Eltűnő szegények, pénzosztogató NAV - nézzük meg közelebbről, mit rejtenek ezek a különös szegénységi statisztikák!

Elképzelhető az, hogy egész véletlenül épp a szegénységi küszöb fölött pár ezer forinttal van óriási tömegek jövedelme, úgyhogy emiatt csökkent látványosan a szegénység? Vagy az, hogy volt év, amikor a magyarok majdnem harmada pénzt kapott vissza a NAV-tól, méghozzá annyit, hogy a nettó jövedelme nagyobb lett, mint a bruttója?

A jövedelmi statisztikák legújabb verziója szoros figyelem középpontjába került, amikor a kutatók tavasszal nyilvánosságra hozták megállapításaikat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkor jogi lépésekkel fenyegetőzött, hogy megvédje az intézmény hírnevét a kétségbe vonó véleményekkel szemben. Most azonban sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejelentették, hogy újraszámolták a vitatott adatokat. A hivatal közlése szerint a korábbi számok már eddig is megbízhatónak bizonyultak, de a revízió eredményeként kiderült, hogy a 2023-as statisztikák alapján még kevesebb a szegény, mint azt korábban gondoltuk. Ugyanakkor a korábbi évek adatai között több esetben is romlás tapasztalható. Megkerestük a problémákra elsőként rámutató tanulmány egyik szerzőjét, aki a KSH válaszát nem találta megnyugtatónak, hozzátéve, hogy sok kérdésre még most sincs kielégítő magyarázat.

Több év során valószínűsíthetően a valóságnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányt. Az adatkezelési problémák olyan súlyosak, hogy megingathatják a hazai és nemzetközi kutatói közösség bizalmát az egyetlen megbízható adatforrásban, amely lehetővé teszi a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység kutatását Magyarországon. Ezzel a megállapítással indította el kutatását Tátrai Annamária és Gábos András, amelyet a Válasz Online-on összefoglaló cikk is kísér.

Az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója arra bukkantak rá: az EU-SILC elnevezésű adatbázisban, amelyből a szegénységi és más jövedelmi adatokat kiszámolják, egy-egy évben megdöbbentően sokan kerültek pár ezer forinttal a szegénységi küszöb fölé. 2016-ig rendben voltak a számok, utána 2017-ben már látszott egy komolyabb adatminőséget érintő probléma, "2018-tól pedig olyan mértékű és minőségű eltéréseket találtunk a jövedelemeloszlásban, amelyek ismétlődő szakmai hibákra vagy szándékos beavatkozásra is utalhatnak" - írták.

A jövedelemeloszlás grafikonjainak megvizsgálása világosan feltárja, hogy milyen gondolatok és elképzelések álltak a háttérben.

Ezek száz eurós sávokban mutatják, hogy egy háztartásban mennyi az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem (ez hasonló az egy főre jutó jövedelemhez, csak belekalkulálja azt is, hogy például egy két fős háztartás fenntartásához nem kétszer annyi pénz kell, mint egy egyszemélyeshez). Jól látszik néhány extrémen kiugró érték - na azok épp a szegénységi küszöb fölött vannak. Ez pedig időben egybeesett azzal, hogy hatalmasat javultak a szegénységi statisztikák.

A KSH erre válaszolva áltudományosnak nevezte a munkát, de azt is megígérte: egyébként is revíziót tart, ahogy az időről időre szokásos, annak az eredményeivel együtt majd érkezik válasz is a vádakra.

A nyár első napjaiban az akkor már öttagúra kiegészült csapat közzétette a kutatás folytatását, és ebben még meredekebb megállapítások szerepeltek. Az ugyanis, ami a számokban szerepel, csak akkor jöhet ki, ha rengeteg nyugdíjas titokban pénzt kap vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

Az alaphelyzet az volt, hogy akadt egy év, amikor a felmérés során részt vevő egyfős háztartások hetede pontosan azonos nettó jövedelmet kapott, ami hét tizedesjegy pontossággal volt meghatározva. Elsőre logikusnak tűnhetne, hogy ezek az emberek a minimálbérből élők, a közmunkások, vagy azok, akik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét veszik fel. Ám meglepő módon, az érintett jövedelemnek semmi köze nem volt a központilag megállapított juttatásokhoz.

Megnézték, és kiderült, hogy a szóban forgó 316 ember egytől egyik nyugdíjas, és teljesen más a bruttó jövedelmük, ráadásul 307-nek közülük a nettója magasabb a bruttónál. Ezen felbátorodva kiterjesztették a vizsgálatot: a felmérésben részt vevő összes öregségi nyugdíjas 52 százaléka olyan háztartásban él, amely ezek szerint pénzt kapott vissza a NAV-tól, az egyedül élő nyugdíjasoknál 64 százalék ez az arány, a teljes népességben pedig évente változóan 11 és 30 százalék közötti.

A NAV megerősítette azt, ami már eddig is nyilvánvalónak tűnt: ilyen jelenség csupán néhány elszigetelt esetben fordulhat elő, például amikor valaki előbb túlfizeti az adóját, majd a következő évben nem rendelkezik jövedelemmel. Azonban tömegesen biztosan nem tapasztalható hasonló helyzet. Ezen kívül a nyugdíjasok számára alapvetően nincs is szükségük kapcsolatfelvételre az adóhatósággal.

Súlyos vádak kerültek napvilágra, ezért a KSH szeptember 29-én sajtótájékoztatót hívott össze. A hivatal vezetői arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy az eredeti adatok már eleve megbízhatóak voltak, és a problémákra rávilágító kutatást áltudományosnak minősítették. Ennek ellenére elmondták, hogy a helyzet tisztázása érdekében revíziót tartottak. Az újraszámolt adatok révén a korábbi statisztikák pontosítása is megtörtént:

A legfelső sor azt szemlélteti, hogy milyen mértékben változott azoknak az aránya, akiket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélye fenyeget. Érdekes módon kiderült, hogy a 2023-as adatot lefelé módosították, míg a 2018-as év eredményei számottevően emelkedtek.

A második sorban szereplő régebbi adatok komolyabb problémákat vetnek fel. Itt újraszámolták azoknak az arányát, akik a relatív jövedelmi szegénység kategóriájába tartoznak, vagyis olyan háztartásokban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint a nettó mediánjövedelem 60%-a. Észlelhető, hogy a 2018-as adatot jelentősen, körülbelül 170 ezer fővel korrigálták, de a 2019-es és 2021-es számok is jelentős emelkedést mutatnak. A 2020-as és 2022-es adatok viszont csak a hibahatáron belül mutatnak növekedést, ami szintén figyelemre méltó.

A harmadik és negyedik sorral kapcsolatban azt vizsgálják, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent azok száma, akik a 13 alapvető létszükségleti tétel közül legalább hetet nem tudnak megengedni maguknak, valamint azoké, akik olyan háztartásban élnek, ahol a 18-64 év közötti korosztály tagjai a lehetséges munkaidő ötödében sem dolgoznak. Érdekes, hogy az utóbbi csoport esetében a 2020-as adatokban egy kis emelkedés figyelhető meg, míg a többi statisztika lényegében változatlan maradt.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az olyan jellegű manuális beavatkozás, amilyet önök feltételeznek, nem kivitelezhető.

„A mintavétel adatait újrasúlyoztuk a népszámlálás eredményei szerint, hogy a lehető legpontosabb eredményeket kapjuk” – nyilatkozta Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese.

Azt szakmailag helytelennek nevezte, hogy a jövedelemeloszlást annyira szűk sávokban határozzák meg, mint amiről az eredeti verzióban kiderült, hogy sokan csúsztak épp a szegénységi küszöb fölé, szerinte sokkal precízebb lenne jövedelmi negyedekben-ötödökben-tizedekben számolni. De ha már feljöttek ilyen vádak, akkor a KSH bemutatta az újraszámolt változatot is, és abban nagyon szép szabályos haranggörbék látszanak.

A HVG kérdésére, hogy hogyan jöhetett ki tömegeknek a fillérre azonos nettó jövedelem, azt válaszolta: a Covid alatt sokan nem engedték be az otthonukba a kérdezőket, úgyhogy imputálási eljárással kellett kiegészíteni a nem válaszolók adatait - de ez szerinte nem befolyásolta a végeredményt.

Kérdeztük, hogy amikor észrevették, hogy az emberek negyedének, néha majdnem harmadának a nettó jövedelme meghaladja a bruttót, nem merült-e fel bennük, hogy valami nem stimmel, és esetleg érdemes lenne lépéseket tenni a probléma orvoslása érdekében. Az elnökhelyettes válaszában azt hangsúlyozta, hogy ez a jövedelmi mutatókat nem befolyásolja; csupán annyiról van szó, hogy az algoritmust, amely a nettó bérből a bruttót számítja, most finomították.

Az eredeti elemzés szerzői közül Tátrai Annamária osztotta meg véleményét a HVG-nek. Örömmel nyilatkozott arról, hogy a KSH megállapításai kapcsán végre elindult egy párbeszéd, és kifejezte reményét, hogy a jövőben is folytatódik a szakmai diskurzus.

Ugyanakkor a kutatói tájékoztató nem adott megnyugtató válaszokat számunkra: szakmai kérdéseink döntő többségére nem kaptunk választ: sem az okok, sem a revízió mikéntjére vonatkozóan.

"A jövedelemtorlódás 2018-tól jelentkezik, ezért a Covid alatti válaszmegtagadási arányt semmiképpen nem tartjuk elégséges magyarázatnak a 2018-2021 közötti időszakban mindvégig jelentkező jelenségre" - tette hozzá. Azt pedig, hogy a KSH szerint véletlen, hogy a kiugró adatok épp a szegénységi küszöb fölött helyezkedtek el, úgy értékeli: elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy a küszöb fölött jövedelemtorlódás alakuljon ki. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a revízió utáni adatok megvizsgálásához még időre van szükség, úgyhogy erről csak későbbre ígért részletes nyilatkozatot.

Megkérdeztük tőlük, hogy valóban történt-e ilyen, miután a KSH korábban jogi lépésekkel riogatott. A válaszuk szerint "nincs információnk arról, hogy bármiféle eljárást kezdeményeztek volna ellenünk".