A folyamatosan fokozódó hőhullámok különösen a 35 év alatti fiatalokat sodorják veszélybe.
A legfrissebb nemzetközi kutatások alapján a Föld lakosságának körülbelül egyharmada évente legalább 20 napon át kénytelen elszenvedni a hőség és a magas páratartalom életveszélyes egyvelegét. Rémisztő előrejelzések szerint ez az arány 2100-ra akár 50%-ra is emelkedhet. A bioklimatológia területén a nedves hőmérséklet (wet bulb temperature, WBT vagy TW) olyan hőmérsékleti érték, amely a 100%-os páratartalmú levegő hőmérsékletét jelöli. E mutató különösen lényeges, mivel a mért hőmérséklet és a páratartalom együttes hatása alapján kalkulálják. Azért bír nagy jelentőséggel, mert a magasabb relatív páratartalom mellett a bőrön keresztül leadott nedvesség (izzadság) párolgása csökken, így a szervezet hűtési folyamata lassabbá válik, hiszen a környező levegő kevesebb nedvességet tud felvenni.
A Science Advances folyóiratban december 6-án megjelent tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a klímamodellek legoptimistább előrejelzései alapján is a 21. század végére a korábbiaknál sokkal gyakoribb tartós hőhullámok következtében legalább 32%-kal nőhet a hőguta okozta halálozások száma a 35 év alatti fiatalok körében.
A brit Guardian ismertetője szerint az amerikai Columbia Egyetem kutatói Mexikó 2019 előtti mortalitási statisztikáit elemezték, a közép-amerikai országban ugyanis korábban is gyakoriak voltak a magasabb szélességi körökön élő európaiak és amerikaiak által az utóbbi időben egyre sűrűbben megtapasztalt olyan kánikulák, amikor a magas páratartalom extrém magas napi átlaghőmérsékletekkel társult. Valamint az is, hogy Mexikóban a szélsőséges hideg, illetve meleg időjárás idején is megugrik az emberi szervezet elégtelen hőháztartása miatt kialakuló halálos szövődmények előfordulása.
A kutatók a WBT adatsorokat összevetve az életkorra vonatkozó halálozási statisztikákkal arra a következtetésre jutottak, hogy a 2019 előtti két évtizedben a hőség miatti halálozások 75%-a, míg a kihülés következtében bekövetkező esetek 87%-a a 35 év alatti fiatalok körében történt. Az általuk kidolgozott előrejelzések, amelyek a halálozási adatokat és a klímamodellek prognózisait is figyelembe veszik, azt mutatják, hogy a 21. század végére a fiatalok életét veszélyeztető extrém hőmérsékleti viszonyok miatt a halálozási kockázat a középkorú és idősebb korosztályokban jelentősen, akár 33%-kal is csökkenhet.
