Az MNB öt lépése: az első veszteséget a bank viseli, a továbbiak azonban a gondatlan ügyfelek vállát nyomják.

Az első kárt akkor is a bank fizetheti a internetes csalások esetében, ha a bank nevében tévesztették meg az ügyfelet a csalók - az MNB azt reméli, ezzel a pénzintézetek még gyorsabban fejlesztik majd saját védelmi vonalaikat.

A digitalizáció számos előnnyel jár, ám nem mentes a veszélyektől sem - erre figyelmeztetett Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az idei évtizedben tapasztalt kibercsalások számának és összértékének drámai növekedése világosan tükrözi ezt a problémát. Az előrejelzések szerint 2024-ben Magyarországon több mint 226 ezer bankkártyás és átutalást érintő csalás történt, összesen 41,9 milliárd forint kárt okozva, amelyből 31 milliárd a lakossági ügyfeleket érintette. Az MNB negyedéves statisztikái azt mutatják, hogy a lakossági visszaélések száma és értéke ugyan stagnál a magas szinten, de már legalább nem növekszik tovább. Virág Barnabás szerint a jövőbeli cél az lenne, hogy ezek az értékek a lehető legalacsonyabbra csökkenjenek, és a nullához közelítsenek.

A kibercsalások szerte a világban emelkednek, ám Magyarországon erőteljesebb a gyorsulás - ennek köszönhetően például a bankkártyás csalások esetében kénytelenek voltunk hosszú ideig őrzött dobogós helyezésünket elengedni a legkevesebb csalásokkal bíró országok versenyében, s a mai teljes bankkártyás forgalom vetített 0,03-0,04 százalékos érték - azaz, hogy

A pénzügyi kibercsalások világában az elmúlt évtized során drámai átalakulások zajlottak. Míg korábban a fizikai bankkártyák eltulajdonítása és másolása volt a legelterjedtebb módszer, ma már sokkal inkább a digitális adathalászat, a pszichológiai manipuláció, a hamis befektetési ajánlatok, és a webshop-másolatok terjedése jellemzi a csalások palettáját. Az öt leggyakoribb csalási forma közé tartozik a hamis befektetések, a nem létező banki vagy webáruházi oldalak, a csomagküldős átverések, az "unokázós" módszer, valamint a romantikus csalások, amelyek egyre inkább kihívást jelentenek a felhasználók számára.

Ami miatt lépni kell Virág Barnabás szerint az az, hogy a visszaélések következményeit illetően egyértelmű tendencia figyelhető meg: egyre nagyobb arányban terhelik a károkat az ügyfelekre. Míg korábban a bankok viselték a kár nagy részét, addig ma az átutalásos csalások esetében az ügyfelek több mint 98 százalékában, kártyás csalásoknál pedig 72 százalékban viselik a veszteségeket. Ennek oka - ismerte el az MNB alelnöke is - leggyakrabban az ügyfél súlyos gondatlansága, de egyre több esetben vetődik fel az is, hogy a banki rendszerek nem reagálnak kellő gyorsasággal vagy érzékenységgel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a visszaélések számának emelkedése és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom csökkenése miatt egy átfogó intézkedéscsomagot indított "öt csapás" néven. Ez a program 2025. július 1-jén lép életbe.

A projekt középpontjában egy innovatív Központi Visszaélés-szűrő Rendszer (KVR) kialakítása áll, amely a Giro Zrt. üzemeltetésével valós időben képes feldolgozni az adatokat, segítve ezzel a gyanús tranzakciók kiszűrését. A rendszer rendkívüli gyorsasággal, mindössze fél másodpercen belül nyújt visszajelzést a pénzintézetek számára, lehetővé téve a pénzmozgások leállítását még a végrehajtás előtt. A KVR hatékonyságának kulcsa a megfelelő mennyiségű adat rendelkezésre állása. Ennek érdekében az MNB célja, hogy a bankok minél előbb csatlakozzanak a rendszerhez, és fejlesszék saját valós idejű szűrőrendszereiket is. Az MNB szankciókat helyezett kilátásba azok számára, akik a következő hónapban sem haladnak előre, holott a projekt már másfél éve folyamatban van. Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója azonban az Indexnek elmondta, hogy az adatvédelmi előírások miatt nem volt lehetséges egy "ős-adatfeltöltés" végrehajtása, így a rendszer folyamata fokozatosan, tanulás és finomhangolás révén zajlik.

A probléma gyökere az, hogy sok esetben a számlák strómanok nevére kerülnek megnyitásra, és látszólag teljesen szabályos banki hátteret mutatnak. Ezekről a számlákról a pénzeket szinte azonnal külföldre utalják, vagy készpénzben veszik fel. A jelenlegi banki rendszerek nem képesek nyomon követni minden egyes tranzakciót, azonban Bartha Lajos, a KVR szakértője, bejelentette, hogy új technológiai megoldásaik segítségével képesek lesznek azonosítani ezeket a gyanús számlákat. A rendszer képes észlelni, ha egy rövid időn belül, több banktól érkezik nagy összegű utalás egy adott számlára. Ezt követően a küldő és a fogadó bankot is értesíti az anomáliáról. A KVR szoros kapcsolatban áll majd a bűnüldöző hatóságokkal is, ami lehetővé teszi, hogy a csalásgyanús ügyek sokkal gyorsabban eljussanak a rendőrséghez, ezzel segítve a hatékonyabb beavatkozást.

A KVR és a biztonság alapja - az egyébként a korábbi ajánlásban megfogalmazott - valós idejű visszaélés-szűrő rendszerek működtetése. Ez a KVR-hez is elengedhetetlen lesz: hiába jelez vissza a Giro, jelezve az adott tranzakció veszélyességét, ha a banki rendszerek nem lesznek képesek megállítani az azonnali fizetési rendszeren keresztül 5 másodperc alatt átfutó utalásokat a visszajelzés alapján.

Virág Barnabás véleménye szerint a negyedik csapás egy jogszabályi átalakítást fog jelenteni, amely értelmében azok a bankok, amelyek nem hajtják végre az erős ügyfélhitelesítést egy adott tranzakció során, teljes mértékben felelősséget vállalnak a keletkezett kárért.

A negyedik csapás egyik fontos aspektusa, amely külön figyelmet érdemel, az a szabályozás azon rendelkezése, hogy...

Ezeknek a szabályoknak az a fő célja, hogy a bankok aktívan részt vegyenek a védekezésben, és jobban motiváltak legyenek ebben a folyamatban. Virág Barnabás tájékoztatása alapján Hollandiában, ahol hasonló intézkedéseket vezettek be, egy év alatt 69%-kal sikerült mérsékelniük az ügyfelekre nehezedő kárt.

Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a nemzetközi gyakorlatokhoz hasonlóan...

Bartha Lajos szerint a mostani módosítással csak az EU pénzforgalmi szabályait vesszük át, ott ugyanis automatikusan csak abban az esetben nem vizsgálandó a bank felelőssége, ha az ügyfél csalárd módon lép fel (azaz maga is részese a pénz eltulajdonításának). Magyarországon ezzel szemben az is automatikusan felmentette a bankot a kárviselés/kármegosztás alól, ha az ügyfél súlyosan gondatlan volt - miután az esetek döntő részében nem a bank hibájából nyílik rés a védelmi pajzson, hanem az ügyfél adja meg az adatait valamilyen módon a csalóknak, ezért eddig a magyar szabályozás alapján nem volt kérdés, hogy a kár áthárítható az ügyfélre. A jövőben az első kár megtérítése sem lesz úgy automatikus, hogy az ellen ne lenne joga a banknak, vagy elutasítás esetén az ügyfélnek bírósághoz vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulnia.

A Magyar Nemzeti Bank lépései mögött az a szándék húzódik, hogy a bankok fokozottan motiváltak legyenek saját védelmi rendszereik továbbfejlesztésére. A tájékoztatón elhangzott: azok a pénzintézetek, akik nem igazodnak elég gyorsan a megújult elvárásokhoz, hátrányos helyzetbe kerülhetnek a piacon.

Fontos megemlíteni, hogy a bankkártyák világában korábban a kártyatársaságok hasonló feltételeket alkalmaztak, mint a jelenlegi first loss megoldás esetében. A 2000-es évek közepén bevezetett liability shift szabályozás értelmében a bankok automatikusan felelősséget vállaltak a csalásokért, amennyiben nem váltottak át a biztonságosabb chipkártyákra a hagyományos mágnescsíkos kártyák helyett. Ennek következményeként a chipkártyák rendkívül gyorsan elterjedtek a piacon.

Az MNB küldetése, hogy egy együttműködő ökoszisztémát alakítson ki, amelyben az ügyfelek, a banki szektor és a szabályozó hatóságok közösen dolgoznak a hatékony védekezés érdekében. Ennek alapelve, hogy minden résztvevő aktívan érdekeltté váljon a csalások megelőzésében, elkerülve ezzel, hogy a kockázatok kizárólag az ügyfelek vállára nehezedjenek. A hosszú távú vízió az, hogy a digitális pénzügyi tranzakciók biztonságát helyreállítsák, mivel ezek a technológiák világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak a mindennapi életünkben.

Az elmúlt napokban nagy vihart kavart, hogy az MBH Bank sok ügyfelét sikerült megtéveszteniük a csalóknak a bank honlapjára nagymértékben hasonlító (más url-cím alatt futó) hamis portállal, amelyre az ügyfeleket egyebek mellett a Google keresőjén keresztül vezették oda. Ezzel kapcsolatban - de nem csak a konkrét eset miatt - az MNB elvárja a bankoktól, hogy kiemelten figyeljék az ilyen jellegű ál-oldalak feltűnését. (A first loss az ilyen oldalakon végrehajtott tranzakciós károkra is vonatkozni fog.)

ám hozzátette, hogy az ilyen szabályozás túlmutat Magyarország és az MNB lehetőségein - itt európai közös fellépésre volna szükség az uniós pénzforgalmi jogszabály alkotási folyamatban.

Az ötödik csapás egy széleskörű kommunikációs kampány lesz, amely a lakosság folyamatos tájékoztatását célozza a csalási módszerekről és az önvédelem lehetőségeiről. Az Index kérdésére Virág Barnabás ezzel kapcsolatban elmondta: a kampányban és a védekezésben kulcsszerepe lesz a "Kiberpajzs" kezdeményezésnek, amelyben eddig nem látott összefogás valósul meg az ügyfelek védelme és a kibercsalások megelőzése érdekében. A Kiberpajzsban az MNB, a Magyar Bankszövetség mellett, a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztérium, a Rendőrség, a Nemzetbiztonsági szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Magyar Államkincstár, a PBT, a két nagy kártyatársaság (Mastercard, Visa) és a Szerencsejáték Zrt. is részt vesz.

Virág Barnabás véleménye szerint a visszaélések növekvő száma arra figyelmeztet, hogy a kényelem és a biztonság egyensúlyában jelenleg a biztonságra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Az MNB alelnöke bízik abban, hogy ezt az álláspontot minden ügyfél meg fogja érteni és támogatni fogja.