Elnézést, de úgy tűnik, hogy fegyverek is kerülnek a helyszínre - miért is küldik el a 78 magyar TEK-tagot Bosznia-Hercegovinába?

Ez az a pillanat, amikor Orbán Viktor a nemzetközi politikai színtéren visszafogja magát, és nem avatkozik más országok ügyeibe: magyar támogatás és terrorelhárító egységek érkeznek Bosznia-Hercegovinába. Milyen politikai előnyök reményében keresi a kapcsolatokat a Balkán autoriter vezetőivel a magyar miniszterelnök? Vagy csupán az orosz érdekeknek való megfelelés dominál a stratégiájában?

Nem véletlen, hogy Alekszandar Vucsics, a szerb köztársasági elnök, Milorad Dodikot, a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság elnökét hozta magával Budapestre a legmagasabb magyar kitüntetés átvételekor. A találkozóról hivatalosan nem érkezett érdemi tájékoztatás, ám Dodik hazatérve arról számolt be, hogy "Orbán miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy a 300 fős terrorellenes egységük kiképzést és gyakorlatot tartson". A Terrorelhárítási Központ (TEK) később megerősítette, hogy egy régóta előkészített közös gyakorlatról van szó, de a szervezés sürgőssége arra utal, hogy nem minden részlet volt tisztázva. A szarajevói magyar nagykövetség ugyanis csak a TEK munkatársainak érkezése napján értesítette a bosznia-hercegovinai határrendészetet és külügyminisztériumot arról, hogy 78 fegyvertelen magyar terrorelhárító lép be az ország területére.

Másnap pontosították a helyzetet: végül mégis fognak náluk fegyverek lenni.

Elmedin Konakovics, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere szerint, kezdetben negyven magyar TEK-es érkezett az országba, akik Szerbia irányából, különféle határátkelőkön léptek be. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy ezek a különleges egységek nem várták meg a megszokott engedélyezési folyamatokat: már Bosznia-Hercegovina területén tartózkodtak, amikor a hatóságokat értesítették a jelenlétükről.

Az időzítés aligha lehet véletlen. Dodik valószínűleg azért kereste meg Orbánt, hogy biztosítékot nyerjen arra a napra, amikor bíróság elé állították, és ahogy azt előre lehetett sejteni, el is ítélték. Az ügy hátterében az áll, hogy Dodik nem hajlandó elfogadni, hogy Bosznia-Hercegovina irányítását harminc éve a daytoni egyezmény keretében a szerződést garantáló nagyhatalmak által kinevezett főképviselő gyakorolja, aki ráadásul törvényhozási és megsemmisítési joggal is bír. Christian Schmidt, a jelenlegi főképviselő, azért indított eljárást Dodik ellen, mert nemcsak megkérdőjelezte a nemzeti parlamenti döntések felett gyakorolt vétójogát, hanem olyan jogszabályokat is aláírt, amelyeket a főképviselő kifejezetten ellenzett. A bíróság végül egy év börtönbüntetést szabott ki Dodikra, pontosan azon a napon, amikor a TEK emberei megjelentek az ország területén.