A közeljövőben, amikor a technológia szorosabbra fűzi a kapcsolatot a testünkkel: "Miután elkészítettem egy szelfit, a telefonom azonnal figyelmeztet: valami nincs rendben a szívemmel! Kardiológushoz időpontot foglaltam."
Hogyan formálhatja át a mesterséges intelligencia az orvostudomány jövőjét? Az orvoslás új dimenziójában az ember és a mesterséges intelligencia együttműködése alapvető fontosságú – hangsúlyozza egy neves magyar neurológus, aki szerint ez a jövő nem csupán egy távoli vízió, hanem a mindennapi gyógyítás elkerülhetetlen része. A jövő orvosa már nem egyedül hozza meg a döntéseket: az adatok tengerében a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia nyújt támogatást, így lehetővé téve a precízebb és hatékonyabb kezeléseket.
A mesterséges intelligencia napjainkban nem csupán a technológiai fejlődés egyik forradalmi eleme, hanem az orvostudomány jövőjének kulcsfontosságú alappillére is. Dr. Pukoli Dániel, neurológus főorvos, előadásában arra mutatott rá, hogy az ember-gép együttműködés nem csupán egy távoli vízió, hanem a modern orvoslás elengedhetetlen követelménye. Az orvostudomány terjedése olyan gyors ütemben zajlik, hogy a folyamatosan bővülő tudásmennyiséget egyetlen ember sem tudja maradéktalanul követni – ebben a helyzetben válik igazán nélkülözhetetlenné a mesterséges intelligencia segítsége.
A mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése az orvostudomány területén számos új lehetőséget kínál - emelte ki dr. Pukoli Dániel, neurológus főorvos, az SM Országos Napon tartott előadásában. Szavai szerint a
A mesterséges intelligencia nem csupán helyettesíti az orvosokat, hanem értékes partnerként működik együtt velük: hozzájárul a diagnózisok precízebb megállapításához, csökkenti a hibák számát, és felgyorsítja a betegek ellátásának folyamatát. A páciensek számára is hasznos eszköz lehet, mivel megbízható információkat nyújt, fokozza az egészségtudatosságot, és könnyebbé teszi az orvosi segítséghez való hozzáférést.
A technológia világában rejlő lehetőségek mellett fontos figyelembe venni a kockázatokat is. Az algoritmusok sokszor találkoznak olyan összefüggésekkel, amelyeket bár észlelnek, a mögöttes okokat nem képesek megérteni. Ezért, ha a páciensek öndiagnózisra próbálják használni ezeket az eszközöket, komoly veszélyekkel nézhetnek szembe. A szakember hangsúlyozta:
A jövő kulcsa az ember és a gép harmonikus együttműködésében rejlik, ahol az orvosok szakmai tudása és tapasztalata találkozik a mesterséges intelligencia gyors és precíz adatfeldolgozó erejével. Ez a szinergia nem csupán a diagnózisok felállításában segít, hanem a betegek ellátásának minőségét is jelentősen javítja.
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az orvosi ismeretek megújulása szinte robbanásszerűen, körülbelül 73 naponta történik. Ez azt jelenti, hogy a kutatási eredmények hatalmas mennyiségben halmozódnak, azonban azoknak a klinikai gyakorlatba való átültetése akár tizenhét évet is igénybe vehet. Ezen idő alatt sok információ már elavulttá válik. Az orvosok számára lehetetlen feladat, hogy mindent alaposan átnézzenek, értelmezzenek és folyamatosan naprakészen követhessék a legújabb fejleményeket. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia képes villámgyorsan átfutni a hatalmas mennyiségű szakcikket, és kiemelni a legfontosabb tudnivalókat.
Már az 1950-es évek során megjelentek az első "szakértői rendszerek", de a valódi forradalom a mélytanulás térnyerésével indult el a 2010-es évek elején. Ez a technológia a humán agy működésére épülő "neurális hálózatokat" alkalmaz, amelyek rendkívüli képességgel bírnak mintázatok azonosítására és összefüggések feltárására az adathalmazokban. Ahogy Dr. Pukoli is megfogalmazta: a mesterséges neurális háló nem "gondolkodik" a mi értelemben, de képes észlelni azokat a jeleket, amelyekből mi levonhatjuk a következtetéseinket – és ez már önmagában is hatalmas előnyöket jelent.
A Google DeepMind AlphaFold rendszere forradalmi áttörést hozott a fehérje struktúrák kutatásában. Míg a tudományos közösség hat évtized alatt mindössze 190 000 fehérjestruktúrát tudott feltérképezni, addig az AlphaFold mindössze két év alatt több mint 200 millió fehérje térbeli elrendezését azonosította. Ezzel nem csupán egy új korszakot nyitott a gyógyszerfejlesztés terén, hanem lehetővé tette a korábban "megfejthetetlen" fehérjék szerkezetének megértését is, ami jelentősen fokozza a célzott gyógyszerek előállításának hatékonyságát.
Egy figyelemre méltó és hasonlóan figyelemfelkeltő példa a közegészségügy területén a BlueDot esete, amely 2019. december 31-én, még a WHO hivatalos figyelmeztetése előtt, már jelezte a Vuhanból kiinduló járványt. Ezt a figyelmeztetést nyilvánosan elérhető adatok elemzésével érte el. Ezek a példák jól illusztrálják, hogy ha a mesterséges intelligenciát megfelelő minőségű adatokkal látjuk el, akkor képes kiemelkedő sebességgel észlelni a legfontosabb trendeket és kockázatokat.
A mesterséges intelligencia nem csupán a laboratóriumi környezetben játszik kulcsszerepet, hanem a mindennapi orvosi ellátásban is egyre inkább teret hódít. Magyarországon például a stroke-ellátás terén már alkalmazzák a Brainomix e-Stroke rendszert, amely innovatív képelemző algoritmusok révén képes percek alatt elemezni a CT-felvételeket. Az eredmény? A betegek sokkal gyorsabban juthatnak el az életmentő beavatkozásokhoz, az ellátási idő pedig akár 38-60 perccel is csökkenhet. Ez a különbség sok esetben a teljes felépülés és a maradandó károsodás elkerülése között döntő szerepet játszhat.
Egy kínai kutatás szerint egy mesterséges intelligencia rendszer képes volt egyetlen szelfi alapján felismerni, ha valakinek koszorúér-betegsége van, és még a betegség súlyosságát is meg tudta becsülni. A jövő tehát egyre közelebb van: néhány éven belül talán elég lesz egy okostelefonos fénykép ahhoz, hogy időben figyelmeztetést kapjunk egy rejtett szívbetegségre.
A radiológiai és kardiológiai alkalmazások mellett az FDA - az amerikai gyógyszerhatóság - már több mint ezer mesterséges intelligenciával működő orvosi eszközt engedélyezett. Ezek között a legnagyobb arányban radiológiai, kardiológiai és neurológiai szoftverek szerepelnek. Ez is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem opció, hanem a korszerű orvosi munka természetes része.
Dr. Pukoli rávilágított a "fekete doboz-problémára", amely a mesterséges intelligencia világában gyakran felmerül. Ez a jelenség azt jelenti, hogy bár a gépek képesek észlelni a mintázatokat, a mögöttes okokat nem képesek értelmezni. Például egy algoritmus észlelheti, hogy a görnyedt testtartás összefüggésben állhat a szívelégtelenséggel, de nem tudja megmagyarázni, miért van ez így. Ez a korlátozás pedig arra figyelmezteti az orvosokat, hogy mindig óvatosan járjanak el, és ne hagyatkozzanak teljes mértékben a mesterséges intelligencia által nyújtott információkra.
Az adattorzítás egy másik jelentős kockázat. Például, ha a mesterséges intelligenciát kizárólag fehér bőrű emberek képein képezzük, akkor előfordulhat, hogy helytelenül azonosítja más etnikai csoportokhoz tartozó betegek elváltozásait. Egy figyelemre méltó példa Barack Obama portréja: amikor egy pixeles képet egy mesterséges intelligencia „visszaélesített”, a végeredmény egy fehér, kékszemű férfi arca lett. Ez azért történt, mert az algoritmus a tanítóadatok között leginkább ilyen típusú arcokat talált. Az egészségügyben ennek súlyos következményei lehetnek, ha a tanítóadatok nem elég sokszínűek és reprezentatívak.
Egy svéd kutatás rávilágított arra, hogy egy átlagos orvos és egy átlagos mesterséges intelligencia jól kidolgozott protokollt követve hatékonyabbá válhat, mint egy kiváló szakember, aki nem megfelelő módszereket alkalmaz. Ez az eredmény megerősíti, hogy a jövő titka a kollektív intelligencia: az emberi és gépi erőforrások szinergikus együttműködése.
A mesterséges intelligencia nem az orvosok helyettesítője, hanem értékes támogatója. Segítségével a diagnózisok pontosabbá válhatnak, a hibák száma csökkenhet, az ellátás gyorsabbá válik, és a betegek útja is hatékonyabbá tehető. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az MI felelős alkalmazást igényel; az adatvédelem, a szakmai ellenőrzés és a protokollok szigorú betartása nélkül az intelligens rendszerek hatékonysága jelentősen csökkenhet.
Dr. Pukoli Dániel szavaival élve: "Az élet olyan, mint egy szépen megkomponált zene, ahol minden hangnak megvan a maga helye és szerepe. Ahhoz, hogy a harmónia megvalósuljon, szükség van a türelemre és a kitartásra, hiszen csak így érhetjük el a kívánt eredményt."
