Eddig a tűzszünetek az orosz-ukrán konfliktus során csupán illúziók voltak, hiszen az elmúlt 11 évben minden próbálkozás a béke helyreállítására kudarccal zárult.

Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök, csütörtökön Törökországba látogat, abban a reményben, hogy személyesen találkozhat orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Azonban szerda éjjel érkezett a hír, miszerint Putyin nem lesz ott az orosz delegációban a csütörtöki isztambuli béketárgyalások során, amelyeket Ukrajnával folytatnak. Ez a tűzszüneti kezdeményezés is csatlakozhat azokhoz a próbálkozásokhoz, amelyek az utóbbi években már meghiúsultak. Most pedig áttekintjük a legfontosabb ilyen eseteket.

Továbbra sem egyértelmű, hogy ki képviseli Oroszországot Isztambulban a béketárgyaláson csütörtökön. Vlagyimir Putyin sajtótitkára eleinte nem volt hajlandó elárulni, hogy az orosz elnök elmegy-e a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozóra, ahol a konfliktus lezárásáról tárgyalnának, majd szerda éjjel kiderült, Putyin nem szerepel az orosz delegáció tagjai között a Ukrajnával folytatandó béketárgyalásokon.

A több mint 11 éve tartó orosz-ukrán konfliktus történetében több tárgyalási kísérlet is volt, az erőszak megfékezése azonban kudarcba fulladt, és a konfliktus eszkalálódott. Oroszország 2022-ben teljeskörű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta sem sikerült semmilyen tartós tűzszünetet elérni, még az Egyesült Államok közbenjárásával sem.

A konfliktus során kétségtelen, hogy Oroszország az agresszor szerepét tölti be. A Krím félsziget 2014-es annektálása, valamint a 2022-ben a nyugati szomszéd ellen indított átfogó invázió súlyosan sérti számos nemzetközi egyezmény alapelveit, amelyek a két ország békés együttélését hivatottak garantálni.

A Szovjetunió szétesését követően a két állam közötti békés együttélés és Ukrajna biztonsága az 1994-ben aláírt Budapesti Memorandum keretein belül nyert biztosítékot. Az egyezmény előzményei között szerepel, hogy Ukrajna, Moszkva kérésére, leszerelte a területén maradt nukleáris fegyverzetét, amely a Szovjetunió felbomlásának következménye volt. Cserébe Oroszország, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal együtt, a Budapesti Memorandumban kötelezettséget vállalt arra, hogy "tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a meglévő határokat", továbbá elkötelezte magát az irányelvek mellett, miszerint tartózkodik "Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakos fenyegetésektől vagy erőszak alkalmazásától".

Három évvel később Moszkva és Kijev egy újabb egyezményben rögzítették békés szándékukat. Az 1997-ben aláírt Barátsági, Együttműködési és Partnerségi Szerződés mindkét felet "kölcsönös tiszteletre és bizalomra", valamint "egymás területi integritásának tiszteletben tartására" kötelezte.

Mindkét paktum alapvető célja a két nemzet közötti feszültségek elkerülése volt. Azonban Oroszország 2014-es Krím-félszigeti megszállása és annektálása, továbbá az ukrán területek orosz proxyerők, majd később az orosz hadsereg általi elfoglalása révén sorozatosan megszegte a Budapesti Memorandum és a barátsági szerződés által rögzített kötelezettségeit.

A Krím félsziget orosz annexiója, valamint a donyecki és luhanszki szakadár mozgalmak fellángolása után a felek újra tárgyalóasztalhoz ültek. Céljuk az volt, hogy rendezni tudják az Oroszország által megsértett megállapodásokat és helyreállítsák a békét a térségben. E tárgyalások keretében születtek meg a minszki egyezmények, amelyek fontos lépést jelentettek a konfliktus megoldása felé.

A belorusz fővárosban, Minszkben megkötött első egyezmény során a résztvevő felek különféle kötelezettségeket vállaltak a Kelet-Ukrajnát sújtó "szeparatista" konfliktus leállítására. Az orosz és ukrán kormányok mellett a tűzszünetet a szeparatista köztársaságok is aláírták. Ennek ellenére a harci cselekmények továbbra is folytatódtak, és a béke helyreállítása elmaradt.

2015. február 12-én aláírták a második minszki megállapodást, amely részletesebben foglalkozott a konfliktus rendezésével. A tűzszünet életbe lépése után mindössze néhány órával a szakadár területek és Kijev máris egymást vádolták a fegyvernyugvás megsértésével. Ennek ellenére a harcok az azt követő években nem szűntek meg teljesen, de a Moszkvából támogatott lázadók és az ukrán fegyveres erők közötti összecsapások intenzitása jelentősen csökkent.

2022. február 24-én Oroszország drámai lépésre szánta el magát: megindította katonai invázióját Ukrajna ellen. A Kreml e felfoghatatlan agressziót mind a mai napig "különleges katonai műveletként" próbálja álcázni, ám a valós szándék egyértelmű: Ukrajna teljes területének megszerzése. Az orosz csapatok már a főváros, Kijev közvetlen közelében tartózkodtak, amikor a keleti szomszédunk bátor ellenállása következtében sikerült visszaverniük a támadást, és ellentámadásba léptek.

Az orosz hadsereg viszont megállította ezt az ukrán offenzívát, és azóta is stabilan tartja az elfoglalt keleti területeket. Viszont érdemben előrenyomulni Moszkva sem tud, köszönhetően annak, hogy Kijev mögött azóta egy széles katonai koalíció sorakozott fel az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió országainak vezetésével, akik pénzügyi, hírszerzési és hadieszköz támogatásokkal látják el az országot.

A második világháború után ez az első alkalom, hogy fegyveres összecsapások törtek ki az államok között Európában. (Kivéve, ha Georgia (Grúzia) 2008-as orosz invázióját nem számítjuk európai konfliktusnak.) Az elmúlt három év háborúja során összesen hét különböző tűzszüneti javaslat látott napvilágot, amelyeket most kronológiai sorrendben ismertetünk.

Az első rövid távú tűzszünet 2022. március 6-án lépett életbe, de sajnos nem tartott sokáig, mivel az orosz erők bombázni kezdték Mariupolt. Ezt követően a harcoló felek megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosót nyitnak a civil lakosság számára, lehetővé téve ezzel az ostrom alatt lévő város elhagyását. Ám 2022. március 8-án az ukrán oldal arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok akadályozzák a polgárok szabad menekülését, ezzel tovább súlyosbítva a helyzetet.

2023. január 7-én Oroszország váratlanul egyoldalú fegyverszünetet hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, figyelembe véve, hogy mindkét ország lakosságának többsége ehhez a keresztény felekezethez tartozik. Vlagyimir Putyin elnök bejelentését követően azonban néhány órával később az ukrán források bombatámadásokról számoltak be, míg az orosz oldalon dróntámadások zajlottak. A helyzet tehát ellentmondásos maradt, még a béke szándéka mellett is.

2025. március 18-án Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonos egyeztetést folytattak, amelynek eredményeként megszületett egy 30 napos részleges tűzszünet. Ezt a megállapodást az orosz és az amerikai delegáció a Szaúd-Arábiában zajló tárgyalások során alakította ki az ezt megelőző napokban. A szerződés értelmében Ukrajna és Oroszország egy hónapra lemondtak az energetikai infrastruktúrájuk elleni támadásokról. Ám március 27-én Kijev és Moszkva kölcsönösen vádolták meg egymást a tűzszünet megszegésével.

2025. március 25-én, az Egyesült Államok közvetítésével folytatott tárgyalások nyomán Ukrajna és Oroszország történelmi megállapodást kötött, amely garantálja, hogy a jövőben nem indítanak hadműveleteket egymás ellen a Fekete-tenger térségében. Ez a régió kiemelkedő jelentőséggel bír a világkereskedelem és a két ország gazdasági stabilitása szempontjából, ezért a megállapodás különösen fontos lépés a béke és a fejlődés irányába.

2025. április 19-én Vlagyimir Putyin húsvéti tűzszünetet hirdetett április 21. éjfélig. Az orosz enlnök humanitárius okokra hivatkozott, de Ukrajna szkeptikusan fogadta a nyilatkozatot, és Zelenszkij elnök szerint a dróntámadások folytatódtak. Ukrajna vezetője később azt állította, hogy Oroszország a tűzszünet ellenére több ezer alkalommal kísérelte meg áttörni frontvonalat.

2025. május 10-én Oroszország egyoldalú tűzszünetet hirdetett a náci Németország második világháborús vereségének 80. évfordulója alkalmából. Ukrajna azonban azzal vádolta Oroszországot, hogy mintegy 700 alkalommal ismét megsértette saját tűzszünetét.

A hét tűzszünetből egyedül a Fekete-tengert érintő fegyvernyugvás érvényesült.

2022 májusában, Isztambul szívében, a Die Welt értesülései alapján Oroszország és Ukrajna szinte a békeszerződés küszöbén állt. A felek a lényegi kérdésekben már megállapodtak, ám az orosz fél nem volt hajlandó hátra lépni a belső ukrán ügyekre vonatkozó követeléseiből. Emiatt végül nem valósult meg Vlagyimir Putyin elnök és Volodimir Zelenszkij találkozója, ahol az "isztambuli egyezményt" aláírták volna. Azóta eltelt három év, és a béketárgyalások terén továbbra is holtpontra jutott a helyzet.