A hegyvidéki Turul mellett egy modern csoda is megbújik, miközben Szűz Mária szobrok hirdetik a vallásos hagyományokat.
Az organikus építészet felé újabb főhajtást tevő rendeletben egy csinos szecessziós ház védelmének megszüntetése is szerepel.
Kedden délelőtt villámgyorsan bejárta a híroldalakat a hír, miszerint Lázár János építési és közlekedési miniszter a hegyvidéki Turult nemzeti emlékhelynek nyilvánítja.
A változás nem váratlanul érkezik, hiszen az idei évben húszéves köztéri szobor 2024 őszére ideiglenes védettséget kapott. Cikkünkben részletesen bemutattuk a döntés körülményeit és a mű történetét. Az itt leírtakból kiderül, hogy legfeljebb két éven belül egy művészettörténésznek, aki nyíltan vállalja a nevét, értékleltárt kell készítenie, valamint szakértői véleményt kell megfogalmaznia a Turul szoborról. Ezt az értékelést a Miniszterelnökségnek és egy erre kijelölt testületnek is jóvá kell hagynia, hiszen enélkül nem lehet véglegesen megszilárdítani a műemléki státuszt.
Ez most, alig hét hónappal később már létezik (noha a szerzője nem ismert), a döntés azonban korántsem jelenti azt, hogy Szmrecsányi Boldizsár szobra a jövőben ne lehetne áthelyezhető, hiszen a védelem célja a "képzőművészeti értékek megőrzése", Lázár minisztériuma pedig a törvénytől eltérően műemléki környezetet sem jelölt ki körülötte.
A rendelet nem csupán a Turul emlékmű műemlékké nyilvánításáról szól, hanem számos egyéb építészeti és művészeti érték védelméről is. Kiemelten említi a Makovecz Imre életművét, amely a kormány számára különösen fontos, hiszen az organikus építészet egyik kiemelkedő példáját képviseli. A védett alkotások között a következő művek találhatók:
A hétoldalas rendeletből mindemellett az is kiderül, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség által 1977-ben védetté nyilvánított Budapest, XIX. Nádasdy utca 28. alatti lakóház védelme
Figyelembe véve, hogy a műemlékké nyilvánítás szempontjainak nem felel meg,
A védettségek nyolc nappal a rendelet jóváhagyását követően lépnek érvénybe.
