A minisztérium igyekszik elkerülni a további konfliktusokat, de a helyzet mégis kihívásokkal teli lehet.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem frissen kiírt rektori pályázatán az látszik, hogy a kulturális kormányzat nem akar újabb balhét a Zeneakadémia körül. Csupán néhány apróság árulkodik arról, hogy merrefelé húz a minisztériumi szándék, ami akár nyitottá is teheti a versenyt. Az Index információi szerint Kelemen Barnabás hegedű- és Farkas Gábor zongoraművész között dőlhet el a verseny.

Két emlékezetes kudarc után a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) újfent kiírta a pályázatot a Zeneakadémia rektori posztjára. Ezúttal azonban nem korlátozták a jelöltek körét csupán az előadóművészekre, ahogyan azt az első pályázat kapcsán Csák János miniszter tette, és a második pályázatban sem szerepel kötelező feltételként a Kossuth-díj, amely miatt sok potenciális jelöltet kizártak. A pályázat részletei azonban árulkodnak arról, hogy a minisztérium és a Zeneakadémia milyen szempontokat tart lényegesnek, miközben két lehetséges jelölt sziluettje is kezd körvonalazódni.

"Érkezett néhány javaslat a szenátustól, amelyek egy részét beépítjük az új pályázatba. A pályázatnak az idei év első felében le kell zárulnia" - mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az Indexnek adott interjújában, és érdemes megnézni, hogy mi az, amit beépítettek, és mi az, amit nem. Ez ugyanis kirajzolja a két lehetséges jelölt, a minisztérium által favorizált Kelemen Barnabás hegedűművész, illetve a Zeneakadémia tanárai által lehetséges rektornak tartott Farkas Gábor zongoraművész közti különbséget, illetve azt, hogy

A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek alapos ismeretekkel kell rendelkeznie "az európai zenei élet kiemelkedő művészeti és oktatási intézményeiről". A szenátus azonban szeretett volna ezt a követelményt nemzetközi dimenzióba helyezni, figyelembe véve, hogy Farkas Gábor széleskörű tapasztalattal bír az amerikai és japán oktatási rendszerekben, míg Kelemen Barnabás elsősorban az európai, különösen a német nyelvű színtéren mozog otthonosan.

A pályázat keretein belül előnyként említik a Kossuth- és Széchenyi-díjat, valamint olyan elismeréseket, mint a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze és a Magyarország Babérkoszorúja díj. Érdekes módon azonban a szenátus javaslatában nem szerepel a Liszt Ferenc-díj, amely Farkas Gábor birtokában van, míg Kelemen Barnabás Kossuth-díjjal büszkélkedhet. Farkas Gábor nem a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) gyorsított eljárásának keretében, hanem a hagyományos akadémiai úton, a szükséges lépcsőfokokat végigjárva érte el az egyetemi tanári címet. Érdemes megjegyezni, hogy a habilitációs folyamat nem szerepelt a pályázati követelmények között.

A legizgalmasabb azonban a következő kijelentés:

Tekintettel az alapító Liszt Ferenc szellemiségére és a Zeneakadémia hagyományaira, a zeneművészet, továbbá a felsőoktatás területén jelenleg is aktív pályázónak rendelkeznie kell: - legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert tudományos-, alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 10 éves oktatói tapasztalattal; - legalább 5 éves vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal.

A kiírás tehát az oktatói és vezetői tapasztalatokra fókuszál, nem pedig az oktatási területen megszerzett vezetői gyakorlatra.

A felsőoktatási törvény szerint azonban "rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik". Farkas Gábor a Zeneakadémia tanszékvezetője, Kelemen Barnabás pedig "csupán" a Fesztivál Akadémia szervezője és vezetője, ily módon rendelkezik oktatói tapasztalatokkal, illetve vezetési és szervezési ismeretekkel, gyakorlattal is.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Kelemen Barnabás iránti preferenciája egyértelműen megmutatkozik, hiszen Hankó Balázs miniszter többször is egyeztetett a zenei élet kiemelkedő alakjaival a Zeneakadémia jövőbeli terveiről. Ezekben a diskurzusokban Kelemen Barnabás rektori pozíciója rendszeresen fókuszba került, ami tovább erősíti a minisztérium támogatását a művész irányába.

Az Index értesülései alapján a közelmúltban zajló megbeszélések résztvevői között találjuk Maron Éva operaénekesnőt, Batta András volt rektort, Gőz László dzsesszzenészt a BMC-ből, valamint Hoppál Pétert, aki korábban a kultúráért felelt államtitkárként tevékenykedett. Emellett Kelemen Barnabás hegedűművész és felesége, Kokas Katalin is ott voltak, míg Kutnyánszky Csabát, a jelenlegi megbízott rektort szintén meghívták az eseményre. Hoppál Péter és a Kokas-Kelemen házaspár közötti jó kapcsolatot egy 2024 júliusában készült közös fénykép is tükrözi.

A pályázat benyújtásának végső határideje 2025. március 17. éjfél, ekkor dől el, hogy kik pályázhatnak a rektori posztra. A kiírás lehetőséget ad arra, hogy a verseny nyitott legyen, de a kulcskérdés az, ki tudja megszerezni a szenátus többségének támogatását. Az elbírálásra május 14-én kerül sor, míg az új rektor várhatóan 2025. május 15-én lép hivatalba. Ha sikerül olyan jelöltet találni, aki mind a szenátus, mind a minisztérium jóváhagyását elnyeri, akkor a Zeneakadémia végre belekezdhet a 150. születésnapját ünneplő események szervezésébe.