A Központi Statisztikai Hivatal frissített módszertana révén új megközelítést alkalmaz a nettó átlagkereset meghatározásakor, ami ennek következtében magasabb értékeket eredményezett.
Mostantól a kedvezmények figyelembe vételével számolt nettó átlagkereset a "nettó átlagkereset". A KSH emellett újraszámolta a kereseti statisztikákat 2019-ig visszamenőleg, de ez nem okozott jelentős változást.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissítette a 2019 januárja és 2025 februárja közötti időszakra vonatkozó kereseti statisztikáit. A revízió következtében a korábban közzétett számadatok lényegében változatlanok maradtak. Például a nemzetgazdasági szintű teljes munkaidős bruttó átlagkereset 2024-re vonatkozó értéke szinte alig módosult, míg a 2019-es adat mindössze 1 százalékos eltérést mutatott. Ezt a tájékoztatót a KSH hivatalos közleményében olvashattuk.
A KSH 2019-től a havi kereseti- és kapcsolódó létszáminformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja. A mostani revízió keretében az utólag érkezett, illetve a munkáltatók által utólag javított bevallások adatai kerültek átvezetésre, valamint finomhangolásra került sor a feldolgozási algoritmus a statisztikai fogalmak még pontosabb számbavétele érdekében. A revízióval nem történik jelentős változás a nemzetgazdasági adatokban, ugyanakkor a frissített adatok az egyes részsokaságok pontosabb leírását, megismerését teszik lehetővé - hangsúlyozza a statisztikai hivatal.
A revízió melletti jelentős fejlemény, hogy a jövőben "az adatközlések egyszerűsítése érdekében" az alkalmazásban állók létszámának közzétételekor
a kedvezményeket és mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset kerül a publikációk fókuszába, "nettó kereset" néven,
valamint
a továbbiakban a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók megkülönböztetése megszűnik, az ő számbevételük is az alkalmazásban állók között történik
- írja a KSH.
Ez a módszertani átalakulás már most is jelentős eltéréseket eredményezett. Márciusra a Központi Statisztikai Hivatal 490 400 forintos nettó átlagkeresetet jelentett be, míg februárban ez az érték 439 800 forint volt. Ha figyelembe vesszük a kedvezményeket, akkor az újonnan számolt nettó átlagkereset 455 ezer forintra rúg.
A módszertani változtatás indoklása egyértelmű: a jövedelemadó-rendszer folyamatosan bővül a kedvezményekkel, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, különösen a kormány tervei szerint, amely lépésről lépésre vezeti be a többgyermekes anyák szja-mentességét. Ebből a szempontból indokolt, hogy a statisztikai adatokban a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset kerüljön bemutatásra, mint a "nettó átlagkereset".
