Dánia következő lépésként "maximális nyomást" kíván gyakorolni Magyarországra.

"Erős Európa a változó világban" – ezzel a figyelemfelkeltő mottóval vágott neki a dán kormány a soros uniós elnökségi időszakának. A következő hat hónapban, immár nyolcadik alkalommal, a dánok feladata lesz, hogy összeállítsák a különböző miniszteri tanácsi formációk napirendjét, megtalálják a tagállamok közötti kompromisszumokat, irányítsák a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, és képviseljék az EU érdekeit a nemzetközi színtéren, közvetítve a 27 tagállam közös álláspontját.

Az utóbbi napokban az Európai Bizottság biztosi kollégiuma Dániába készül látogatni. Ez a mozzanat egy hagyományos protokoll esemény, amely során a Bizottság és a dán kormány ünnepélyes keretek között elindítja közös munkáját. Természetesen akadnak kivételek is. Például egy évvel ezelőtt a brüsszeli testület úgy határozott, hogy nem látogat el Magyarországra, így elmaradt a közös ceremónia is a magyar kormány és a Bizottság között. Ennek hátterében a senkivel sem egyeztetett, éppen az elnökségi időszak első napjaira időzített világpolitikai turné állt, amely Orbán "békemissziója" néven vált ismertté.

A magyarok utáni féléves elnökséget betöltő lengyel vezetés sem mutatott túlzott lelkesedést a magyarok iránt. Ahogy cikkünkből is kiderül, Bóka János EU-ügyi miniszter nyíltan bírálta Varsót a hat hónapos időszak során végzett munkájuk miatt.

A világ, amely biztosította szabadságunkat és lehetővé tette számunkra, már nem vehető magától értetődőnek. Most minden eddiginél jobban Európának fel kell lépnie és össze kell fognia

- fogalmazott Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke a legutóbbi videoüzenetében, amelyben az elnökség kezdetét jelentette be. A dán kormány vezetői úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzetet a bizonytalanság, a globális stratégiai és gazdasági verseny, valamint a fokozódó konfliktusok határozzák meg. E mögött a bizonytalanság mögött nem csupán a háborús helyzetek, mint például az orosz-ukrán konfliktus, állnak.

Az Egyesült Államok megváltozott politikai irányvonala komoly kihívások elé állítja az európai országokat. Különösen sürgető a július 9-i határidő, amely után, ha nem születik megegyezés, az amerikai kormány vámokat vet ki az európai termékekre. Erre válaszul természetesen európai viszontvámok várhatóak, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ráadásul a dánok számára van egy külön fejezet is az amerikaiakkal való kapcsolataikban: Trump elnök továbbra is érdeklődik Grönland megszerzése iránt, amely Dánia fennhatósága alatt áll.

A dán elnökség határozottan kiáll Ukrajna mellett. Ez jelenti egyrészt Ukrajna pénzügyi-katonai támogatást és az ukrán uniós tagság szorgalmazását.

Európa védelmi erejét újra kell építenünk, és elengedhetetlen, hogy Ukrajna támogatását még inkább megerősítsük.

„Ezt határozottan kijelentette Frederiksen. A dánok, felismerve Európa újrafegyverzésének sürgető szükségét, felhagytak korábbi, takarékos álláspontjukkal. Hollandiával, Ausztriával és Svédországgal együtt egy négyfős szövetséget alkottak, amely éles kritikával illette Franciaországot és a dél-európai kormányokat, azzal vádolva őket, hogy folyamatosan túlköltekeznek, ami az egész kontinenst érinti. A dán kormány elkötelezett abban, hogy a védelem és a fegyverkezés terén kivételt tegyen, és készek akár hitelt is felvenni a katonai kiadások növelése érdekében. A miniszterelnök véleménye szerint a fegyverkezés minden más prioritásnál fontosabb, és ha az Európai Unió nem képes erre, akkor „vége a játéknak” - tette hozzá határozottan.”

Dánia kiemelkedő szerepet játszik Ukrajna támogatásában, ami máris feszültségeket generál Magyarország és a többi uniós tagállam között. A magyar kormány döntése, hogy a véleménynyilvánító szavazásra hivatkozva megakadályozza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, jelentős ellenállást váltott ki az EU-ban, és különösen a dán politikai körökben. Ez a helyzet biztosan továbbra is meghatározó tényező lesz a következő fél évben, hiszen a feszültség csak fokozódik.

Ambiciózus céljaink vezérelnek bennünket, és elkötelezettek vagyunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Maximális nyomást fogunk gyakorolni Magyarországra, hogy feloldja a fennálló korlátozásokat. Politikai és gyakorlati eszközöket egyaránt bevetünk, hogy előmozdítsuk az együttműködést Ukrajnával, Moldovával, valamint a nyugat-balkáni országokkal.

Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere csütörtökön Aarhusban tartott sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamat előrehaladása elengedhetetlen. "Ha nem lépünk előre, akkor könnyen elveszíthetjük néhány országot a folyamat során" - figyelmeztetett. A miniszter nem fejtette ki részletesen, mit ért "maximális nyomás" alatt, de egyértelművé tette, hogy a helyzet sürgető.

Itt egy újabb szál is kapcsolódik a magyar helyzethez, amely az Alapszerződés 7. cikkének keretein belül zajló eljárás. Marie Bjerre, a dán elnökség képviselője bejelentette, hogy terveznek egy meghallgatást, amelyen a magyar kormány is részt vehet, hogy megvitassák a magyar demokrácia állapotát. Azonban a részletekről egyelőre nem adtak további információt. A kulcskérdés most az, hogy a tagállamok között elegendő támogatás áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy előrelépjenek ebben az eljárásban, és ezzel közelebb kerüljenek ahhoz a lehetőséghez, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesszék.

És ha már a magyar vonalnál tartunk: év végéig kellene elfogadniuk a tagállamoknak azt a jogszabályt, amely rendelkezik az orosz energia kivezetéséről. Itt nincs sem Magyarországnak, sem az ugyanezt bíráló Szlovákiának nincs vétójoga, azonban Budapest és Pozsony azt a taktikát választotta, hogy a 18. szankciós csomagot blokkolja addig, ameddig energiaügyben nem történik változás. Szlovákia egyszerűen garanciát (pénzt) akar annak érdekében, hogy a leválás ne érintse őket hátrányosan, a magyar - és az orosz - kormány pedig az egész javaslat visszavonásával lenne elégedett.

A dán EU-elnökség egy erős és határozott EU-ért fog dolgozni, amely felelősséget vállal saját biztonságáért és versenyképességének megerősítéséért. A zöld átállás elengedhetetlen egy biztonságosabb és versenyképesebb Európa kiépítéséhez

- szerepel a vezetői prioritások között, vagy ahogyan Frederiksen miniszterelnök kifejezte magát:

A tehercsökkentés, a tudatos beruházások és a fenntartható átmenet kulcsszerepet játszanak a gazdasági növekedés és a munkahelyek teremtésében. A dán elnökség elkötelezett amellett, hogy egy erősebb Európáért fáradozzon a folyamatosan változó globális környezetben.

A dánoknak a zöldítés kapcsán meg kell majd küzdeniük azokkal a kormányokkal, amelyek szeretnék, ha az ambiciózus zöldpolitikai célok egy kicsit rugalmasabbak lennének - és ezt a megközelítést támogatja az Európai Bizottság is. A megújuló források használata terén élharcosnak számító Dánia számára adott a feladat, saját példájukkal győznék meg a többi tagállamot, hogy a vállalások nemcsak teljesíthetők, hanem a versenyképességet is elősegíti. Sikerült ugyanis elősegíteniük a növekedést és az innovációt, miközben gyorsan csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sőt, tengeri szélerőműveket telepítettek az importált fosszilis tüzelőanyagok kiváltására. Mette Frederiksen a elnökségi bemutatkozás keretébe a biztosi kollégiumnak bemutatta a Laura Maersket, a világ első konténerszállító hajóját, amely képes zöld metanollal közlekedni.

A dán elnökség arra is vállalkozik, hogy hat hónapos időszakuk alatt kiemelt figyelmet fordítanak az illegális migráció kezelésére, valamint az EU külső határainak hatékony ellenőrzésének garantálására. E téren valószínűleg a magyar kormány álláspontjával is összhangban állnak.