A kormány új, forradalmi eszköze jelentős átalakulást hozhat egy kulcsfontosságú területen.
A lakásépítések terén drámai csökkenés figyelhető meg Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint az első félévben csupán 5129 új lakás készült el, ami 15 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések nyomán tervezett lakások száma jelentős növekedést mutatott, elérve a 12 830-at, ami 43 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának adatait.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzői Központjának vezető elemzője hangsúlyozza, hogy a lakásépítések alakulását szorosan összefonja a gazdasági helyzet és a jövedelmi viszonyok. Fontos megjegyezni, hogy a kedvező és kedvezőtlen trendek nem azonnal, hanem jelentős késleltetéssel tükröződnek a piacon, hiszen a lakások felépítése a tervezési fázistól kezdve hosszabb időt igényel. A lakásépítések számának csökkenése is ebből adódik, és az elmúlt évek gazdasági eseményeinek következményeként jelentkezett. Az inflációs nyomás és a magas kamatlábak óvatosságra intették azokat, akik új lakások építését tervezik.
A lakásépítések számának alakulása településtípusonként eltérő tendenciákat mutatott. A KSH adatai szerint a megyei jogú városok és a községek esetében jelentős, 35 százalékos csökkenés figyelhető meg, míg a fővárosban és a kisebb városokban a visszaesés mértéke mérsékeltebb, körülbelül 20 százalék. A kiadott lakásépítési engedélyek alapján a fővárosban tapasztalható fellendülés egyértelmű, és a megyei jogú városokban is nőtt az új lakások építésének terve, míg a kisebb településeken a tendencia inkább a csökkenés irányába mutat.
A főváros esetében látható, hogy a növekedés a lakásépítési engedélyek esetében, illetve az átadott lakásokat tekintve is elsősorban néhány nagyobb projekthez kapcsolódik. Vagyis még mindig nem általános fellendülést láthatunk, az újlakás-piacot döntően a nagy fejlesztők projektjeinek elindítása, valamint megvalósulása befolyásolja.
A kormányzati intézkedések között a Lakhatási Tőkeprogram már kezdett hatni az építési engedélyek számának alakulására, de az első projektátadásokra, a különböző projektek természeténél fogva, csupán a következő évben számíthatunk. Ezzel szemben a többi bejelentett intézkedés közvetlenül a kereslet növelésére irányul. Noha a CSOK és az Otthon Start Program is lehetőséget nyújt új lakások építésére, az igénybe vevők túlnyomó része inkább a használt lakások vásárlása mellett dönt. A kereslet élénkülése viszont a fejlesztőket is ösztönözheti arra, hogy gyorsabban bővítsék a kínálatot, és minél előbb elkészüljenek az új lakásokkal.
