A KPMG idén is felmérte a vezérigazgatók véleményét: a kihívások száma nőtt, és a vezetők hangulata sokkal borongósabb, mint egy évvel ezelőtt.
Rózsai Rezső az idei Economic Forum keretein belül tette közzé a KPMG CEO Outlook legfrissebb eredményeit, amelyek rávilágítanak arra, hogy az elmúlt év során az instabilitás mértéke tovább nőtt, és a kihívások száma is folyamatosan emelkedik. Az új geopolitikai környezetünkben a zűrzavar és a váratlan események dominálnak, amire a nemzetközi közösségek láthatóan nem voltak felkészülve. Rezső hangsúlyozta, hogy a kockázatok nem elszigetelten, hanem összetett rendszerszinten hatnak, így átfogó válaszokra van szükség. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a bizonytalanság közepette való navigálás képessége, valamint annak gyorsasága kulcsszerepet játszik a sikerben, sőt, sok esetben a túlélésben is. Ehhez pedig elengedhetetlen a reziliencia új szintjének elérése.
A felmérés eredményei nem okoztak meglepetést, hiszen a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma továbbra is csökkenő tendenciát mutat.
Az első, 2015-ös felmérés során a vezetők 93%-a optimistán nézett a jövő elé, ám tavaly ez a szám már csupán 72%-ra csökkent. Idén pedig a globális gazdasági kilátásokra mindössze a megkérdezettek 68%-a tekint bizalommal.
A kibertámadások, a munkaerő mesterséges intelligenciával való felkészítése, az AI rendszerek és folyamatok integrálása, valamint a technológiai infrastruktúra kiépítése - ezek a kihívások kerültek előtérbe a legutóbbi felmérés során. Ebből világosan látszik, hogy a fokozódó geopolitikai bizonytalanságok ellenére a mesterséges intelligencia által generált változások azok, amelyek leginkább formálják a vezérigazgatók napi gondolkodását és a problémák térképét. Az AI hatásai, valamint az azzal kapcsolatos felkészültség, a jövőbeli stratégiák kulcsfontosságú elemeivé váltak.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások rávilágítottak, hogy az AI nem csupán kockázatokkal jár, hanem számos izgalmas lehetőséget is kínál. Manapság a mesterséges intelligencia a befektetési verseny középpontjába került, és a vállalatvezetők körében közel háromnegyedük prioritásként kezeli az AI-t. Sőt, még többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási keretük több mint 10%-át ennek szentelik. Ez világosan mutatja, hogy az AI mennyire integrálódott a vállalati stratégiákba. Érdekes megfigyelni, hogy a vezetők különböző időpontokat említenek az AI-befektetéseik megtérülésével kapcsolatban. Miközben az AI beruházások jelentős potenciált rejtenek, a megtérülés időzítése körüli bizonytalanság sokakat aggaszt. Néhány vezető meglepően optimistán tekint a jövőbe, ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy az AI-t sok esetben nem mint stratégiai transzformáló eszközt, hanem inkább rövid- és középtávon üzletileg megtérülő megoldásként kezelik.
Rózsai Rezső előadása végén egy olyan meglepő, de egyúttal biztató adatot osztott meg a hallgatósággal, amely sokakat meglepett: a növekvő kihívások és bizonytalanság ellenére a vállalatok elkötelezetten törekednek a kitűzött klímacélok elérésére, valamint az új munkaerő integrálására.
A Rózsai Rezső által közölt információk szerint a munkaerő bővítésének hátterében számos tényező áll, ám az egyik leglényegesebb motiváló erő a mesterséges intelligencia (AI) térhódítása. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az AI nem a jedi, hanem csupán egy a sok lehetséges impulzus közül. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyre inkább felismerik, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen megvalósítani a benne rejlő lehetőségeket. Ezen felül aggasztó trend figyelhető meg: a vezetők háromnegyede (70%) úgy véli, hogy az AI-hoz kötődő szakértelem iránti versengés akár a vállalatok növekedését is gátolhatja. Az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) irányelvek terén a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a válaszadók majdnem kétharmada (65%) már figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és előnyeit a beruházási döntések során, ami a tudatos és adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.
