Lehetséges, hogy egy régen eltűnt civilizáció nyomot hagyott a tenger mélyén, ahol egy rejtélyes piramis állhat. Ki tudja, milyen titkokat rejt a mélykék víz, és milyen történeteket mesélhetne el ez az elfeledett monumentum azokról, akik valaha ott éltek?

A Jonaguni tengeri romok Japán partjainál rejtélyes és lenyűgöző helyszínt jelentenek, amelyet sokan egy elsüllyedt civilizáció maradványainak tekintenek. A tudományos közösség azonban megosztott: egyes szakértők úgy vélik, hogy a struktúrák természetes képződmények, míg mások emberi kéz munkájának eredményeként értelmezik őket. De mi rejlik valójában a 27 méter magas romok mögött? Milyen történetek és titkok húzódnak meg e lenyűgöző helyszín mélyén?

1986 fontos év volt az Atlantisz-rajongók számára, ekkor fedezték fel ugyanis a Jonaguni-piramisokat Japán partjainál, a Jonaguni-szigeteknél, Tajvantól 120 kilométerre. Búvárok találták meg 25 méter mélyen azt a körülbelül 27 méter magas kőépítményt, ami azóta is fejtörést okoz a kutatóknak, és lázban tartja Atlantisz szerelmeseit. Vannak, akik szerint nem természeti képződményről van szó, hanem emberek emelték.

A kérdés, ami mindannyiunkat foglalkoztat, hogy vajon egy letűnt civilizáció nyomaira bukkantunk, vagy csupán egy szokatlan geológiai jelenségről van szó a víz alatt. Az eddigi kutatások alapján a struktúra körülbelül 10 ezer éves, tehát jóval megelőzi a híres egyiptomi piramisok és a Stonehenge építését. De felvetődik a kérdés: melyik titokzatos kultúra lehetett képes ilyen monumentális alkotások létrehozására?

Kimura Maszaaki, a Rjúkjúi Egyetem szakképzett szeizmológusa, szenvedélyesen merül a titokzatos romok világába. Kíváncsiságának hajtóereje arra ösztönözte, hogy saját korbecslést végezzen a régóta rejtélyes piramis körül. Véleménye szerint a monumentális építmény valaha a szárazföldön állhatott, még az utolsó jégkorszak vége előtt, körülbelül 12 000 évvel ezelőtt. Ekkor a tengerszint emelkedése vagy egy földrengés következtében kerülhetett a víz alá. Kimura professzor szerint a romok egyértelműen mesterséges, vagyis emberi kéz által alkotott struktúrák. Ezt az elméletet megerősíti az a tény is, hogy a romok között cseppkő található, amely víz alatt nem keletkezik, így további kérdéseket vet fel a helyszín eredetével kapcsolatban.

A professzor a laboratóriumban alaposan tanulmányozta a romok egyes fragmentumait, és arra a megállapításra jutott, hogy egy ázsiai civilizáció lehetett az alkotója a titokzatos kőépítménynek. Felfedezett egy szfinx szobrot, amely egy kínai vagy okinawai uralkodót idéz, de emellett sikerült tizenöt, egykor a szárazföldön álló épületet is azonosítania a romok nyomán a környéken. Ezek között várak, diadalívek, stadionok, templomok, támfalak, valamint a köztük kanyargó utak és csatornák is megtalálhatók. A professzor biztos abban, hogy a víz alatt rejlő piramis ennek az ősi kultúrának szolgálhatott tengeri erődként, és vannak megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy 1771-ben hatalmas szökőár pusztította el ezt a területet, 40 méter magas hullámokkal. Elképzelhető, hogy már akkor, de sok más emlék mellett ez az erőd is a tenger mélyére süllyedt.

A vízi romról azonban más véleményen van több szakértő, akik szerint nem mesterségesen hozták létre őket, hanem csak épületnek látszó, erózió alakította tengeralatti sziklaképződményekről van szó. Robert M. Schoch geológus, a Bostoni Egyetem professzora meg van győződve arról,

A homokkövek formálódása során gyakran megfigyelhető, hogy éleik élesebbé válnak, különösen a tektonikus aktivitás által dominált területeken. Ezért nehezen hihető, hogy ezeket az alakzatokat emberi beavatkozás formálta volna.

A Jonaguni-emlékművet sokan Atlantisz rejtélyes romjainak tekintik, hiszen a legendás, rég eltűnt, fejlett civilizáció szimbólumává vált. Graham Hancock brit író, aki sokszor megosztó véleményeivel keltett már vitákat, legújabban azt állította – ezzel újabb kutatók ellenérzéseit kiváltva –, hogy a monumentális struktúrát egy technológiailag fejlett ősi társadalom hozta létre, jóval azelőtt, hogy a történelem által ismert civilizációk emlékműveket kezdtek volna építeni.