Egy európai főváros speciális evakuálási stratégiát dolgozott ki, hogy felkészüljön egy esetleges orosz invázióra.
A terv nyilvánosságra hozatala az Ukrajna ellen zajló orosz invázió kontextusában történt, miközben a régióban egyre inkább teret nyernek az orosz katonai ambíciókkal kapcsolatos aggodalmak. Litvánia, együttműködve balti szomszédaival, Észtországgal és Lettországgal, régóta figyelmeztet az orosz agresszió fenyegetésére, és az utóbbi években jelentős mértékben megnövelte védelmi költségvetését - számol be róla a BBC.
Vilnius csupán néhány kilométerre helyezkedik el attól a 679 kilométeres határvonalat, amely Litvániát Belarusszal, Oroszország szoros szövetségesével választja el. Jelenleg Belarusz területén több ezer orosz katona állomásozik, és ez a helyszín volt az Ukrajna fővárosának, Kijevnek az elfoglalására indított, 2022 februárjában megkezdett - de végül kudarcot vallott - hadművelet kiindulópontja is.
A NATO-hoz tartozó Litvánia egyben határos Kalinyingráddal is, mely a Balti-tenger partján helyezkedik el, és egy rendkívül militarizált orosz exklávét képvisel.
A litván közszolgálati műsorszolgáltató, az LRT beszámolója szerint a lakosokat SMS-ben és szirénákkal értesítenék az evakuálás szükségességéről, emellett egy dedikált alkalmazáson alapuló kommunikációs rendszer fejlesztése is folyamatban van. A terv bizonyos utak és egy híd bővítését is előirányozza, hogy biztosítsa az emberek biztonságos és gyors kiáramlását a városból.
Valdas Benkunskas, Vilnius polgármestere hangsúlyozta, hogy az evakuálás csupán a legvégső lehetőség lenne, amennyiben a város katonai védelme nem bizonyul elegendőnek. Rámutatott, hogy a terv nyilvánosságra hozatala nem jár fokozott kockázattal, így nem lenne szabad "pánikra" okot adnia. A stratégia az Ukrajna orosz inváziójára adott válaszlépéseket tartalmazza, különös figyelmet szentelve annak, hogyan sikerült Kijevnek átvészelnie a teljes körű invázió első napjait.
A tisztviselők bejelentették, hogy a vilniusi terv elsősorban egy esetleges invázióra készült, azonban természetes katasztrófák, nukleáris fenyegetések vagy az alapvető infrastruktúra megbomlása esetén is alkalmazható alternatívaként.
Litvánia korábban a Szovjetunió része volt, és 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét, majd szorosabb kapcsolatokat keresett Nyugat-Európával, többek között az Európai Unióhoz való csatlakozással. Az ország Ukrajna hangos támogatója, és balti szomszédaihoz hasonlóan többször figyelmeztetett arra a veszélyre, amelyet a Kreml terjeszkedési törekvései jelenthetnek a régióra. Belarusz és Oroszország szeptemberben nagyszabású közös katonai gyakorlatot tervez, amely potenciálisan csapatok állomásoztatását jelentheti Litvánia határának közelében.
Ahogyan már említettük, Judith Gerlach, Bajorország egészségügyi minisztere, sürgeti egy országos program kidolgozását, amely a német kórházak háborús felkészültségét célozza meg. Ezt az orosz fenyegetés és a transzatlanti kapcsolatok folyamatosan változó dinamikája indokolja.
