Aggasztó helyzet: számos élőlény kerülhet veszélybe Magyarország területén - Agrárszektor

A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az agrárium jelenlegi állapotáról, miközben feltérképezi az ágazat előtt nyitva álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket. E mellett részletesen bemutatja azokat a megbízható előrejelzéseket, amelyek segíthetik a vállalkozásokat üzleti döntéseik meghozatalában.

A részletes felmérések kimutatták, hogy a közel 200 mintavételi pont körülbelül felénél teljes kipusztulás történt, kétharmadában pedig az évelő füveknek több mint a fele elpusztult. Csecserits Anikó kifejtette, hogy a Kiskunság alapvetően száraz terület, különösen a homokvidék magasabban fekvő részein. A 2022-es aszály után a füvek még képesek voltak magokat szórni, amelyekből 2023-ban csírák fejlődtek, ám a 2024-es nyári forróság ezek jelentős részét is elpusztította.

Jelenleg nagy területek maradtak növényzet nélkül, ahol hiányoznak a domináns fűfajok. Csak azok a növények élték túl a szélsőséges körülményeket, amelyek gyökerei mélyre hatolnak a talajba - mint például a báránypirosító, a homoki imola vagy a mezei üröm -, illetve az egyéves, gyors alkalmazkodóképességgel rendelkező fűfélék. A kutató aggodalmát fejezte ki, hogy Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.

Ha elveszítünk egy domináns, őshonos fűfajt, vagy csak visszaszorul a többi növényhez képest, a hozzá kapcsolódó egész közösség is kipusztulhat. Ha pedig elterjed egy új, idegen fűfaj, azzal nem kapunk egy újabb közösséget, hanem sokkal fajszegényebb élőhely alakul ki

- magyarázta Csecserits Anikó.