A Föld népességének tizede Európa felé veszi az irányt, de a helyi lakosok türelme kezd fogyni, és már egyre élesebben reagálnak a helyzetre.

Az utóbbi évek során egyre inkább mindennapossá válik, hogy Európa legkedveltebb turisztikai helyszínei szinte elviselhetetlen mennyiségű külföldi látogatót vonzanak. A túlzott mértékű turizmus komoly kihívások elé állítja a helyi lakosságot: zsúfolt terek, kaotikus tömegközlekedés, emelkedő ingatlanárak, túlterhelt közszolgáltatások és fokozódó környezeti nyomás mind hozzájárulnak a feszültségek növekedéséhez. Ráadásul a turisták és a helyiek közötti konfliktusok is egyre gyakoribbá válnak, ami tovább fokozza a problémák súlyosságát a kontinens különböző pontjain.

Tavaly ilyenkor Európa-szerte tüntetések zajlottak a túl sok turista ellen, és idénre is hasonló megmozdulásokat szerveznek azokban a városokban, ahová minden évben rengetek külföldi özönlik.

A napokban az olaszországi Velencében voltak ilyen demonstrációk, ahol a túlzott turizmus miatt már amúgy is paprikás közhangulatot tovább szította, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos a lagúnák városában kelt egybe új szerelmével, Lauren Sanchezzel, egy fényűző ceremónia keretében. Velence már korábban belépési díjat vetett ki a látogatókra, miközben a klímaváltozás - amelyhez a turizmus aktívan hozzájárul - hatására emelkedő tengerszint a történelmi kereskedőváros létét fenyegeti.

A turizmus és vendéglátás szektorának hozzájárulása az Európai Unió összesített GDP-jéhez megközelíti a 10 százalékot. A legnagyobb látogatottsággal a nyugat- és dél-európai országok büszkélkedhetnek, de Magyarország is évről évre újabb és újabb rekordokat állít fel a külföldi látogatók számában.

Egyre több városban tapasztalható, hogy a turisták özönlése olyan mértékeket ölt, hogy a helyi hatóságoknak és intézményeknek sürgős és radikális lépésekhez kell folyamodniuk. Dél-európai településeken például gyakran szükség van a lakosság vízfogyasztásának korlátozására, mivel a száraz időszakok, párosulva a látogatók által generált megnövekedett igénnyel, vízhiányhoz vezethetnek. Ez különösen aggasztó a görög és olasz szigeteken, ahol a vízkészletek eleve rendkívül korlátozottak.

Tavaly Franciaország vonzotta a legtöbb turistát, és a múlt héten a híres párizsi Louvre, amely a világ leglátogatottabb múzeumának számít, bezárta kapuit. A személyzet sztrájkba lépett, jelezve, hogy a múzeum már nem képes kezelni a látogatók özönét.

Spanyolországba 2024-ben 94 millió turista érkezett, kétszerannyi, mint az ország népessége. Madrid GDP-jének 12,3 százaléka származik az turisztikai ágazatból. A népszerű állam azzal szokott bekerülni a hírekbe, hogy a ledurvább konfliktusok itt szoktak kialakulni helyiek és a látogatók között.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári- és a Baleár-szigeteken már nyár eleje óta rendszeresek a tüntetések. A szigeteken összesen 5 millió ember él, ennek ellenére közel 15 millió turistát fogadnak évente. Barcelonában szintén folyamatosak a turistainvázió elleni megmozdulások. A katalán fővárosban idén odáig "fajult" a helyiek és a turisták között a helyzet, hogy egyes barcelonaiak elkezdték vizipisztolyokkal lövöldözni a látogatókat, ezzel jelezve, hogy nem látják őket szívesen.

A politika tavalyi tapasztalataiból okulva több új intézkedést is bevezetett. A spanyol kormány például mintegy 66 ezer Airbnb-szállás engedélyét vonta vissza, ezzel igyekezve mérsékelni a rövid távú lakáskiadás következtében elszabadult bérleti díjakat. Számos spanyol lakástulajdonos ugyanis ahelyett, hogy hosszú távú bérlőknek adná ki ingatlanját, inkább az Airbnb platformon keresztül vonzóbb, gyorsabb bevételhez jut. Ez a gyakorlat a tartós bérleti szerződések helyett azonnali profitot ígér, azonban a kínálat csökkenése miatt a lakásárak a magasba szöktek.

A jelenség mögött sokféle tényező húzódik meg. Európa nemcsak kulturálisan gazdag, hanem történelmileg is rendkívül sokszínű, tele van olyan helyszínekkel, amelyek mélyen gyökereznek a múltban, és rengeteg művelődési programot kínálnak - ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, hogy a túlturizmus éppen ezt a kulturális sokszínűséget veszélyezteti. A túlzott látogatottság következtében a különböző városokban egy homogén kultúra alakulhat ki, ami végső soron elszínezi Európa egyedi arculatát - figyelmeztet az AP.

A kontinens turizmusa és vendéglátása rendkívüli mértékben virágzik. A látogatók számára számtalan szórakozási és pihenési lehetőség áll rendelkezésre, amelyek garantáltan felejthetetlen élményeket nyújtanak. Az utazási infrastruktúra is kiválóan kiépített, így a felfedezésre vágyók könnyedén elérhetik céljaikat. Ráadásul a repülőjegyek ára egyre inkább megfizethetővé válik, így egyre többen élhetnek a kaland lehetőségével.

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik egy másik érdekes jelenség is: a világban éppen most formálódik egy új középosztály, amelynek tagjai egyre nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek az utazáshoz, mint valaha. E réteg felemelkedését elsősorban olyan országok lakói táplálják, mint India, Dél-Korea és Brazília, akik immár képesek felfedezni a világot, és élvezni az utazás adta élményeket.

Természetesen a turisták többsége főként a tehetősebb országokból érkezik Európába. A legnagyobb utazóközönség között találjuk az Egyesült Államok, Kína, Japán és az Egyesült Királyság állampolgárait, akik nyáron szinte ellepik a kontinenst.

A szakértők rámutatnak, hogy a globális kihívásokra leginkább helyi szinten érdemes válaszokat keresni, hiszen minden város sajátos körülményekkel bír. Például a Földközi-tenger vonzó úti céljai, mint Mallorca, már lépéseket tettek a hatalmas óceánjáró turistahajók kikötésének korlátozására. Hasonló intézkedéseket vezetett be Amszterdam is, ahol nemcsak a turistahajók okozta problémákat próbálják orvosolni, hanem a drogturizmus kihívásaival is foglalkoznak. A város szigorú bírságokkal próbálja elriasztani a látogatókat a nyilvános füvezéstől, ezzel is védve a helyi közösség érdekeit.

Görögország szintén különdíjak kivetésével próbálkozik. Július 1-től a szigetekre látogatókra 20 eurós adót vetnek ki a népszerű szigeteken, például Míkonoszon, és 5 eurót a kevésbé látogatott szigeteken, például Szamoszon. Ezzel a kormány arra ösztönzi a látogatókat, hogy kevésbé zsúfolt helyeket keressék.

Olaszország turisztikai minisztere, Daniela Santanchè, úgy véli, hogy a látogatók magas száma nem feltétlenül a probléma, hanem inkább a turistaforgalom ingadozása. Vannak olyan időszakok, amikor a városok telítettek, míg máskor viszont a látogatottság alacsony. Ennek orvoslására már javasolta egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer bevezetését, amely lehetővé tenné a városok számára, hogy hónapokkal előre lefoglalják a legnépszerűbb helyekre való látogatásokat. Ezzel elkerülhető lenne az infrastruktúra és a helyi közösségek időszakos túlterhelése. Ez a megközelítés a fenntartható turizmus irányvonalát képviseli, amelyről a cikkünkben részletesebben is olvashat.