Az NMHH legújabb podcastsorozata a deepfake jelenség izgalmas világába kalauzol bennünket. A média és a digitális világ határvonalán mozgó műsor célja, hogy feltárja ezt a modern technológia által teremtett új valóságot, ahol a virtuális élet egyre inkább
Sokan a mesterséges intelligencia (MI) sötét oldalának tartják a deepfake-et, amellyel egyre gyakrabban találkozhatunk a mindennapokban. Ezzel a témával foglalkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) harmadik, öt részből álló podcastsorozata, amelynek első adása a deepfake fogalmát és mibenlétét tisztázza.
Az NMHH új, mesterséges intelligenciára épülő ismeretterjesztő sorozata jelentős lépést jelent a közönség tájékozottságának fokozásában. A hatóság célja, hogy szakértők hiteles véleményeivel és adatalapú elemzésekkel támogassa azokat, akik a digitális világ kihívásaival szemben tudatosan kívánnak navigálni. E kezdeményezés révén a közönség számára még könnyebbé válik az új technológiák megértése és alkalmazása.
A képmanipuláció szinte egyidős az emberiséggel, a hamísítás a mesterséges intelligencia megjelenésével viszont szintet lépett. A deepfake futótűz-szerű terjedésében szerepet játszik, hogy egy manipulált tartalom előállítása sem különösebb anyagi ráfordítást, sem szakértelmet nem igényel, hiszen az ehhez szükséges programok gyakorlatilag bárki számára ingyenesen elérhetőek. A valóság meghamisítása ugyanakkor rendkívüli károkat okozhat, hiszen akár még egy, a közösségi médiában terjedő ízetlen vagy gonosz tréfa is egzisztenciákat dönthet romba.
A technológia elsődleges ismertsége a bosszúpornó-műfajához köthető, és ez a terület a mai napig a leggyakoribb felhasználási módja. Azonban minden egyes kérdés, amely a deepfake technológiával kapcsolatos, újabb dilemmákat generál: Vajon milyen jogi következményekkel jár, ha valakiről mém készül? Mikor tekinthető jogsértőnek egy vélemény, ha az szatirikus formában jelenik meg? Mit tehet az, aki a saját magáról készült deepfake videóval találkozik az interneten? E kérdések mellett talán a legfontosabb az, hogy vajon a jogi keretek önállóan képesek-e kezelni a deepfake technológiával kapcsolatos kihívásokat.
Az NMHH Podcast deepfake-sorozatának nyitó epizódjában Gosztonyi Gergely jogász és egyetemi docens, Papp János Tamás, az NMHH kutatási szakértője, valamint Rab Árpád jövőkutató, az NMHH innovációs labor vezetője osztják meg gondolataikat a társadalmat foglalkoztató mélyreható kérdésekről. A szakértők egyöntetű véleménye, hogy a deepfake technológia megjelenése aláássa a bizalmat és fokozza a bizonytalanságot a közvéleményben. Ennek egyik oka, hogy könnyen elfordulhatunk azoktól a jelenségektől, amelyek nem illeszkednek a valóságunkról kialakított képhez, azzal a magyarázattal, hogy „ez csupán deepfake”.
A következő epizódok során a technológiai szabályozás kísérleteit, a banki csalások rejtelmeit és a pénztárcánkat megcélozó egyéb átveréseket fogjuk boncolgatni, mivel amíg létezik pénz, addig a csalás is elkerülhetetlen. Emellett természetesen a deepfake technológia szórakoztatóbb oldalára is fény derül, hiszen a szórakoztatóipar sem habozott kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Az NMHH Podcast deepfake-eltanulmányozó sorozatának második epizódjában Csizmazia-Darab István kiberbiztonsági szakértő, Pünkösty András, az Online Platform Vitarendező tanács tagja, valamint Rab Árpád jövőkutató fognak diskurálni a technológiai információbiztonság kérdéseiről.
