Félreérthetetlen figyelmeztetés érkezett: sürgősen lépnünk kell, különben elér minket a végzet.

Az elmúlt ötven év során Magyarországon kifejezetten megugrott a napi hőmérséklet-ingadozás, különösen áprilisban és a nyári hónapokban, amit a melegebb nappalok okoznak. A klímamodellek alapján a következő évtizedekben nem várható drámai változás, mivel a maximális és minimális hőmérsékletek párhuzamosan emelkednek. Azonban ez nem ok az örömre, hiszen a nyári forróság mellett egyre gyakoribbá válnak a trópusi éjszakák, amelyek megnehezítik a megfelelő pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói új tanulmányok keretében vizsgálták a múlt és a jelen hazai hőmérséklet-ingadozásait, valamint a jövőben várható hőmérsékletek alakulását.

Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése a havi hőmérséklet-ingadozások alakulását kutatja Magyarország vonatkozásában. A vizsgálat során a múltbeli adatok és a jövőbeli klímamodellek szimulációi szolgálnak alapul. E tanulmányt a Másfélfok platform mutatta be.

A napi hőingás azt mutatja, mekkora a különbség a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet között, ez a mutató meghatározó lehet az ökológia, a mezőgazdaság és az emberi egészség szempontjából. Ha a maximumhőmérséklet nagyobb mértékben emelkedik, mint a minimumhőmérséklet, a napi hőingás is növekszik, míg ha a minimumhőmérséklet emelkedése a jelentősebb, a napi hőingás csökken.

Itthon a napi hőmérséklet-ingadozásnak megvan a maga jellegzetes éves ciklusa. Nyáron a hőmérséklet napi fluktuációi általában magasabb értékeket mutatnak (11-13 °C), amit a hosszabb nappalok, a fokozott felmelegedési lehetőségek, valamint a csökkent felhőborítottság is elősegít. A derült égbolt különösen kedvez a nappali maximum és minimum hőmérsékletek közötti eltérés növekedésének. Felhők hiányában a napfény szabadon éri el a felszínt, ami miatt a nappali maximum hőmérséklet drámaian megemelkedhet, hiszen a felhők visszaverő hatása nélkül a napsugárzás teljes erejével hat a talajra.

Az 1971 és 2024 közötti időszakban a legnagyobb napi hőingás augusztus hónapra esett, míg július csupán néhány tizedfokkal maradt el tőle. A téli hónapok, novembertől februárig, általában 8 °C-nál alacsonyabb átlagos napi hőingást mutattak az utóbbi években. A legalacsonyabb hőingás decemberben tapasztalható, amikor a nappalok rövidülnek, és a felhőzet is jelentősen megnövekszik. Érdekesség, hogy hazánk legmagasabb napi hőingását, amely 31,1 °C, 2022-ben Szécsényben regisztrálták.

Kis Anna és Pongrácz Rita alaposan tanulmányozták a napi hőingás korábbi alakulását, és arra a következtetésre jutottak, hogy általánosságban emelkedés figyelhető meg, kivéve decembert, amikor az ország jelentős részén csökkenés tapasztalható. A nyári hónapok során a területi átlagok szerint körülbelül 1 °C-os emelkedés volt megfigyelhető, azonban regionális eltérések is jelentkeztek. A nyári időszakban különösen Délkelet-Magyarországon mutatkozott a legmarkánsabb növekedés a napi hőingás terén.

Június hónapja során jelentős növekedés tapasztalható mind a maximum, mind a minimum hőmérsékletek tekintetében: a korábban ritkán előforduló 30 °C feletti csúcsok és a 17 °C feletti legalacsonyabb értékek egyre gyakoribbá váltak a 2005-2024 közötti időszakban. A kutatás során kiderült, hogy az 1971-1990-es időszakban a júliusi maximumhőmérséklet jellemzően 26-27 °C környékén mozgott, míg 2004-2025 között ez már 29-30 °C-ra emelkedett, sőt, a 36 °C feletti hőmérsékletek is megjelentek a mérési adatokban.

A minimumhőmérsékletek terén is emelkedés figyelhető meg, és megjelentek a 22 °C-t meghaladó kategóriák. Augusztusban is hasonló trend tapasztalható: a magasabb minimum- és maximumhőmérsékleti értékek egyaránt egyre gyakoribbá váltak.

A jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk átlaga szerint a napi hőingás nem sokat fog változni, a decembertől márciusig terjedő időszakban valószínűsíthető nagyobb eltérés hazánk egyes területei között, míg a leginkább homogén területi eloszlás júliusban várható.

A 21. század végére vonatkozó előrejelzések között már most is jelentős eltérések figyelhetők meg a különböző jövőképek között. Amennyiben azonnali kibocsátáscsökkentésbe fognánk, a legmagasabb hőmérsékleti értékek gyakorlatilag változatlanok maradnának. Viszont, ha a kibocsátáscsökkentést későbbre halasztanánk, úgy számíthatunk arra, hogy az ország jelentős része esetében a hőmérséklet emelkedése meghaladhatja az 1,25 °C-t. A legrosszabb forgatókönyv, amely nem számol a kibocsátás csökkentésével, arra figyelmeztet, hogy 2081-2100 között akár 4 °C-kal magasabb átlagos maximumhőmérsékletekre is fel kell készülnünk.

A napi hőingás hazánkban a 21. század folyamán várhatóan nem tapasztal jelentős változást, ami elsősorban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló arányú emelkedésének tudható be. Nyáron azonban ez a tendencia egészségügyi szempontból komoly kihívásokat jelenthet. Egyre több trópusi éjszakára számíthatunk, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 °C alá. Ez a jelenség a pihenésre szánt időszakok csökkenését eredményezi, ami az emberi szervezet regenerálódását nehezíti. Az 1991-2020 közötti időszakban átlagosan csupán 4 trópusi éjszaka volt megfigyelhető, míg a legmelegebb évünkben, 2024-ben már 18 ilyen éjszakát regisztráltunk a nyári hónapokban. Ahhoz, hogy ez a szélsőséges jelenség ne váljon normává, elengedhetetlen, hogy sürgősen lépjünk az üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásának drámai csökkentése érdekében.