Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számon kéri a fővárost a BKK-jegyek áremelésének elmaradása miatt, hangsúlyozva, hogy a közlekedési szolgáltatások finanszírozására kellene kiemelkedően figyelni. Szerintük a közösségi közlekedés fejlesztésére és fenntartására

Az Állami Számvevőszék kritikával illeti a fővárost azzal kapcsolatban, hogy a 14 év alattiak számára biztosított ingyenes közlekedés révén 1,1 milliárd forint bevételtől esett el. Ezt a megállapítást a szervezet legújabb, a budapesti közlekedési rendszert elemző jelentésében olvashatjuk.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében arra jutott, hogy a 2019 és 2022 közötti években, illetve 2023 első félévében Budapest az elszálló kiadások ellenére ellenére sem emelt jegy- és bérletárakat. Holott más nagyvárosok - mint Debrecen, Miskolc vagy Szeged - akár 40 százalékot is meghaladó mértékben módosították a tarifákat - vette észre a Népszava a szervezet friss jelentésében.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a főváros nem a helyi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére és fenntartására költötte el az önkormányzat által kapott iparűzési adóbevételt, pedig a forrásmegosztási törvény ezt előírja. Az elemzések alapján világossá vált, hogy a helyi iparűzési adóbevételekből elegendő forrás állt volna rendelkezésre a közösségi közlekedés támogatására.

Karácsony Gergely főpolgármester rámutatott, hogy a főváros, amely a legnagyobb állami normatíváktól független bevételi forrással rendelkezik, elsősorban az iparűzési adóból finanszírozza működését. Ebből az összegből kell fedezni a város mindennapi működését, valamint az egyre növekvő szolidaritási hozzájárulásokat is. A közösségi közlekedés mindig kiemelt prioritást élvezett a fővárosi költségvetés tervezésekor, ám emellett más alapvető közszolgáltatásokra is szükség van, mint például a vízellátás, közvilágítás, közutak karbantartása, szociális ellátások és közétkeztetés. Ha az iparűzési adó bevételeinek java részét a közlekedésre fordítják, akkor felmerül a kérdés: miből lesznek finanszírozva a többi közszolgáltatás? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem fogadta el a főpolgármester észrevételét, hangoztatva, hogy a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a forrásmegosztásból származó adóbevételeket elsődlegesen a közlekedésre kell költeni, minden egyéb költségvetési tétel pedig csak akkor jöhet szóba, ha a források ezt lehetővé teszik.

Az Állami Számvevőszék folyamatosan tálalja a fővárosi önkormányzat és annak cégei pénzügyi helyzetéről készült jelentéseit. Legutóbb májusban publikáltak egy rövid elemzést, amely a Karácsony Gergely vezette főváros gazdasági állapotát tárgyalta. Azóta újabb részletes vizsgálat indult, amelyet a korábbi ÁSZ-elnök, Domokos László irányít, a cél pedig az, hogy megállapítsák, valóban ekkora problémák állnak-e fenn, ahogyan azt Karácsony Gergely főpolgármester állítja. Az ÁSZ nem távozott a Városházától, és legújabb elemzésükben a budapesti közlekedés jövőjét sürgetik, hangsúlyozva, hogy 2,5 millió ember életminőségére van hatásuk a szükséges intézkedések elmaradásának.

Az Állami Számvevőszék kritikával illette a Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését, amelyek összértéke akár 1,5 milliárd forintot is elérhet.

A Számvevőszék álláspontja szerint az önkormányzat felelősséget vállalt azáltal, hogy a megnövekedett költségek ellenére nem emelte meg a menetdíjakat, ezzel pedig a saját hozzájárulását a közlekedési finanszírozásban kívánta növelni. Azonban ez a kötelezettség nem teljesült maradéktalanul, ami a járműpark elavulásához, valamint a karbantartási költségek emelkedéséhez vezetett, és veszélyeztette a közszolgáltatás minőségét. A BKK válaszában hangsúlyozta, hogy a vizsgált időszak előtti időben fejeződött be az M3-as metró felújítása, amelynek keretében új szerelvények álltak forgalomba. Ezen túlmenően 72 új troli, 26 CAF villamos és 300 új busz érkezett, köszönhetően a külsős szolgáltatóknak. Így a szolgáltatás színvonalának romlásáról beszélni, finoman szólva is, túlzásnak tűnik. Ugyanakkor egy független fővárosi összefoglalóban elismerik, hogy az eszközállomány műszaki színvonalának javításához több mint 110 milliárd forintos beruházási forrásra lenne szükség.

Az Állami Számvevőszék kritikát fogalmazott meg a fővárossal szemben, amiért ingyenes szolgáltatásokat biztosít a 14 év alatti gyermekeknek. Ezzel a lépéssel a főváros 1,1 milliárd forint bevételtől esett el, valamint a kapcsolódó állami szociálpolitikai támogatásoktól is.

A BKV költségei folyamatosan emelkedtek, miközben az önkormányzat nem biztosított megfelelő ellentételezést. Ennek következtében a finanszírozási hiányosságok egyre súlyosabbá váltak, és a likviditás is kedvezőtlen irányba változott. A pénzügyi deficit a 2019-es 3,8 milliárdról 2022 végére drámaian, 26,2 milliárdra ugrott. A tervezett fejlesztések pedig már teljes mértékben az uniós támogatásoktól függnek.

A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a problémák gyökere abban rejlik, hogy a főváros a forrásmegosztási törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem elsődlegesen a helyi közösségi közlekedés fejlesztésére használta fel az önkormányzat által kapott iparűzési adóbevételt.

Az eredet

A forrásmegosztás kérdése jelentős módosításokon ment keresztül 2015-ben, amikor a kormány egy salátatörvény keretében új szabályokat vezetett be. Ennek következtében a főváros iparűzési adóból származó bevételei növekedtek, ugyanakkor a kerületek kárára. A kapott összegeket azonban kötelezően a BKV-ra kellett fordítani, és csak a fennmaradó összeg szabadon használható. Tarlós István akkori főpolgármestert váratlanul érte a Rogán Antal és Varga Mihály miniszterek által benyújtott módosító javaslat, amely a fővárosi dugódíj bevezetésére adott kormányzati reakcióként született meg. A Népszabadság akkoriban arról számolt be, hogy az iparűzési adóból származó bevételek aránya a módosítás révén fokozatosan elmozdult az előző 51-49 százalékos arányról 54-46 százalékra a főváros javára. Ugyanakkor a kormány a közösségi közlekedésre szánt állami normatívát is csökkentette: a korábbi 24 milliárdról 2018-ra mindössze 12 milliárd forintra apadt az összeg, amit Karácsony Gergely hivatalba lépése után a kormány szinte alig akart kifizetni. Azóta pedig a tarifamegállapodás elszámolásának nagyobb keretébe olvadt bele. Tarlós a módosítást hátbatámadásként élte meg, és az agglomerációs tömegközlekedés megszüntetésével is fenyegetett. A végső eredményként a HÉV-vonalak a MÁV csoporthoz, míg az agglomerációs buszok a Volánhoz kerültek.