Itt rejlik Magyarország legnagyobb üzleti lehetősége, azonban a zombik ügyét sürgősen rendezni kell!
Az utóbbi években komoly forrásigény mutatkozik a hazai üzleti szektorban. A kormány próbálja támogatni a kis- és közepes vállalatokat a Demján Sándor Program keretében, azonban az uniós források szűkössége egyre inkább érezteti hatását. Az állami támogatások, melyek gyakran "ingyenpénzként" jelennek meg, ugyanakkor kockázatokkal is járhatnak: fennáll a veszélye, hogy a piaci viszonyok torzulnak, és a támogatások révén életre kelhetnek úgynevezett zombivállalatok. Az Indexnek nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy bár a támogatások nem segélyek, és nem céljuk a gyenge teljesítményű cégek fenntartása, a helyzet stabilizálásához egyértelmű és átlátható feltételek szükségesek.
A kormány új gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokpontja - a jövedelmek vásárlóerejének növelése, illetve a megfizethető lakhatás biztosítása mellett - a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása. Ebben a cikkben utóbbit vesszük górcső alá.
Először is, nézzük meg, mit érdemes tudni a támogatási programról. A kormány a vállalkozások fejlődésének egyik kulcsát a méretbeli növekedésben látja, ahogyan azt Nagy Márton is hangsúlyozta az Indexnek adott interjújában. Sőt, a cél egyenesen a vállalatok méretének megduplázása. Ennek érdekében indította el a kormány a Demján Sándor-programot, amely keretein belül bejelentették a belföldi kis- és középvállalatok számára elérhető, nagymértékű tőkefinanszírozási lehetőséget. A program lebonyolítását az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. végzi, együttműködve a KAVOSZ Zrt.-vel és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
A kiemelt gazdasági ágazatok támogatására az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében nyújtanak segítséget. Emellett elindult a "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" elnevezésű kezdeményezés is. A Széchenyi-kártya-program keretében elérhető beruházási hiteltermékek éves kamatát pedig márciusra 3 százalékra csökkentik, így még kedvezőbb feltételekkel támogathatják a vállalkozásokat.
A Magyar Export-Import Bank Zrt. újraélesztette exportösztönző hitelprogramjait, és bejelentette az Eximbank Zrt. által kínált kifektetési hitelprogram elindítását, valamint az NTH által koordinált kifektetési tőkeprogramot, mindezt a hazai cégek külpiaci szerepvállalásának ösztönzése érdekében. A további intézkedések között szerepel, hogy felgyorsítják a kis- és középvállalkozások (kkv) számára elérhető európai uniós programokat, emellett csökkentik az adminisztrációs terheket is. Ennek részeként enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazásának feltételeit.
A vállalatok számára elérhető vissza nem térítendő és kamattámogatott hitelprogramok széles spektrumot kínálnak a fejlődéshez és a növekedéshez. De felmerül a kérdés: vajon mennyire hatékony ez a támogatási forma? Tágabb értelemben nézve képes-e kedvező hatást gyakorolni a magyar gazdaság egészére? Érdemes alaposabban megvizsgálni e programok hatásait, hiszen a támogatások nemcsak a vállalatok működését befolyásolják, hanem a gazdaság szerkezetét és dinamizmusát is.
2010 és 2019 között a vállalatok állami támogatásának mértéke a GDP 1,7%-át tette ki. Az Európai Bizottság statisztikái szerint Magyarország 2019-ben 794 milliárd forintot, a költségvetés kiadásainak 5%-át fordított a vállalatok közvetlen támogatására.
A Pályázati Portálon fellelhető adatok szerint 2025. február 3-ig 9885 pályázat közel 2 ezer milliárdnyi összegben (1 936 870 654 248 forint) részesült az elsősorban gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítható Széchenyi Terv Plusz keretében elérhető uniós és hazai forrásokból. Ennek tehát egy része ment vállalatok támogatására.
A G7 korábban közzétett egy elemzést, amely 30 tudományos cikkre épült, és arra az eredményre jutott, hogy az akkoriban 28 tagú Európai Unióban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) állami támogatása nem hozott jelentős sikereket. A 2000 óta megjelent kutatások áttekintése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy
A vállalkozások fejlődését három alapvető tényező formálja: a munkaerő, a tőke és a technológiai innováció, más néven a termelékenység változása, amelyet a közgazdaságtan Total Factor Productivity (TFP) kifejezéssel illet. A TFP növekedése elengedhetetlen a gyorsabb gazdasági felzárkózáshoz, ám a támogatott vállalkozások körében e mutató alig mutatott előrelépést.
Az eddigiek apropóján többek között a vállalatok számára elérhető "puha pénzek" gazdasági vonatkozását vizsgáltuk. Ennek negatív hatásairól beszélt Surány György is. A korábbi jegybankelnök egyik előadásában felhívta a figyelmet: meglátása szerint a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája negatívan hat a vállalkozások versenyképességére. "A támogatások, mint puha pénzek, valamint a támogatott hitelezési politika nem ösztönzi a hatékony működést. Épp ellenkezőleg, fenntartja a nem versenyképes vállalkozásokat" - fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, aki három kulcsproblémát lát a vállalkozások működésében:
Szerinte a jelenlegi támogatási rendszer hátrányos hatásai közé tartozik, hogy csökkenti a vállalkozások versenyképességét, és nem serkenti a valódi termelékenység növelését, ami végső soron rontja a külső gazdasági egyensúlyt. A fenntartható gazdasági fejlődés érdekében elengedhetetlen az exportorientált beruházások támogatása, a piaci versenyt ösztönző vállalkozások segítése, valamint a vállalatok tényleges teljesítményének elismerése és támogatása.
"A vállalkozások valódi támogatása nem mesterséges módszerekkel, hanem a piaci teljesítményük elismerésén és megerősítésén keresztül valósítható meg" - hangsúlyozta.
A témában kérdésekkel fordultunk a Demján Sándor Programot kiötlő kkv-államtitkársághoz, valamint szakértő közgazdász segítségével is elemeztük a helyzetet.
Az egyik általunk felvázolt tézis, hogy a támogatásban részesülő vállalkozások, olyan indokolatlan versenyelőnyhöz juthatnak versenytársaikhoz képest, melyet piacon alapon nem tudnának elérni. Ez pedig a piac torzulásához vezethet.
Ez a megállapítás nem biztos, hogy teljesen helytálló, hiszen a támogatások gyakran nem alaptalanok – hívta fel a figyelmet a Magyarok a Piacon Klub (MAPI) elnöke, aki a vállalkozói középréteg megerősítésére fókuszáló kezdeményezéseket népszerűsíti.
Ha a regionális felzárkóztatás kérdését vizsgáljuk, érdemes lehet előnyben részesíteni egy dél-magyarországi szabad vállalkozási zónában működő céget, szemben egy nyugat-dunántúli vállalkozással. Ez persze felvetheti a piaci torzulás problémáját, de ha a támogatási lehetőségek célzottan, jól meghatározott jogosultsági vagy értékelési kritériumok alapján kerülnek kiírásra, akkor a támogatás célja teljesülhet. Így a kiválasztott cégek, amelyek például magas hozzáadott értéket, jelentős exportot vagy munkahelyteremtést vállalnak, valóban olyan szereplők lehetnek a piacon, akik nem csupán átmeneti segítséget nyújtanak, hanem tartós fejlődést és növekedést katalizálnak a régióban. E megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a támogatás valóban értéket teremtsen, így ez egy elfogadható kompromisszumnak tűnik.
- hívta fel a figyelmet Essősy Zsombor.
A kis- és középvállalkozások fejlődéséért, valamint a technológiai innovációkért felelős államtitkár hasonló gondolatokat osztott meg, amelyek a vállalkozások támogatásának fontosságát hangsúlyozzák.
A vállalkozásfejlesztési célú pályázati támogatás nem csupán egy segélyprogram, hanem egy stratégiai lehetőség, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedését és fejlődését hivatott elősegíteni. E támogatások célja, hogy a kkv-k mérete megduplázódjon, technológiai innovációjuk felgyorsuljon, és termelékenységük jelentős mértékben javuljon. A pályázatokon nyertes vállalatoktól elvárjuk, hogy növeljék exportbevételeiket, és előrébb lépjenek a beszállítói láncokban, így nemcsak saját fejlődésüket biztosítják, hanem lehetőséget teremtenek más kkv-k számára is, hogy munkához jussanak és fejlődjenek.
- Hangsúlyozta Szabados Richárd.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2010-es években zajló kapacitásbővítő pályázatoknál nem állt rendelkezésre olyan előírás, amely a technológiai modernizációra kötelezte volna a résztvevőket. A hangsúly ekkor elsősorban a munkahelyteremtésre helyeződött. A beruházások ösztönzésének célja a hatékonyság és a termelékenység növelése helyett a foglalkoztatottság emelése volt, aminek következményeként Magyarországon körülbelül 1 millió új munkahely létesült.
A bérek és az energiaárak emelkedése azonban már a digitális és zöld átállás meglépésére sarkallja a vállalkozásokat, hiszen csak így jöhetnek ki győztesen az árversenyből. Ebben az átállásban segítenek a Demján Sándor Program termékei is. Az eddigi tapasztalatok szerint az 1+1 pályázat esetében szinte minden projekt tartalmaz digitalizációs és energiahatékonysági beruházási elemet.
A magyar gazdaság szövetének jelentős részét a kis- és középvállalkozások alkotják, hiszen ezek a cégek a hazai vállalatok 99 százalékát képviselik. Ezen 250 fő alatti munkahelyek biztosítják a munkavállalók 72 százalékát. Az országban működő közel 900 ezer kis- és középvállalkozás közül körülbelül 240 ezer az, amelyik valódi mértékben hozzájárul a gazdasági teljesítmény növeléséhez.
Magyarország gazdasági jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenlegi 55%-os GDP-hozzájárulását sikerüljön emelni. E potenciál növelése nemcsak a vállalkozások fejlődését segítheti elő, hanem hozzájárulhat a teljes gazdaság élénkítéséhez is.
- emelte ki Szabados Richárd, akitől azt is szerettük volna megtudni - ahogyan a kormányzati támogatások kapcsán több alkalommal is -, vajon a vállalatok támogatása mögött is állhat-e politikai haszonszerzési szándék.
Amikor a kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenysége és hatékonysága növekszik, az közvetlen hatással van a munkavállalók megbecsülésére és anyagi helyzetére. A megfelelően elismert munka nem csupán a dolgozók önértékelését erősíti, hanem hozzájárul a családok anyagi biztonságához is, hiszen stabil munkahelyek és megfelelő jövedelmek teremtődnek. A prosperáló vállalkozások és a biztos anyagi alapokon álló családok együtt formálják a magyar gazdaság jövőjét. Ebből a perspektívából nézve egyértelmű, hogy a Demján Sándor program sikere politikai érdekeken túlmutató cél, amely mindannyiunk számára fontos. A magyar gazdaság fejlődése valóban közös ügy, amely minden politikai nézetet felülmúl.
A támogatások tehát kiemelten fontos gazdaságpolitikai célokat szolgálnak. Ezek a teljesség igénye nélkül: a foglalkoztatás további bővítése, ipar telepítése gazdaságilag kevésbé fejlett régiókba, a hazai beszállítók vevői elvárásoknak megfelelő fejlesztése, illetve a nemzetközi piacon is versenyképesebb termékek előállítása - sorolta.
A magyar kis- és középvállalkozások munkatermelékenysége csupán 54,4 százaléka a nagyvállalatokénak, míg az uniós átlag 60 százalékra rúg. Ezért elengedhetetlen, hogy a hazai cégek termelékenységét növeljük, hogy lépést tudjanak tartani az európai átlaggal, így erősítve versenyképességüket a piacon.
Az államtitkár rámutat, hogy az egész EU-ban egységes állami támogatások joga erős korlátokat határoz meg, azonban ezeken belül minden tagállam szabadon segítheti pénzügyi forrásokkal vállalkozásait. A globális piacon a magyar vállalkozások sokszor nem is a támogatási korlátokkal szembesülő európai cégekkel, hanem ázsiai, amerikai vállalkozásokkal versenyeznek, akikre merőben más szabályok vonatkoznak.
Felméréseink szerint azok a vállalkozások, amelyek már eredményesen hajtottak végre nagy beruházásokat, ezáltal növekedési ugrást, a további kihívásokat is sikerrel kezelik. Összességében tehát a támogatáspolitika a gazdaságpolitikai célok elérésének hasznos és hatékony eszköze, amelyet éppen ezért felelősségteljesen kell használni
- jelezte Szabados Richárd.
Ebből adódóan hibát vétenek azok a vállalatok, amelyek nem pályáznak olyan lehetőségekre, amelyek reálisan teljesíthető vállalásokat kínálnak számukra. "A versenyelőny nem csupán a nyertesek privilégiuma; valójában azok a cégek szenvedhetnek hátrányt, akik képesek lennének a pályázati lehetőségekkel élni, de mégsem teszik" - hangsúlyozta Essősy Zsombor.
Essősy Zsombor rámutatott, hogy a Demján Sándor Program keretében a vártnál jóval nagyobb számú kis- és középvállalkozás részesülhet támogatásban. "Azt gondolom, célszerűbb lett volna, ha szigorúbb belépési feltételeket állapítanak meg az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programnál. Fontos lenne, hogy a támogatásokat azok a vállalkozások kapják, amelyek már eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak" - hangsúlyozta.
A kormány egyik kiemelt célkitűzése, hogy növelje az exportképes magyar vállalatok számát. Jelenleg körülbelül 10-15 ezer közötti hazai cég rendelkezik ezzel a képességgel, és ennek a számnak a növelése célzott támogatások révén lehetséges - nyilatkozta a MAPI vezetője. "Olyan jól megtervezett támogatási programok, mint az uniós forrásból megvalósított Magyar Multi Program, vagy a Zöld Nemzeti Bajnok program, jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar középvállalatok egyre versenyképesebbé váljanak a nemzetközi piacon. Az előbbit célszerű lenne hazai forrásokból továbbvinni. Az ilyen jellegű célok eléréséhez lényeges anyagi forrásokat kell biztosítani, komoly elvárásokért cserébe, hogy csak a legjobban teljesítő cégek tudjanak részt venni a programokban."
A MAPI elnöke hangsúlyozza, hogy a pályázatok céljaik szerint való megkülönböztetése rendkívül fontos. A földrajzi szempontból hátrányos helyzetű vállalkozások esetében teljesen indokolt, hogy a felzárkózásuk érdekében „puha” pénzügyi támogatásokat alkalmazzanak. Ezek a források nemcsak az egyes vállalkozások fejlődését szolgálják, hanem szélesebb értelemben hozzájárulnak a társadalmi területfejlesztéshez is, különösen a foglalkoztatás erősítése révén. Az ilyen típusú pályázatok esetében nem célszerű magas belépési követelményeket vagy kötelező vállalásokat előírni. Ugyanakkor fontos, hogy a viszonylag alacsony elvárásokért cserébe ne legyenek túl nagymértékű támogatások sem. Jelenleg elérhetők hasonló pályázatok a piacon, de ezt a megközelítést nem szabad minden esetben általánosítani.
Azokban a vállalatokban, ahol a támogatás célja a szintlépés elérése (legyen szó méret-, termelékenység-, hatékonyság- vagy exportarány növeléséről), nem csupán célszerű, hanem elengedhetetlen is, hogy komoly feltételeket (bemeneti elvárások és kötelező vállalások) állítsunk fel. Egy versenyképességet fokozó pályázat nem csupán arra törekszik, hogy a már bizonyítottan erős cégeket még sikeresebbé tegye, hanem célja, hogy olyan világszinten kiemelkedő vállalatokká fejlődjenek, amelyek a bérek tekintetében is fel tudják venni a versenyt nyugati riválisaikkal.
- mondta a közgazdász.
Sokan úgy vélik, hogy a puha pénzek kábító hatással bírnak a vállalatokra, és ennek következtében éppen a legfontosabb cél, a termelékenység és a hatékonyság fokozása veszít értékéből.
Essősy Zsombor véleménye szerint a jelenlegi piaci környezetet figyelembe vevő, célzott és jól átgondolt pályázati felhívások révén a kockázatok jelentős mértékben csökkenthetők. „Ez különösen érvényes a feltételesen vissza nem térítendő támogatások növekvő szerepére" – emeli ki a szakértő. A kombinált támogatási formák, amelyek hitelt és támogatást ötvöznek, éppen arra hivatottak, hogy a vállalatok ne lazsáljanak. Ha a cégek képesek bizonyítani a megfelelő teljesítményt, akkor a felvett hitel átváltható támogatássá – hangsúlyozza a közgazdász.
Ideális esetben igen - vetjük közbe. De milyen hatást fejt ki a gazdaságra, ha a támogatások révén olyan cégek is életben maradnak, melyek enélkül nem lennének rá képesek - a már említett zombi vállalatok effektus. A forrásoknak köszönhetően képesek megtartani a magasabban kvalifikált munkaerőt, akik piaci alapon egy termelékenyebb vállalatnál kamatozhatnák tudásukat.
A Demján Sándor program keretein belül nem található kifejezetten a munkaerő megtartását célzó támogató elemek - a program legfőbb hangsúlya a konkrét beruházások ösztönzésén van. Ez azonban azt jelenti, hogy a cégek aktívan keresik a szükséges szakembereket a piacon, és a fejlesztések érdekében igyekeznek megtartani a kulcsmunkatársakat is. Ez egy kedvező irány, hiszen a cél az, hogy a vállalkozások a program bármely elemét felhasználva új piaci lehetőségeket fedezzenek fel, és modernizálják, digitalizálják működésüket. „Különösen fontos számunkra, hogy a kis- és középvállalkozások munkaerőmegtartó képességeit erősítsük, így megakadályozva, hogy a tehetségek a nagyvállalatokhoz távozzanak. A munkaerő megtartása a termelékenység és a hatékonyság növelésének természetes következménye lehet. A program keretében a vállalkozások számára tervezett fejlesztések lehetőséget adnak arra, hogy a legjobb szakembereket vonzzák el a piacon, elhódítva őket a kevésbé eredményes konkurenciától. Mivel a pályázati rendszer az objektív üzleti tervek alapján támogatja a fejlesztések megvalósítását, ez a fajta konszolidáció kifejezetten kedvező” - hangsúlyozta Szabados Richárd.
A gazdaságfejlesztési pályázatok célja nem a szociális támogatás, így nem irányulnak a gyengélkedő vállalkozások segítésére.
- egyértelműsítette Essősy Zsombor. "A cél, hogy a hatékony cégek nagy fedezettömeget legyenek képesek előállítani, abból magas bért tudjanak fizetni. Amennyiben sok ilyen cég van, az országos szinten is emeli a bérszínvonalat, nem csak az adott területen, hanem a fodrásznál, karbantartóknál, minden területen. Ennek van nemzetgazdasági relevanciája" - tette hozzá.
Olyan gazdasági helyzetek időnként elénk állnak, amikor a vállalkozások fennmaradása válik a legfontosabb célkitűzéssé. Ilyen például a koronavírus-válság időszaka, amikor az értékesítési lehetőségek drámai mértékben csökkentek, és sok cég piaci pozícióját elveszítette. Ekkor elengedhetetlen volt, hogy támogassuk a vállalkozások túlélését, mivel működésüket olyan külső, vis maiornak minősíthető körülmények fenyegették, amelyekkel szemben nem tudtak védekezni.
A Demján Sándor Program célja nem csupán a vállalkozások számának megőrzése, hanem a valóban ígéretes kkv-k méretbeli fejlődésének támogatása. Ezt a szándékot a pályázati rendszer átlátható pontrendszere is jól tükrözi. A program arra törekszik, hogy a fejlődési lehetőségekkel bíró cégek számára megkönnyítse a haladást, többek között a hatékonyságot és termelékenységet növelő beruházásaikhoz nyújtott tőke- és hiteltámogatással, garanciákkal, valamint szakmai tanácsadással. Ennek köszönhetően a jelenlegi támogatási rendszer jelentős mértékben hozzájárul a hazai vállalkozások stabilizálásához, lehetővé téve, hogy a finanszírozási lehetőségekhez kedvező feltételek mellett jussanak hozzá.
A program célja, hogy támogassa a kkv-stratégia azon törekvését, melynek keretében a 2022-es 23 ezer euró/fő munkatermelékenységi szintet 2030-ra 28 ezer euró/fő értékre kívánják növelni.
A támogatások felhasználásának esetleges szabályozatlansága lehetőséget teremthet azok nem optimális felhasználására, amely így szintén a fő célt, a termelékenység, hatékonyság növelését veti vissza, ami közvetetten a magyar gazdaság egésze szempontjából is kedvezőtlen. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, milyen elvárásai vannak/kellenének a vállalatok irányába a támogatásért cserébe?
Essősy Zsombor hangsúlyozta, hogy aki tisztában van a 2021-2027-es támogatási ciklus során eddig megjelent pályázatokkal, az valószínűleg nem gondolja, hogy a támogatások felhasználása ne lenne kellőképpen szabályozva. Sőt, a költséghatékonyság figyelembevételével fontos, hogy a vállalkozások ne veszítsék el a döntési jogkörüket abban, hogy mire költik el a támogatást. Rámutatott arra is, hogy szakpolitikai szempontból indokolt elvárás, hogy amennyiben egy pályázó nem teljesíti a világosan megfogalmazott, átlátható módon rögzített vállalásait, amelyek a termelékenység, hatékonyság és hozzáadott érték növelésére vonatkoznak, akkor köteles legyen visszafizetni a támogatást. Ezzel más cégek is hozzáférhetnek a forrásokhoz. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy túlságosan szigorú pályázati rendszer "megölheti" a vállalkozásokat, ezért elengedhetetlen, hogy a rendszer a gazdasági környezethez és a konkrét helyzetekhez igazított, ésszerű rugalmasságot biztosítson.
Szabados Richárd kifejtette, hogy a program elemeinek értékelése során mindig az üzleti lehetőségeket helyezik a középpontba.
A beruházást támogató finanszírozási programokban nagyon szigorú szabályok határozzák meg, mire lehet költeni a forrást, továbbá hogy az egyes elemek mekkora arányt képviseljenek a projektben. Tehát ezek nem szabadfelhasználású források. A projektek megvalósítását pénzügyi és helyszíni ellenőrzés követi nyomon - emelte ki az államtitkár.
A támogatások jelentős hatással lehetnek a vállalatok beruházási hajlandóságára, hiszen bátorítani tudják őket arra, hogy merészebb döntéseket hozzanak. Ez a folyamat viszont túlzott keresletet idézhet elő bizonyos termékek vagy szolgáltatások esetében, ami végső soron felfelé nyomhatja az inflációs rátát.
Szabados Richárd gondolatai szerint reméljük, hogy éppen az ellenkező hatást tapasztalhatunk. A hatékonyabb működés nem csupán a folyamatok optimalizálását jelenti, hanem azt is, hogy a vállalkozások olyan innovatív termékeket hoznak létre, amelyek pontosan megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak. Ennek következményeként ezek a fejlesztések hozzájárulnak a kereslet kiegyenlítéséhez, megszüntetve a piaci hiányosságokat.
Essősy Zsombor hangsúlyozta, hogy lényeges tisztázni, miszerint a támogatások nem feltétlenül járulnak hozzá az infláció emelkedéséhez. "A vállalkozások támogatása elsősorban a kínálati oldalon mutatkozik meg, és inkább a költségek csökkentését szolgálja. A kereslet növekedését sokkal inkább a lakosságnak juttatott, úgynevezett 'helikopterpénzek' idézhetik elő. A jelenleg elérhető pályázatok volumene pedig nem olyan jelentős, hogy komoly hatást gyakoroljon egy adott termék vagy szolgáltatás árképzésére" - tette hozzá.
A szóban forgó uniós támogatások súlyosan hiányoznak a már amúgy is forráshiányos hazai vállalati szektorból. E helyzet javítására a Demján Sándor Program kerete valószínűleg nem lesz elegendő.
Az uniós támogatások elérhetőségének korlátozása nyilvánvalóan hatással van a gazdaságra, különösen az export orientált vállalkozások szempontjából, ahol a forráshiány versenyhátrányt okoz a szomszédos országok cégeivel szemben. Ha például a lengyel vállalkozásokhoz érkezik az uniós támogatás, a magyar vállalatok egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülnek - hívta fel a figyelmet Essősy Zsombor. A Demján Program kapcsán kifejtette, hogy bár a kezdeményezés jól hangzik, valójában a különböző forrásokat, mint például a Széchenyi kártya, EXIM hitelek és más EU-s, illetve magyar források egyesítették. Így a nettó új források nem igazán jelentősek, hiszen a legtöbb pénz csupán átcímkézés eredménye. Ráadásul az új források esetében a hitel és a tőke arány sokkal kedvezőtlenebb, mint a vissza nem térítendő támogatások esetében – tette hozzá a MAPI elnöke.
Gyakran látnak napvilágot olyan hírek, hogy egy-egy megnyíló pályázatnál gyakorlatilag percek alatt elfogy a támogatásra szánt keret. Kíváncsiak voltunk, ebből mekkora részt jelent a forráshiány csillapításának vágya, és van-e benne pusztán az ingyenpénzre ácsingózás?
A MAPI elnöke jelezte: érhető, hogy amennyiben hosszú hónapokon/éveken keresztül nincs érdemi támogatási lehetőség, még az a vállalkozás is megpróbál részt venni a végre elérhető pályázaton, akinek nincs meg a támogatás elnyeréséhez szükséges feltételrendszere, vagy épp nincs ahhoz illeszkedő beruházási terve, hisz versenyhátrányba kerülhet, ha ezt nem teszi.
"Ha előre megismerhető menetrend szerint kerülnek kiírásra a pályázatok - ezt 20 éve tervezi elérni az állam -, az ebből fakadó problémahalmaz csökkenthető lenne, de ha nem lehet tudni, hogy a következő 2-3 évben mi várható, úgy érthető a vállalkozói forráséhség, még kedvezőtlen gazdasági környezetben is. Megfelelő volumenben rendelkezésre álló források, jól célzott pályázati felhívások (erős szűkítés iparági, földrajzi vagy épp gazdálkodási adatok alapján) és kiszámítható (előre meghirdetett és következetesen betartott) pályázati menetrend mellett ez elkerülhető lenne" - vezette le Essősy Zsombor, aki alapvető tervezési hibának tartja, ha egy pályázat úgy kerül meghirdetésre, hogy pár perc elfogyhat a keret, hiszen így nem a szakpolitikai célkitűzések határozzák meg, hogy ki jut támogatáshoz, hanem a puszta szerencse.
Kíváncsiak voltunk, hogy a vállalati szektor összességében támogatónak találja-e a hazai politikai-gazdasági környezetet, hogyan küzdenek meg a túlzott bürokráciával, illetve a számos adó- és költségelemmel?
"A hazai vállalkozói környezet rendkívül komplex, sokszínű kihívásokkal teli. A bürokrácia, különösen az energetikai rendszerekhez való csatlakozás és az építési engedélyezési folyamatok során, komoly akadályokat gördít a vállalkozások elé. Ezzel szemben a társasági adózási rendszer viszonylag átlátható és korrekt, ami kedvezően hat a vállalkozások működésére. A bürokrácia csökkentésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek, de ezek megvalósítása rendkívül bonyolult feladat" - emelte ki a MAPI elnöke.
