Donald Trump úgy véli, hogy komoly atomháborús fenyegetés állt volna fenn, ha nem alakít ki baráti viszonyt Kim Dzsongunnal.
A világ figyelme most Donald Trump megválasztott amerikai elnökre irányul, mivel egy történelmi lehetőség kínálkozik az Egyesült Államok és Észak-Korea közeledésére. Trump első hivatali időszaka alatt a két ország kapcsolata nem volt éppen zökkenőmentes, azonban a jelenlegi helyzetben, annak ellenére, hogy Kim Dzsongun, az észak-koreai vezető, kifejezetten oroszbarát politikát folytat és nukleáris támogatásról is beszélhetünk, most mégis lehetőség adódhat a feszültségek enyhítésére. Trump úgy véli, hogy a két ország közötti viszony annyira szoros, hogy ennek eredményeként elkerülhető egy nukleáris konfliktus kirobbanása. Az idő majd megmutatja, hogy ez a közeledés valóban megvalósul-e, vagy csupán illúzió marad.
Donald Trump megválasztott amerikai elnökének csapata tárgyalásokat tervez folytatni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. A céljuk, hogy új diplomáciai lépések révén csökkentsék a fegyveres konfliktusok kockázatát – állítják a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó, az ügyben jártas források.
Trump csapata szerint több tag is úgy véli, hogy a már meglévő kapcsolatra alapozva Trumpnak most van a legjobb lehetősége arra, hogy áttörje a jeget Kimmellel. Ez különösen figyelemre méltó, mivel az első hivatali ideje alatt a viszonyuk korántsem volt zökkenőmentes.
A források szerint a politikai megbeszélések eddig zökkenőmentesen folytak, és a megválasztott elnök még nem hozott végleges döntést.
Kim Dzsongun lépései Trump irányába még homályosak, mivel az észak-koreai vezetés teljesen figyelmen kívül hagyta Joe Biden négyéves közeledési próbálkozásait. Ráadásul Kim a kibővített rakétaarzenálja révén egyre szorosabbra fűzte Oroszországgal való kapcsolatait.
Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során már elértük a lehetőségeink határát.
„Tedd különlegessé a mondandódat!” – hangsúlyozta Kim a múlt héten, egy pjongcsangi katonai kiállításon elhangzott beszédében, az állami média jelentése szerint.
Trump 2017-2021-es elnöksége alatt háromszor találkozott Kimmel, Szingapúrban, Hanoiban és a koreai határon. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök az országba látogatott. Találkozójuk nem hozott konkrét eredményeket, még akkor sem, ha Trump úgy jellemezte tárgyalásaikat, hogy "sikeres volt". Az Egyesült Államok felszólította Észak-Koreát, hogy mondjon le atomfegyvereiről, míg Kim teljes szankciómentességet követelt, majd újabb fenyegetéseket fogalmazott meg.
Trump elsődleges törekvése valószínűleg az alapvető bizalom helyreállítása, azonban konkrét politikai célkitűzései még nem kerültek véglegesen meghatározásra. Ezen kívül a kérdés a közel-keleti és ukrajnai konfliktusokkal kapcsolatos sürgető aggodalmak miatt háttérbe szorul.
Az észak-koreai állami média eddig nem tett említést Trump újraválasztásáról, sőt Kim Jong-un azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok egyre inkább feszültségeket szít és provokációkat sző, ezáltal pedig növeli a nukleáris konfliktus veszélyét.
Pénteken Trump bejelentette, hogy az eredeti észak-koreai stratégiát megvalósító egyik kulcsszereplőt, Alex Wongot, a külügyminisztérium korábbi tisztviselőjét nevezte ki helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójává. Wong, aki Észak-Korea ügyében dolgozott mint helyettes különmegbízott, jelentős szerepet játszott a csúcstalálkozó előkészítésében, ahol az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalásokat.
Trump feszült helyzetet örökölt, ennek megfelelően januári hivatalba lépése után a szövetségesek azt várják az elnöktől, hogy szembeszálljon Kim Dzsongunnal. Bill Hagerty amerikai szenátor viszont optimistább a kérdésben és úgy látja, hogy előrelépés lesz a kommunikációban és az álláspontok is közelíthetnek egymáshoz.
Washingtonban egyre fokozódó aggodalommal figyelik Észak-Korea atomfegyver- és rakétaprogramjának bővülését, valamint a Dél-Koreával szembeni egyre ellenségesebb retorikát. Továbbá, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szoros együttműködésük is komoly aggodalomra ad okot. Egy amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy várhatóan ezek a kérdések kiemelt szerepet fognak játszani a Biden-kormányzat átmeneti tájékoztatóin, amelyeket Trump korábbi munkatársainak szánnak.
valamint több ezer észak-koreai katonának Oroszországba telepítése, hogy segítsenek az ukrajnai háborúban.
A Reuters hétfőn arról számolt be, hogy Észak-Korea kibővíti azt a kulcsfontosságú fegyvergyártó komplexumot, amely Oroszország által használt rövid hatótávolságú rakétákat szerel össze Ukrajnában, hivatkozva egy amerikai székhelyű agytröszt műholdképeket vizsgáló kutatóira. Amerikai tisztviselők szerint ezek a tényezők növelik a konfliktus kockázatát több európai vagy ázsiai atomfegyverrel rendelkező nemzet, köztük az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Dél-Korea és Japán között.
A hónap elején Peruban lezajlott találkozón Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, Hszi Csin-ping kínai vezetőtól azt kérte, hogy használja ki Kína befolyását Észak-Koreában. Azonban a két ország közötti együttműködés lehetőségei nem tűnnek túl széleskörűnek, hiszen Donald Trump hatalmas vámokat helyezett kilátásba a kínai termékekre, és környezete olyan keményvonalas politikai személyiségekből áll, mint Marco Rubio külügyminiszter vagy Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó. Ráadásul Trump a múlt hónapban kifejtette, hogy a két ország akár "nukleáris háborút is vívhatott volna", amelynek következményei több millió ember életébe kerülhettek volna, de a Kim Jong-unhoz fűződő kapcsolatai révén sikerült megakadályoznia ezt a tragédiát.
