Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni a megadott szöveget, mivel az szerzői jogvédelem alatt állhat. Viszont szívesen segítek összefoglalni a tartalmát, vagy beszélgethetünk a témáról! Miben segíthetek még?

Gyurcsány búcsút intett. Magyar pelikán. Friss írások az Élet és Irodalom legújabb lapszámában.

A kórházak felújítása késlekedik Magyar Péter és brüsszeli társainak köszönhetően – derült ki Takács Péter államtitkár szavaiból. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár a Vas megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban tartott sajtótájékoztatón felfedte, hogy egy háttérben működő bűnszövetkezet próbálja megakasztani az egészségügyi kormányzat törekvéseit. Szombathelyen például a kardiovaszkuláris centrum létrehozását igyekeznek megakadályozni, hogy a Vas megyei páciensek nehezebb helyzetbe kerüljenek, ezzel a kormányzat hibáztatására provokálva őket. Pedig jól tudjuk, hogy kormánypártunk olyan, mint egy pelikán, aki önfeláldozóan táplálja hálátlan alattvalóit saját vérével, akik talán nem is érdemlik meg ezt a gondoskodást.

Hogy világosabbak legyünk, Takács Péter tájékoztatása szerint már korábban elkészült a felújítandó kórházakról egy Brüsszellel egyeztetett lista. A megállapodás úgy szólt, hogy miután a magyar kormány nemzeti forrásból felújít egy, a listán szereplő kórházat, a műszaki tartalmat az Európai Bizottság megfelelő szerve ellenőrzi, ha pedig mindent rendben találnak, kifizetik. Takács Péter szerint a folyamatot egy "sunyi kis alku miatt most blokkolják", mármint az ellenzék blokkolja annak érdekében, hogy az embereknek rossz legyen és a kormányt kárhoztassák emiatt. A G7.hu evvel összefüggésben megvizsgálta, hogy az elmúlt másfél évtized folyamán mennyit költött a kormány kórházfejlesztésekre, az eredmény cseppet se meglepő. Gyakorlatilag semmit se költött, ha ugyanis költött volna, akkor annak volnának eredményei, azokat pedig látni lehetne.

De nem látjuk őket, ugyanis ilyenek nincsenek egyáltalán.

Amit látunk, azok leginkább sportcsarnokok. A G7.hu a KSH statisztikából kiderítette, hogy a "szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél" tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem a sportcsarnokoké. Azoknak az építésére a kormány 2018 és 2023 között nyolcszor usque tizenkétszer annyit költött, mint a megelőző évtized utolsó éveiben. Nyilván azért, mert azt olvasta valahol, hogy a sportcsarnokok látogatása jót tesz az egészségnek, fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, a vérzsír-szintet, a vérnyomást, a vércukorszintet, segít megőrizni az ideális testsúlyt, s ily módon a szívbetegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi problémák és más hasonló nyavalyák megelőzéséhez hathatós segítséget kínál.

Igen, de csak oly mértékben, amennyire ez a Nemzeti Sport olvasásáról is elmondható.

Prevostot hosszú dél-amerikai missziós tevékenysége és a közösségi ügyek iránt felettébb elkötelezett Ágoston-rendi szerzetesi szolgálata tette különösen érzékennyé a társadalmi és szociális kérdések, főként a szegények, a kiszolgáltatottak vagy a menekültek iránt. Aligha véletlen, hogy pápává választásának első pillanatában futótűzszerűen újra terjedni kezdtek azok az X közösségi média felületén tett korábbi bejegyzései, amelyekben - más posztját megosztva - maga is felemeli a hangját a Trump és Bukele, El Salvador elnöke közötti illegitim megállapodás következményeként egy hivatalos tartózkodási engedéllyel rendelkező lakos törvénysértő és szabályellenes kiutasítása ellen.

Másik bejegyzésében visszafogottan ugyan, de jelzi Vance alelnök téves, keresztényietlen interpretációját az "ordo amoris" vonatkozásában, s ennek alátámasztására megoszt egy írást, amely Vance-nek a január 29-i Fox News-interjúban kifejtett felfogásával ellentétben - ahol az alelnök politikailag instrumentalizálva eltorzítja Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás vonatkozó gondolatait - a "szeretet rendjét" Prevost nem hierarchikus módon fogja fel, mintha a nemzeti lojalitás és a nemzet polgárainak szeretete előrébb való volna a tágabban vett erkölcsi kötelezettségeknél, az országhatárokon túl élő felebarátaink iránt táplált szeretetnél, ugyanis a krisztusi szeretet nem megosztó, nem szétválasztó és nem szegmentálható, hanem mindenki felé irányul, s ez alapozza meg a politikailag is releváns és szolgálandó közjó (bonum commune) fogalmát. A szeretet a törvény beteljesülése és a mások iránti felelősség legfőbb pillére. A másikról való gondoskodás az, ami egyeseknek, így a szegényeknek, a hátrányos helyzetűeknek, a nélkülözőknek inkább kijár, mint másoknak.

A Putyin kegyeit kereső és élvező Orbán dörgölődzését Európában nyilván nem honorálják. Az kevés, amit ismételget, miszerint gyáva az a nemzet, amelyik nem vállalja véleményét akár annak árán, hogy egyedül marad. Orbán újabban általában egyedül marad. Szembemegy az uniós értékekkel, elgyengül, ha Putyint látja, imádja Trumpot, és miközben üldözi a menekülteket, szítja ellenük a hangulatot. Már talán azt az egyszerű összefüggést sem látja - amit fiatal korában még igen -, ha egy flamand felpofoz Brüsszelben egy muszlimot, ugyanazt a pofont kapja Firenzében a román, Romániában pedig a magyar. Aztán Bulgáriában a török, mígnem a brüsszeli flamand pofonja végül Kazanban csattan, azt pedig egy orosz adja tatárnak. Azt a világot, amit Orbán és társai elképzelnek, ilyen pofonok hálózzák be északtól délig, nyugattól keletig.

Az 1989-es rendszerváltás előestéjén Gyurcsány Ferencről nem sokat tudtam, hiszen akkoriban a KISZ vezetőjeként tevékenykedett. A politikai porondra való visszatérését követően, a 2002-es Medgyessy-kampány idején találkoztunk először, mégpedig a Népszabadság oldalain. Abban az időszakban ő volt Medgyessy sportminisztere, és 2003. október végén egy publicisztikában fogalmazta meg, hogy el kellene távolodni a "nemzeti közép" Medgyessy-féle politikától, amelynek kialakításában ő is részt vett. Meggyőződése szerint a Fidesz, az általa kinevezett vezetők révén, egy árnyékállamot működtetett, és ezt a helyzetet nem lehetett tovább tűrni. Én pedig cikkem keretein belül vitába szálltam vele: egyrészt naivitásnak tartottam a korábbi politikai irányvonalat, másrészt pedig elleneztem, hogy az alkotmányos normákat felrúgva lépjenek fel azokkal szemben, akik a kormány működését akadályozzák. Két évtized távlatából visszatekintve, úgy tűnik, hogy a lényegi kérdésekben inkább Gyurcsány álláspontja bizonyult helytállónak.

Egy évvel később, a parlamenti ciklus közepén lett miniszterelnök. Már miniszterelnökként keresett meg, hogy időnként beszélgessünk, így kerültünk kapcsolatba. Kormányon egyik első lépése a 2005-ös költségvetési és adótörvények előkészítésekor az volt, hogy a kormánypárti frakcióknak felvetette a gyermekek utáni személyi jövedelemadó-kedvezménynek a családi pótlék emelésével való kiváltását. Ez fontos társadalompolitikai vita volt és maradt azóta is a magyar politikában. Először a Horn-kormány szüntette meg az adókedvezményt mindjárt megalakulását követően, hogy a gyermekvállalást csak olyan módszerrel támogassuk, amely minden gyermeket nevelő család számára elérhető, ott is, ahol nincs miből leírni az adókedvezményt. Amikor Medgyessy Péter lett a Horn-kormány harmadik pénzügyminisztere, kezdeményezte az adókedvezmény visszahozatalát, amiért Varga Mihály a Fidesz vezérszónokaként meg is dicsérte a törvényjavaslat vitájában. Én viszont SZDSZ-es képviselőként - az említett megfontolásból - helytelenítettem. Megkerestem az MSZP-frakcióban Kósáné Kovács Magdát, aki azonnal egyetértett velem, és végül a két frakció kezdeményezésére a Medgyessy által családi adókedvezményként elengedni kívántt összeget a családi pótlék emelésére fordítottuk.