Rengeteg munka vár ránk, de szépen haladunk előre - mondta Takács Péter az MCC Feszten.

Az MCC Feszt egyik legjobban várt eseménye kétségtelenül a Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a Tisza új egészségügyi politikusának tervezett beszélgetése lett volna. A két politikus között már korábban zajlott egy emlékezetes vita az ATV stúdiójában, amely során Kulja András láthatóan hátrányba került. Még a Tisza hívei is kifejezték, hogy Kuljának jelentős fejlődésre van szüksége, ha valóban komolyan akarják venni a kormányváltást Magyar Péterék esetében.

A Tisza Párt politikusa nemrégiben még azt hangoztatta, hogy szívesen részt venne egy eszmecserében az egészségügyi államtitkárral. A tervek szerint élő közvetítéseket indított volna a YouTube-on és a Facebookon, valamint 14 vendégbelépőt kért a rendezvény szervezőitől. Áprilisban, valamint június végén és július elején örömmel fogadta el az MCC Feszt szervezőinek meghívását, hogy vitázhasson – derült ki a Mandiner által megszerzett levelezésből. Kulja András azonban ezen a héten szerdán hivatalosan is értesítette a szervezőket, hogy végül nem kíván részt venni az MCC Feszten.

- Kezdte el beszélgetését Takács Péter államtitkár a nagyszínpadon, miután egy plüssnyulat helyezett Kulja András üres székre. Takács úgy fogalmazott: június 23-án, amikor az ATV-n vitáztak, véget ért Kulja rövid életű pályafutása. "Köztudott, hogy a főnöke megakadályozta a további szereplését. Kulja többször is megfenyegetett, hogy ne merjek megfutamodni, de végül ő volt az, aki az utolsó pillanatban lemondta az MCC-s vitát. Nagyon szerettem volna egy második fordulót, de úgy tűnik, nincs bátorságuk" - tette hozzá az államtitkár.

Ezt követően Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese, mint moderátor, felidézte, hogy Kulja András üzenetében megjegyezte: az államtitkárt egy bizonyos "korrupciós ügyről" úgysem merik megkérdezni. Kulja szerint ennek a történetnek a középpontjában az áll, hogy Takács családja 8 milliárd forintot zsebelhetett be egy lélegeztetőgép-üzlet kapcsán.

„Mi is történt pontosan?” – érdeklődött kollégánk az államtitkártól. „Megkérdeztem a feleségemet, hogy vajon a párnába rejtette-e a nyolcmilliárdot, és hol keressem. Ez az egész nem más, mint egy ügyes terelés; még a cselédsajtójuk sem merte publikálni, annyira nyilvánvalóan hamis a történet. Az egyetlen célja, hogy elvonja a figyelmet arról, hogy a Tisza párt teljesen megbukott, Kulja pályafutása végéhez közeledik, és ez a legutolsó próbálkozása, hogy Magyar Péter kegyébe férkőzhessen” – emelte ki. Hozzátette: ha valóban korrupcióval vádolnák, már rég itt lennének, és Kulja csak azért mer ilyen kijelentéseket tenni, mert a mentelmi joga mögé bújik.

A történet középpontjában Kulja áll, aki azt állítja, hogy Takács, a mezei kórház igazgatója, jelentős befolyással bírt a külügyminisztérium döntéseire. Állítása szerint Takács közreműködött abban, hogy a sógorát foglalkoztató cég hozzájusson lélegeztetőgépekhez Kínából. "A korrupcióval kapcsolatos vádakat egyfajta jutalomnak tekinti az államtitkári pozíciómra - ez a logika egyszerűen hibás, és határozottan visszautasítom mindezt" - emelte ki, hozzátéve, hogy ügyvédjével már megkezdte a peres eljárás előkészítését.

Emlékeztetett arra, hogy a lélegeztetőgép beszerzése valójában egy sokkal szélesebb körű intézkedés része volt: a kormány FFP-maszkokat, védőruhákat és egyéb védőfelszereléseket is beszerzett, amit Kulja három évvel ezelőtt még dicsért. "Bátorítom a Tisza pártot, hogy tegyenek feljelentést, mert az én lelkiismeretem tiszta" - hangsúlyozta. Takács Péter elmondta, hogy csupán egy rövid időszakban volt köze a lélegeztetőgépekhez: a negyedik járványhullám alatt négy napon át kínai lélegeztetőgépre kötve kezelték a kórházban.

Kacsoh Dániel emlékezetes módon utalt arra, hogy a tavalyi nyári hónapokban a kórházak klimatizálása komoly ellenzéki diskurzus tárgya volt. Felvetette a kérdést: vajon most hogy állnak az intézmények e tekintetben? Takács válaszában visszautalt arra, hogy 2017-ben történt az első átfogó helyzetfelmérés, amelyet követően elindították a légtechnikai korszerűsítési programot. Emlékeztetett arra, hogy...

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ellátórendszer jelenleg nem készült fel az utóbbi időszak hőhullámaira. Számos helyszínen tapasztalható, hogy a hőmérséklet-emelkedés miatt műtéteket kell elhalasztani. A kormány azonban lépéseket tett a mediterrán protokollok bevezetésére, ennek keretében például már hajnalban kezdődnek a műtéti beavatkozások. Az államtitkár köszönetet mondott az orvosoknak és ápolóknak a helytállásukért. Kiemelte, hogy a politika nem avatkozik bele a műtétek ütemezésébe; csak azok a beavatkozások halaszthatók, amelyek nem jelentenek komoly kockázatot a páciensek egészségére.

Kacsoh Dániel a várólisták problémáját állította középpontba, amely komoly kihívást jelent az egészségügyi rendszer számára. Kérdései arra irányultak, hogy milyen eredményeket értek el eddig ezen a téren, és miért nem sikerült jelentősebben csökkenteni a várakozási időket.

"Rengeteg munka vár még ránk. Soha nem állítjuk, hogy minden a legnagyobb rendben van, fontos, hogy felismerjük a problémákat" - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban a kormány döntésének következtében áttértek a nyilvános, kötelezően online nyilvántartott várólistákra; akkoriban 88 ezer ember várakozott, akiknek műtéti beavatkozásait még kockás füzetekben rögzítették.

"Jelenleg jelentős haladást értünk el, hiszen az örökölt terheknek csupán egyharmada maradt hátra" - emelte ki, hozzátéve, hogy a COVID-járvány végén 26 különböző műtéti beavatkozásra kellett 60 napnál hosszabb időt várni, míg most már csak három ilyen eset található. Ezen kívül megjegyezte, hogy az uniós országok között az elsők között helyezkedünk el a várakozási időszakok szempontjából.

Rámutatott arra a jelenségre is, hogy számos esetben szándékosan irreális várakozási időt közölnek a betegekkel, miközben az orvos már készíti is a páciens számára a magánklinika elérhetőségét, ahol sokkal hamarabb sorra tudna kerülni.

- szögezte le. Elmondta, jelentősen javult helyzet, amióta a vármegyei igazgatók látják, hogy mekkora a várakozási idő helyben, illetve a szomszédos településeken és a szomszédos vármegyékben. Vagyis a betegeket át tudják irányítani - mostanra négyezer beteg átkérte magát, így előbb jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.

A kormány további forrásokkal támogatja a várólisták csökkentését, külön figyelmet fordítva a képalkotó vizsgálatokra, ahol szintén megnövekedtek a várakozási idők. Erre a területre több mint 7,5 milliárd forintot különít el a kabinet. Takács kijelentette: "Az őszi és téli hónapok során a várakozási időt jelentősen az uniós átlag alá fogjuk szorítani."

A következő beszélgetés középpontjában az orvoshiány állt, amely kapcsán Kacsoh Dániel feltette a kérdést: miközben Európa számos országa orvostanhallgatókat küld hozzánk, miért tapasztalunk még mindig orvoshiányt itthon? Az adatok szerint 2010 óta közel 9000-rel nőtt az orvosok száma, de az eloszlásuk nem kiegyensúlyozott. Ennek orvoslására Takács Hankó Balázs miniszter együttműködött az orvosi egyetemek vezetőivel, és közösen arra jutottak, hogy reformálni kell az orvosképzést. Céljuk, hogy a fiatal orvosok lássák: a kisvárosi kórházakban is van lehetőség a szakmai fejlődésre és a karrierépítésre.

"De hogyan tudnánk motiválni őket, például a háziorvosokat?" – merült fel a kérdés. Takács a háziorvosi pálya kapcsán elismerte, hogy sokáig alacsony presztízs övezte ezt a szakmát, holott a háziorvosoknak az egyik legszélesebb körű tudásanyagot kell birtokolniuk. Jelenleg egy szakmai anyag kidolgozása zajlik, amely arra fókuszál, hogy mely jogosultságokat lenne érdemes az alapellátásba átvinni a szakellátások területéről. "Ez egy jelentős csomag, és komoly eredményeket várok tőle; ősszel fogjuk bejelenteni" – tette hozzá.

Egy új orientációs ösztöndíjprogramot indítanak, amelynek célja, hogy a frissen végzett egészségügyi szakemberek abban a járásban kezdjenek el háziorvosi tevékenységet, ahol felnőttek. "A háziorvosi rendszer finanszírozását sürgősen felül kell vizsgálni: jelenleg 3-400 fős minipraxisokat tartunk fenn, amelyek nem képesek hatékonyan működni" - hívta fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy az orvosok motiváltak legyenek saját praxisuk sikerében.

Mikor várható a budai szuperkórház megvalósulása? - tette fel a kérdést valaki, amire Takács visszaemlékezett: Az ötlet 2016 táján vetődött fel, de az addigi kedvező gazdasági helyzetet 2019-ben alaposan megzavarta a COVID-19 járvány, majd ezt követően a háborús események is rányomták a bélyegüket a projektre.

Felmerült a régóta vitatott kérdés, amely szerint "aki teheti, az a magánellátást választja, míg aki nem, az a gyenge minőségű állami egészségügyre kényszerül", és ezáltal a társadalmi különbségek csak nőnek. Takács Péter világosan kifejezte álláspontját: nem engedi be a magánbiztosítókat, hiszen a tapasztalatok alapján jól látható, mi következik be, ha egy ország ezt a lépést megteszi.

"Szlovákia eddig is hajlott a problémákra, most azonban az állami kórházak állapota drámaian romlott, és az orvosok folyamatosan eltűnnek az állami rendszerből. Eközben a magánkórházak virágzó üzletet folytatnak, hiszen egy domináló magánbiztosító irányítja a piacot."

Rámutatott arra is: Magyarországon a magánellátás aránya összesen 15,5 százalék - fele akkora, mint a nyugati országokban. A fekvőbetegellátásban még ennél is lényegesen kevesebb, 2 százalék.

- szögezte le.

Takács beszélt még arról is, hogy jelenleg Magyarországon 5,66 napot tölt kórházi ágyon egy beteg - ami Hollandia után a második legalacsonyabb.

- fejtette ki.

Az emlékezetes Tiszás szentesi kórházjárás kapcsán szó esett még arról is, hogy az államtitkár szerint a Tiszára jellemző, hogy elmennek olyan helyekre, ahová "még nem értünk el a felújításokkal, miközben blokkolják az uniós forrásokat Brüsszelben". Közölte azt is, hogy a kórházigazgatók kiválasztása kapcsán javaslatot tett egy új rendszerre, így már a menedzserszemlélet is előtérbe kerül a szakmai kompetenciák között.

Takács Péter a közönség kérdéseire is szívesen válaszolt, és a legjobban teljesítő kérdésekért plüssnyuszikat osztottak. A résztvevők a szakorvosképzés reformjáról, a kormány népegészségügyi programjáról, valamint a használaton kívüli, poros lélegeztetőgépekről érdeklődtek. Az államtitkár elmondta, hogy a tervek szerint egyes készülékeket alvássegítő gépekké fogják átalakítani. A beszélgetés végén pedig még lehetőséget biztosított a közönségnek, hogy további kérdéseket tegyenek fel.