A magyarországi cégvezetők körében csupán egy szűk réteg hisz abban, hogy vállalatuk sikeresen növekedni fog.

A globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik.

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 2025-re 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euró árfolyamot prognosztizálnak, mindezt 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligencia terén eddig elért üzleti teljesítmények ugyan elmaradnak a tavalyi várakozásoktól, de a vezérigazgatók 40%-a bízik abban, hogy a GenAI hozzájárul a jövedelmezőségük növekedéséhez 2025-re. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a vezetők csupán 38%-a érzi magát komfortosan a technológia alkalmazásával kapcsolatban.

A fenntarthatóság kérdése, noha a globális klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jelei figyelmeztetnek minket, még mindig nem került a vállalatvezetők legfontosabb feladatai közé.

A globális színtéren a vezérigazgatók 58%-a a világgazdaság növekedésének gyorsulását valószínűsíti, míg ötödük a lassulásra készül. Ezzel szemben a magyar vállalatvezetők sokkal optimistábbak: 70% bízik a globális gazdasági fellendülésben, és csupán 10% vár lassulást. Ilyen magas arányban még soha nem fejezték ki a magyar vezetők a világ növekedési ütemének gyorsulásába vetett hitüket. A magyar gazdaságra vonatkozóan a cégvezetők 60%-a arra számít, hogy a növekedési ütem 2025-ben emelkedni fog, hasonlóan a tavalyi évhez. Ugyanakkor a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban rendkívül bizakodónak vallók aránya soha nem látott mélypontra süllyedt: csupán 39% érzi magát nagyon vagy rendkívül optimistának ezen a téren.

A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása

- hívta fel a figyelmet Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország partnere.

A kutatás során a vezetők várakozásait is feltérképeztük. Az előző felmérés alapján 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot prognosztizáltak, míg a hivatalos jegybanki adat 395 forint volt. A legfrissebb felmérésben a szakértők 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést várnak. Érdekes módon a vezetők úgy vélik, hogy az orosz-ukrán háború befejezésére 2026-ra lehet számítani – ezt a határidőt évről évre egy évvel tolják el. Az euró bevezetésével kapcsolatos jóslatuk is módosult: a válaszadók 82%-a azt valószínűsíti, hogy ez 2034-ben fog megtörténni. Továbbá, az önvezető autók elterjedésére és a zöld energia használatának fokozatos bevezetésére 2040-ben számítanak a megkérdezettek.

A vállalatokat érintő külső tényezők kapcsán megfigyelhető, hogy 2023 óta a vezérigazgatók aggodalmainak szintje jelentős csökkenésen ment keresztül, azonban még mindig lényegesen magasabb, mint a globális átlagnál. A legnagyobb aggodalom forrása a szakemberhiány, amely itthon 44%-os arányt mutat, míg globálisan ez az érték "csupán" 23%. A geopolitikai konfliktusok és a makrogazdasági volatilitás iránti érzékenység szintje tavalyhoz képest stabil maradt, 36%-os és 38%-os kitettséget jelezve. Érdekes módon az inflációval kapcsolatos félelmek csökkentek: míg tavaly 51% aggodalmaskodott emiatt, idén ez az arány 39%-ra esett vissza. Ezzel szemben a kiberkockázatokkal kapcsolatos fenyegetettséget egyre többen érzékelik magasnak, 38%-ra emelkedve a tavalyi 35%-ról és a két évvel ezelőtti 33%-ról.

A magyar vállalatvezetők körében végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 60%-a optimistán nyilatkozott arról, hogy cégeik a jelenlegi úton haladva több mint egy évtizedig fenntartható gazdasági helyzetben maradnak. Ezzel szemben csupán 12% véli úgy, hogy saját vezérigazgatói mandátuma a tíz évet túllépheti. A vállalatok jövőbeni életképességét kétségbe vonó vezetők a külső tényezőket emelik ki, mint legfontosabb akadályokat: a versenytársak fokozódó aktivitását (48%), a szabályozási normák változásait (47%), a költségek növekedését (46%), valamint a kereslet csökkenését (44%). Emellett a szervezeti hatékonyság hiányát is kihívásként azonosítják, amelyet a válaszadók 35%-a említ.

Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

A magyar vállalatvezetők sajátos megközelítéssel bírnak, amikor cégük életképességét értékelik. Gyakrabban hivatkoznak külső tényezőkre, mint globális kollégáik, ami arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a vállalatuk helyzetét kockázatosabbnak érzékelik. Ezzel párhuzamosan azonban erős önbizalommal viseltetnek saját képességeik iránt, beleértve a vezérigazgatói felkészültséget is, ami segít a helyzetük kezelésében.

- Hangsúlyozta Mezei Szabolcs.

A változásokra való reagálás képessége kiemelkedően fontos, amit az is jól mutat, hogy az elmúlt öt év során a magyar vállalatok 55%-a új, innovatív termékekkel vagy szolgáltatásokkal bővítette portfólióját. Ezzel szemben globálisan csupán 38% mutatott hasonló fejlődést. Továbbá, a hazai cégek 40%-a stratégiai partnerségeket alakított ki, míg 38%-uk új ügyfélkörök felé is nyitott. Ezek az adatok jól tükrözik a magyar piac dinamikus fejlődési hajlandóságát.

Az árbevételük 13%-a új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínek felfedezéséből ered, míg 4%-a új, független üzleti tevékenységekből származik.

A magyar vállalatok 29%-a, valamint a globális cégek 55%-a fontolgatja, hogy a következő három év során felvásárlásokba kezd. Érdekes, hogy a megcélzott cégek közül Magyarországon több mint felük (54%) nem vált iparágat, míg a nemzetközi szinten ez az arány csupán 37%. Mezei Szabolcs hangsúlyozta:

Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.

Bár a vállalatvezetők 20%-a úgy véli, hogy cégük működésében nincs jelentős szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a fennmaradó 80% határozottan pozitív tapasztalatokról számolt be az AI alkalmazásával kapcsolatban, különösen a hatékonyság növekedését illetően. Ráadásul az érintett cégek több mint 10%-ában a bevételek és a jövedelmezőség is emelkedett a technológia bevezetése révén. Noha ezek az eredmények világszinten és hazánkban is elmaradnak a tavalyi várakozásoktól, a jövőbeli kilátások továbbra is biztatóak. A megkérdezettek kétharmada például arra számít, hogy 2025-re a genAI hozzájárul a jövedelmezőség javulásához.

A bizalom kérdése a mesterséges intelligenciával kapcsolatban rendkívül izgalmas téma. A legfrissebb adatok szerint a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik az AI képességeiben, ami kedvezőbb adat a globális 33%-hoz képest, de Közép-Kelet-Európában csupán 19% mutat hajlandóságot ezen technológia iránt. Ennek ellenére a válaszadók 49%-a arra számít, hogy vállalkozásukban az AI integrálódik a technológiai platformokba, míg 47% a munkafolyamatok fejlődésére is számít. Ezen kívül a munkavállalói kompetenciák (31%) és a termék- illetve szolgáltatásinnováció (27%) terén is jelentős szerepet tulajdonítanak a mesterséges intelligenciának.

A sikeres vállalatok működésének kulcsa a bizalom és az együttműködés. Érdekes megfigyelni, hogy a vezérigazgatók sokszor egy olyan technológiai megoldástól remélik cégeik jövőbeli fejlődését, amelyben maguk sem hisznek igazán. Ez a paradox helyzet rávilágít arra, milyen fontos a hitelesség és a közös célok elérése a modern üzleti környezetben.

Felvetődik a kérdés, hogy ez a jelenség egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy inkább arra, hogy a munkatársak és az ő mesterséges intelligencia alkalmazási képességeikbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológia iránti bizalom deficitjét. Valószínű, hogy mindkét aspektus jelen van, de az biztos, hogy csak azok a cégek tapasztalják meg a várt előnyöket, ahol az AI bevezetése és használata képes fokozni a bizalmat és az együttműködési hajlandóságot.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója, kiemelte a figyelemfelkeltés fontosságát.

A hazai vállalatvezetők körében a személyes teljesítmény értékelésében mindössze kétharmaduk (66%) nem veszi figyelembe, hogy milyen lépéseket tesz a vállalatuk a fenntartható működés érdekében. Ezzel szemben globálisan ez az arány csupán 40%. Ha ehhez hozzátesszük, hogy csupán 13% tekinti a klímaváltozást a vállalata működését fenyegető komoly kihívásnak, akkor nem meglepő, hogy a fenntarthatósági célok nem állnak a vállalatvezetők prioritásainak élvonalában.

A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.

"Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés" - hangsúlyozta Radványi László.