Amikor a medve táncot jár: Milyen meglepetések várnak ránk az alaszkai orosz-amerikai egyeztetésen?

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin, Oroszország vezetője pénteken Alaszkában ülik meg a várva várt találkozót, amelynek középpontjában az ukrajnai konfliktus lezárása áll. Az amerikai fél a tűzszünet elérésére törekszik, és hosszabb távon reméli a béke megteremtését. Ezzel szemben Moszkva a Kijev és az Európai Unió figyelmen kívül hagyásával próbálja kihasználni a csúcstalálkozót, hogy időt nyerjen a saját stratégiája érdekében.
"Senki sem lesz igazán boldog, az oroszok és az ukránok is elégedetlenek maradnak" - mondta J. D. Vance amerikai alelnök négy nappal az előtt, hogy orosz-amerikai csúcstalálkozót rendeznek Alaszkában a több mint három éve tartó orosz invázió befejezéséről. A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére született tárgyalás előkészületeiről kiszivárgott részletek alapján úgy tűnik, a Fehér Ház szerint mindkét háborús félnek komoly engedményeket kell vállalnia. Kijevnek gyakorlatilag bele kellene nyugodnia két keleti megye, Luhanszk és Donyeck, valamint a Krím elvesztésébe. (Washington azt javasolta, hogy 49 vagy 99 évre fagyasszák be a terület hovatartozásáról folyó vitát, ami egyet jelentene a végleges területvesztéssel.) Moszkvának pedig Herszon és Zaporizzsja megyéből kellene kivonulnia, s bele kellene egyeznie abba, hogy a Nyugat tovább támogassa katonai eszközökkel Ukrajnát, s annak NATO-tagsága ne kerüljön le véglegesen a napirendről.
Az orosz engedmények fejében Trump állítólag azt ígérte, hogy megszüntetik a Moszkvával szembeni gazdasági és politikai szankciók nagy részét, és hosszú távon újra beindulhat az orosz energiahordozók szállítása a nyugati országok felé is.
Bár Trump környezete azt állítja, hogy a múlt héten Moszkvában folytatott tárgyalásain Steve Witkoff, az elnök képviselője, jelentős előrelépést tett, meglehetősen valószínűtlen, hogy Putyinék, a háború kezdete óta hangoztatott álláspontjukat feladva, kész lennének az Ukrajnában elfoglalt területek egy részének átadására - ezt Trump "területcserének" nevezte - és a hosszabb távú NATO-bővítéshez való hozzájárulásra.