Riasztó információk érkeztek a Föld különböző tájairól: ha nem cselekszünk sürgősen, komoly problémák elé nézhetünk - Agro Napló.

A melegedő éghajlat miatt egyre sebezhetőbbé válik a sarkvidéki óceánok jégtakarója. Már most rekordalacsony a tengeri jég kiterjedése, ami veszélyezteti a bolygó hűtőrendszerét.

A világ fagyott óceánjainak kiterjedése mostanra soha nem látott mértékben csökkent, ami aggasztó hatással van a Föld hőmérséklet-szabályozására. A BBC által elemzett műholdas adatok, az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) forrása alapján, arra figyelmeztetnek, hogy február 13-ig az északi és déli sarkvidéki tengeri jég összesített területe mindössze 15,76 millió négyzetkilométert tett ki. Ez alulmúlja a tavalyi év hasonló időszakában, 2023 január-februárjában mért 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot. Az Időkép.hu is beszámolt erről a figyelemre méltó csökkenésről.

Az északi-sarkvidéken az évnek ebben az időszakában még sosem volt ennyire kevés jég, de az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedése is közel áll az eddigi legkisebb kiterjedéshez.

A szakértők elemzései alapján a rendkívüli jégolvadás hátterében a levegő hőmérsékletének emelkedése, a melegedő óceánok és az intenzív szelek állnak, amelyek folyamatosan szétdarabolják a jégtáblákat. Az északi sarkvidéken észlelhető tengeri jég vastagsága folyamatosan csökken, ami sebezhetőbbé teszi a területet a viharok és a magasabb tengerfelszíni hőmérsékletek hatásával szemben. Február elején a térségben tapasztalt hőmérséklet mintegy 20 Celsius-fokkal haladta meg a megszokott értékeket, ami a Spitzbergák környékén kedvezőtlen olvadási körülményeket teremtett. Eközben a déli féltekén, az Antarktisz területén, amely korábban viszonylag ellenállónak számított a klímaváltozással szemben, az utóbbi években szokatlanul alacsony tengeri jégkiterjedést figyelhetünk meg.

A tengeri jég olyan, mint egy hatalmas tükör, amely képes visszaverni a Nap fényének jelentős részét az űrbe. Amint ez a ragyogó felület fokozatosan zsugorodik, a sötét óceán egyre több hőt képes elnyelni, ezzel felgyorsítva bolygónk felmelegedését. Ezen kívül a tengeri jég kulcsfontosságú szerepet játszik a globális óceáni áramlások rendszerében is; ennek csökkenése pedig komoly következményekkel járhat az óceánok cirkulációjára nézve.

A Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzése alapján az Északi-sark területe 2050 előtt legalább egyszer teljesen jégmentessé válhat a nyár végére. Néhány újabb kutatás még korábbi időpontokat is lehetségesnek tart. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a folyamatos jégveszteség már nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy tartós trend, amelynek következményei nemcsak a sarkvidékeken, hanem globálisan is érzékelhetőek lesznek.