A Fidesz kampánya olyan narratívákra épült, amelyek mögött talán sosem fogjuk felfedni a teljes valóságot.

Egy kárpátaljai férfi halála és egy falfirkával kísért kárpátaljai gyújtogatás lassan két hete úgy főszereplője a magyar belpolitikának, hogy nem nagyon tudunk róluk semmi biztosat azon kívül, hogy megtörténtek.

Az információk hiánya gyakran táptalajt nyújt az összeesküvés-elméletek számára, miközben kiváló alapot biztosít azoknak a propagandának, amelyek az eseményeket saját narratívájuk szerint formálják. A konkrét ellenérvek megfogalmazása szinte lehetetlen, hiszen az állításokkal szemben nehéz érdemi ellenállást kifejteni. Így a tényeken alapuló történetek könnyen hitvita tárgyává válhatnak. Jelenleg pontosan ezt tapasztalhatjuk a két ügy kapcsán.

Sebestyén József magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú beregszászi férfit július 6-án temették el, testvére, Márta aznap posztolta indulatosan a Facebookra, hogy "az öcsémet halálra verték". Azt írta, a toborzók vasdorongokkal bántalmazták Józsefet, és kiderült a posztból az is, hogy a bántalmazás és a halál között eltelt három hét. A posztban szerepelt egy videó is, amelyen József négykézláb mászik egy feltehetően munkácsi kiképzőtáborban, és zavarosan beszél, de a kérdésre, hogy bántották-e, nemmel felel.

A kormányhoz közel álló Mandiner három nappal később hozta nyilvánosságra cikkét a posztról, amelyben egy az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozva azt állították, hogy nem a Józsefet az utcán elfogó toborzók bántalmazhatták, hanem először Ungvárra, majd Munkácsra szállították, ahol a férfit megverték. Ezt követően a beregszászi elmegyógyintézetbe került, ahol végül trombózis következtében, vérömlenyben hunyt el – számolt be róla a lap. Orbán Viktor másnap reggel Facebookon fejezte ki részvételét, elkerülve a később elterjedt kampányüzenetet, miszerint "agyonverték".

Innét kezdve azonban, ahelyett, hogy fokozatosan tisztázódott volna, mi is zajlott le valójában – ahogyan az általában a sajtó és a hatóságok tevékenysége nyomán szokott történni – a helyzet csak még zavarosabbá vált.

Sebestyén Márta hallgatott, nem adott interjút, és vagy törölte, vagy privát módra állította az eredeti bejegyzését.

Ukrajna közölte, hogy a férfi június 15-étől kapott katonai kiképzést, de azt három nap után fegyvertelenül otthagyta, majd 24-én bement a beregszászi kórházba, ahol befektették a pszichiátriára "akut stresszreakció" miatt, ami a traumatikus esemény miatti idegösszeroppanás orvosi szakkifejezése. Az ukránok szerint nem voltak bántalmazásra utaló jelek a testén, a halál oka pedig tüdőembólia, melyet a lábában lévő értágulatban keletkezett vérrög okozott.

Sebestyén a halála előtt állítólag az ügyvédjének nyilatkozatot tett a sérüléseiről, arról, hogy Munkácson verték meg, de az ügyvédje sem beszélt azóta sem újságíróknak, és a nyilatkozatot sem adta ki a nyilvánosságnak.

A helyzet továbbra is zavaros maradt, miután a Telex különböző forrásokkal próbálta feltérképezni az eseményeket. Sebestyén ismerősei, akik névtelenséget kértek, azt állították, hogy a férfi már 17-én kórházba került Munkácson, de csupán rövid időre, mielőtt visszatért a kiképzéshez. Ugyanakkor más források arról számoltak be, hogy Sebestyén 19-étől kórházi kezelés alatt állt, és 21-én kómába esett. Végül, 24-én eszméletlen állapotban szállították át a pszichiátriára, ahol sajnálatos módon életét vesztette.

A Fidesz és a kormány folyamatosan próbálja napirenden tartani az ügyet, ami különösen kedvező a már hetek óta élesben működő Ukrajna-ellenes belpolitikai stratégiájuk számára.

Az ügy kirobbanása utáni pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor már többször is az agyonverést emelte ki, mint tény, sőt, egy videót is megosztott a Facebookon, amelyben azonban egy olyan képsor látható, amelyen valószínűleg nem is Sebestyén szerepel. A kormányfő a Harcosok Klubjában is megosztotta véleményét az ügyről, miközben újabb videó került elő Sebestyénről, aki szintén nem tűnik jó állapotban lévőnek. A toborzók nemcsak hogy nem nyújtanak neki segítséget, hanem gúnyolják is őt, a felvételen azonban verés nyomai vagy arra utaló állítások nem észlelhetők.

A kormány berendelte a nagykövetet, ukrán tisztviselőket tiltott ki , az EU-ban akart szankciós listára tenni ukrán katonai vezetőket.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón, csütörtökön, kifejtette, hogy rendelkeznek "további bizonyítékokkal" Sebestyén agyonverésével kapcsolatban, azonban ezeket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Hangsúlyozta, hogy elegendő, ha valaki megtekinti a férfiról készült felvételeket. A 444 kérdésére válaszolva Gulyás elmondta, hogy a férfi hozzátartozóival is beszéltek, és az általuk közölt információkat, amiket tudtak, alaposan ellenőrizték. Ezen vizsgálatok alapján biztosak abban, hogy a férfit agyonverték.

A kormány következetesen a "kényszersorozás" kifejezést használja a "kötelező mozgósítás" helyett, holott a gyakorlatban a két fogalom lényegében ugyanazt jelenti: katonává válik az ember, akár akarja, akár nem. Azonban a két szó között van egy lényeges különbség a hangulatban. A "kényszersorozás" sokkal inkább átélhető azok számára, akik már átélték a besorozást, míg a "mozgósítás" nem idézi fel automatikusan a háborút, ezzel elkerülve, hogy a befogadó gondolatmenete visszavezesse őt a konfliktusra, amelyben az ukránok az orosz agresszióval szemben védekeznek. Továbbá, míg a mozgósítás valóban nem pozitív dolog, nem is lehetetlen, hiszen háborús helyzetben Magyarországon is hasonló intézkedések lennének szükségesek.

Az első olyan személy, aki nyilatkozott Sebestyén haláláról, és aki hiteles információval tudott szolgálni a történtekről, Razsó Zoltán, a beregszászi pszichiátria ápolója volt. Razsó nem csupán szakmai tapasztalattal rendelkezik, hanem maga is 27 hónapot töltött a frontról, ahol katonatársa volt Fegyir Sándor, a budapesti ukrán nagykövet. Razsó elmondása szerint látta Sebestyént sétálni az utcán abban az időszakban, amikor a magyarországi hírek szerint már kómában feküdt, és később a kórházban is találkozott vele. Sebestyén halála után Razsó a kollégáit kérdezte arról, mi történhetett, és megtudta, hogy a férfi szíve megállt, és összeesett. További információk szerint több ápolótól is azt hallotta, hogy Sebestyén testén nem voltak külsérelmi nyomok. Razsó kiemelte, hogy megbízható forrásnak tartja a kórboncnokot, akinek a jelentése szerint Sebestyén halálának hátterében tüdőembólia állt, és nem találtak erőszakos cselekedetre utaló jeleket a testén.

A kormánypárti magyar propagandasajtó fergeteges módon támadta az ápolót, hazugságokkal és ügynökökkel illették, sőt, "magyarul beszélő férfi" jelzővel is illették, ahogyan a boncolást végző szakértőről is azt állították, hogy az ukrán titkosszolgálat befolyása alatt áll.

Miközben a magyar politikai színtéren éppen az agyonverős-kényszersorozásos ügy körüli feszültség fokozódott, múlt csütörtökön a Mandiner volt az első, aki tudósított arról, hogy felgyújtottak egy templomot Kárpátalján. Az épület oldalára pedig megdöbbentő üzeneteket írtak, mint például "késhegyre a magyarokat" és "magyarok, takarodjatok". A szlovák határ melletti, palágykomoróci görögkatolikus templom végül szerencsére nem szenvedett komolyabb károkat; a templomgyújtás vádja kissé eltúlzottnak bizonyult, mivel csupán a sekrestye ajtaját rongálták meg. A hatóságok gyorsan közbeléptek, és egy 28 éves helyi férfit gyanúsítottak meg a cselekménnyel.

A pontos részletek és okok még mindig nem világosak. A kormány álláspontja szerint a helyzet egyszerű: Kárpátalján a magyar kisebbség az ukrán elnyomás áldozataként szenved. Orbán szavai szerint "kényszersorozás, emberölés, templomgyújtogatás, uszítás és megfélemlítés" mindennapos jelenségek, amelyek a magyar közösséget érintik Kárpátalján.

A szöveg egyedi átfogalmazása: Az etnikai és politikai feszültségek szítása mindig is aggasztó jelenség volt. Cikkünkben különböző múltbeli példákat gyűjtöttünk össze, amelyek ezt a problémát illusztrálják. Nemrégiben került sor a cseh és szlovák iskolákban történt bombariadók ügyében egy ukrán állampolgár őrizetbevételére. A cseh titkosszolgálatok hivatalos közleménye szerint az elfogott személy tevékenysége mögött valószínűleg egy orosz érdek állt, ami újabb kérdéseket vet fel a nemzetközi feszültségekkel kapcsolatban.

Az ukrán hatóságok is ilyesmi forgatókönyvre utaltak a közleményükben, amikor azt írták, hogy a templom elleni támadás célja a határ menti térség destabilizálása és egy olyan információs helyzet előállítása volt, amit Ukrajna ellenségei propagandacélokra használhatnak fel.

Felmerült, hogy míg a latin ábécé betűi jól ismertek, a cirill betűk felfújása a falra meglehetősen ügyetlenül sikerült. Például a szokásos Я helyett egy furcsa, kokárdaszerű formát láthatunk. Ez arra utalhat, hogy az elkövető nem bírta a cirill ábécé írásának készségszintű használatával, ami arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem ukrán vagy orosz származású. Valószínű, hogy a feliratokat papírról másolta, és a környéket sem ismerte jól, hiszen a helyi magyar közösség nem jár ebbe a templomba.

Rácz András odáig ment, hogy szerinte a magyar kormány "jó eséllyel benne volt" a dologban. Ezt a szakértő arra alapozza, hogy a kormánymédia feltűnően gyorsan számolt be a rongálásról (a szerda este tízkor történteket már másnap reggel megírta a Mandiner), csak az Orbán-médiának vannak képei a szinte azonnal lemosott falfirkáról, amely képeknek Orbán azonnal hitelt is adott, ráadásul a sajtóban megjelent képekhez képest Orbán Facebookján egy nagyobb kivágású kép van, vagyis Orbáné az eredeti kép, és minden média ezt használja azóta is. Azóta egyébként a kép még nagyobb kivágással, rajta egy fehér pólós nővel feltűnt egy Internetfigyelo.com nevű oldalon, forrásként a Facebookot feltüntetve. Rácz szerint logikusnak tűnik, hogy maga az elkövető fotózta le a feliratokat.

Nem zárható ki, hogy a Fidesz és a kormány által hangoztatott állítások valósak, vagyis valóban megtörtént Sebestyén brutális bántalmazása, ami hozzájárult a halálához, és hogy a templomot is valóban magyarellenes szándékkal vandalizálták. Jelenleg azonban, a fent említett okok miatt, ezeket az eseményeket tényként nem tudjuk kezelni.

A kampányuk most már egy ideje Ukrajna-ellenességre épül, és úgy vélik, hogy a 2026-os választás tétje az, hogy engedjük-e Ukrajnát csatlakozni az EU-hoz. Szerintük ez a lépés Magyarország és a magyar nép végzetét jelentené. Minden egyes negatív hír Ukrajnáról kedvező számukra, hiszen ezeket felhasználják arra, hogy érveljenek amellett, miért ne engedjük be az országot az EU-ba. Az érveik között szerepel, hogy Ukrajna nem európai módon működik, és hogy egy barbár, bűnözés sújtotta, magyargyűlölő helyről van szó. Eddig sem félték a propagandától vagy a hazugságoktól, amelyek egyébként az orosz érdekeket is szolgálják. Számukra ideális lenne, ha gátlástalanul terjeszthetnék a nem bizonyított történeteket és állításokat, hiszen így nehezen ellenőrizhetővé válik, ki állít valót és ki hazudik.