A kalászos kultúrák megfelelő tápanyagellátása igazi kincs a gazdálkodásban, hiszen ezáltal nemcsak a termés mennyisége, hanem annak minősége is jelentősen javul. Ezzel a tudatos befektetéssel hosszú távon biztosíthatjuk a sikeres termelést és a fenntarth
A növények táplálkozásához nem csupán a makroelemek, mint a nitrogén, foszfor és kálium elengedhetetlenek, hanem a mikroelemek alkalmazása is jelentős szerepet játszik. Ezek a létfontosságú anyagok hozzájárulnak a termés mennyiségének növeléséhez és az ezerszemtömeg javításához, így a növények egészségesebbek és termelékenyebbek lesznek.
A nitrogén és foszfor hiánya is észlelhető, bár a gyakorlatban ezek a problémák ritkábban fordulnak elő, így csak röviden érintjük őket. A nitrogénhiány következtében a növények általában alacsony növésűek maradnak. Az idősebb levelek sárgás árnyalatot öltenek, majd fokozatosan elhalnak, míg a fiatalabb levelek világosabb zöld színűek. Ennek eredményeként a termés mennyisége is csökken, és nem meglepő, hogy a kalászok mérete is kisebb lesz.
A nitrogénpótlás során fontos, hogy ne csupán nitrogént alkalmazzunk, hanem figyeljünk a tápanyagok kiegyensúlyozott arányára is. Ha a növények kizárólag nagy mennyiségű nitrogént kapnak, hajlamosabbá válnak a gombás megbetegedésekre. Ezért célszerű ESTA Kieseritet is kijuttatni, mivel a benne található kén és magnézium nemcsak stabilan jelen van a talajban, de a kén hozzájárul a nitrogén hatékonyabb hasznosulásához is. Így a növények egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben.
Foszforhiány következtében a növények gyökérrendszere gyengébben fejlődik, ami különösen a tömörödött talajokban válik szembetűnővé. Ennek hatására az állomány magassága csökken, és a növények szárai vékonyabbá válnak. Az alsó levelek színe pedig kékes-zöld vagy violás árnyalatokat ölt, ami a foszforhiány egyik jellegzetes jele.
A kálium szerepe mezőgazdasági szempontból megkérdőjelezhetetlen, hiszen a káliummal gazdagon ellátott növények fagyállósága és szárszilárdsága jelentősen javul. Ennek oka, hogy a kálium hozzájárul a sejtfalak megerősítéséhez. Továbbá, a fotoszintézis során a levelekben előállított asszimiláták szállítását is elősegíti, irányítva őket a gyökerekbe és a magvakba. Mindezek végső soron a termés bőségesebb növekedéséhez vezetnek, így a kálium kulcsszereplője a növényi fejlődésnek.
A káliumhiány jelei szembetűnőek, különösen a régebbi levelek széle kezd sárgás árnyalatot ölteni. Ahogy a probléma súlyosbodik, az egész levél visszafordíthatatlanul elszíneződik, és végül elhal. Ennek következtében a fotoszintézis folyamata csorbát szenved, ami miatt radikális szabadgyökök keletkeznek. Ezek a szabadgyökök valójában méregként hatnak a növényre, és végül a szövetek pusztulásához vezetnek.
A magnézium kulcsfontosságú komponense a klorofillnak, amely a levelek zöld színét biztosítja, és egyben a fotoszintézis központi színtere is. Amikor a növény magnéziumhiányban szenved, képes akár a saját klorofilljának lebontására is, hogy hozzájusson ehhez az elengedhetetlen ásványi anyaghoz. Ennek következményeként a levelek sárgulni kezdenek, ami egyértelmű jele a tápanyaghiánynak.
A végkimenetel szomorú, mivel a fotoszintézis folyamata nem tud zavartalanul zajlani, ami miatt a növények fejlődése lelassul vagy akár meg is áll. Ennek következményeként csökken az asszimilálás mértéke, így nem képződik elegendő tápanyag, amit a gyökerek és a magvak felvehetnek. Ennek eredményeként a termés mennyisége is csökken.
A magnéziumhiány könnyen észlelhető, mivel egy jellegzetes tünettel jár: a levelek sárgulása úgy történik, hogy csupán az erek közötti területek sárgulnak és kezdenek elpusztulni.
Dr. Zsom Eszter, agrármérnöki diplomával rendelkező szakember.
