Elveszett a lehetőség a magyar befektetési alapok számára az elmúlt évtizedben? Jelenleg sokan érzik magukat csalódottnak.
Nem kis tétre megy a dolog, hiszen több százmilliárd forint keres magának helyet.
Nagy várakozásokkal tekintett a hazai befektetési szektor, köztük a befektetési alapok, az idei évre, hiszen a rekordnagyságú állampapír-kifizetésekből származó összegek jelentős lehetőségeket kínálnak. Az inflációkövető állampapírok kamataiból 2025 első negyedévében máris több mint 1260 milliárd forintnyi kifizetés várható, míg az év hátralévő részében további 470-480 milliárd forint érkezik a lakossági befektetőkhöz. Ezenfelül, az egyéb, kisebb állományú és alacsonyabb kamatozású lakossági állampapírok kamataiból is több százmilliárd forint folyik be a háztartások bankszámláira az idén.
A példa nélkül álló állampapír-kifizetések következtében jelentős csökkenés figyelhető meg a lakossági állampapír-állományban: az első negyedév során a piaci érték alapján több mint 700 milliárd forinttal csökkent a háztartások által birtokolt állampapírok összértéke. Érdemes megjegyezni, hogy a felhalmozott kamatoktól mentes, névértéken számított lakossági állampapír-állomány ennek ellenére 27 milliárd forinttal növekedett ebben az időszakban. Ez arra utal, hogy az újonnan vásárolt állampapírok értéke túlszárnyalta a lejáró sorozatokból és a nem lejáró papírok "visszaváltásából" származó összegét.
Első ránézésre a befektetési alapok jól teljesítettek:
A háztartások az idei év első negyedévében összesen nettó 693 milliárd forint értékben vásároltak az alapok piacán.
Ez egy valódi mérföldkő, hiszen ilyen jelentős összegre legutóbb a 2023-as év második negyedévében, a szociális hozzájárulási adó kiterjesztését megelőző időszakban volt példa.
Az idei nagy értékesítési volumennek köszönhetően a lakossági kézben lévő, befektetési jegyekben tartott vagyon mennyisége március végére átlépte a 14 000 milliárd forintot. Ez negyedéves alapon 4%-os, éves összehasonlításban pedig 24%-os növekedést takar. Említést érdemel, hogy ezzel fordulat állt be a két kedvelt kategória versenyében: a befektetési alapokban tartott lakossági vagyon értéke megelőzte a lakosság állampapír-megtakarításainak piaci értékét.
A számok mögött rejlő mélyebb összefüggések felfedezése izgalmas lehetőséget kínál. A háztartási szektor a piacon mint megtakarító szereplő tűnik fel, ami azt jelenti, hogy minden negyedévben új befektetési lehetőségek után kutat. A háztartások megtakarításait különböző arányban osztják el a különféle befektetési formák között. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy az újonnan képződött lakossági pénzügyi megtakarításokból mekkora hányad áramlik állampapírokba, befektetési alapokba, valamint más eszközökbe, mint például bankbetétek vagy tőzsdei részvények. Érdemes megjegyezni, hogy a negatív értékek az adott eszközosztályból történő kiáramlást jelzik.
Figyelemre méltó, hogy az utolsó két negyedév során az állampapírok iránti tőkebefektetések szinte teljesen leálltak. Névértéken kifejezve, a 2024 negyedik negyedévben a háztartások állampapír-tranzakcióinak összesített értéke mindössze 15,5 milliárd forintot, míg 2025 első negyedévében 26,9 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a 2024 első negyedévben a háztartások 669 milliárd forintot, vagyis az újonnan képződött megtakarításaik 52%-át fektették állampapírokba.
Az állampapírok részesedésének utolsó két negyedévben megfigyelhető "elolvadása" (rendre 1%-ra és 2%-ra csökkenése) azonban nem eredményezte a befektetési alapok előretörését. A tavalyi utolsó negyedévben a befektetési alapokba irányított tranzakciók az összes lakossági tranzakción belül 37%-ot tettek ki. Az idei első negyedévben pedig 39%-os részesedésre tettek szert az alapok, azaz
A háztartások által befektetett 100 forintból 39 forintot a befektetési alapokba helyeztek el.
A 2024-es év első negyedévében az alapok részesedése 47%-ra emelkedett, míg a harmadik negyedévben már lenyűgöző 83%-ot ért el.
A befektetési alapok világában fontos megkülönböztetni a belföldi és külföldi alapokat. Az idei első negyedév során a lakossági tranzakciók összértéke 693 milliárd forintot tett ki, ebből a hazai alapok 478 milliárd forintot tudtak elérni, míg a külföldi alapok 214 milliárd forintnyi részesedést könyvelhettek el.
A két csoport értékesítési teljesítménye jelentős eltéréseket mutat. A belföldi alapok az idei első negyedévben alig haladták meg a 2023 és 2024 között mért átlagos negyedéves értékesítést, ami 466 milliárd forint körül mozgott. Ezzel szemben a külföldi alapok a 2025 eleji állampapír-kifizetések által generált keresletből láthatóan jobban részesültek: az átlagos negyedéves értékesítés, amely a 2023-24-es időszakra 69 milliárd forint volt, több mint háromszorosát érték el.
Az előző évekhez viszonyítva jelentős növekedés figyelhető meg a külföldi befektetési alapok új értékesítéseiből származó részesedésben. 2023-ban a lakossági nettó tranzakciók körülbelül 8-9%-a irányult külföldi alapok felé. Ezt követően 2024-ben drámai változás történt, és 2025 első negyedévére ez az arány már meghaladta a 30%-ot, jelezve a külföldi alapok iránti fokozott érdeklődést.
A kezelt vagyon nagysága közvetlenül befolyásolja az alapkezelők bevételeit, hiszen az alapkezelési díj, amely a vagyon arányában kerül meghatározásra, az alapkezelők legfontosabb jövedelemforrása. A Portfolio elemzései alapján 2023-ban a nyilvánosan elérhető befektetési alapok körülbelül 1,6%-os éves költséggel (total expense ratio, TER) működtek. Ez azt jelenti, hogy 100 millió forint kezelt vagyon esetén körülbelül 1,6 millió forint díjat számoltak fel. Érdemes megjegyezni, hogy a TER nem fedi le az összes költséget; például nem tartalmazza a sikerdíjakat és a tranzakciós költségeket, amelyek ezen felül merülhetnek fel.
A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
