Európa önálló helyzetbe kerülhet, és elképzelhető, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül kell majd támogatnia Ukrajnát.
Vasárnap Londonban, csütörtökön pedig Brüsszelben gyűlnek össze Európa kiemelkedő politikai vezetői. A napirenden az ukrajnai konfliktus, a kontinens biztonsági helyzete és az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok állnak. Néhány uniós tisztviselő úgy véli, hogy itt az ideje, hogy Európa aktívan részt vegyen a globális politikai színtéren, és megmutassa vezetői potenciálját.
Európa legtöbb vezetője felsorakozott Ukrajna támogatására a Volodomir Zelenszkij ukrán- és Donald Trump amerikai elnök közti pénteki vitát követően. Ukrajna legfőbb támogatójaként Európa jelenleg tengernyi kihívással néz szembe.
Az Ovális Irodában zajló diplomáciai feszültség során Zelenszkij biztonsági garanciák iránt érdeklődött, amelyeket az ukrán ritkaföldfémekért cserébe kért. Ezzel szemben Trump határozottan hangoztatta, hogy az amerikai kereskedelmi részvétel már önmagában is elegendő biztosítékot nyújtana. Zelenszkij azonban figyelmeztette Trumpot, hogy Putyin hajlamos a megállapodások megszegésére, ezért rendkívül körültekintően kell vele foglalkozni.
A legtöbb európai vezető beengedné Ukrajnát a NATO-ba, a katonai szövetségben való tagsággal az orosz haderő támadásait elszenvedő ország védőernyőt kapna.
A pénteki vita és az Egyesült Államok zűrzavaros békekísérlete a NATO létét veszélyezteti, a problémát jól mintázza az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti, Ukrajnáról szóló határozata, melyben az USA a NATO hagyományos ellenségeivel, Oroszországgal és Észak-Koreával együtt szavazott.
Európa prominens politikai vezetői, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Izland, Németország, Litvánia, Moldova és Svédország képviselői, pénteken és szombaton a közösségi médiában közzétett üzenetekben kifejezték határozott támogatásukat Zelenszkij és Ukrajna iránt. "Ma egyértelművé vált, hogy a szabad világ számára új vezetőre van szükség. Rajtunk, európaiakon áll, hogy szembenézzünk e kihívással" - hangsúlyozta Kaja Kallas, a korábbi észt miniszterelnök és az EU külügyi főképviselője.
Az Európai Unió vezetői a tervek szerint csütörtökön gyűlnek össze, ahol várhatóan jelentős forrásokat mozgósítanak. Ebből az összegből katonai és védelmi eszközöket juttathatnak el Ukrajnának. A megbeszélés középpontjában álló segélycsomagról szombati hírek szerint Orbán Viktor esetlegesen vétót emelhet.
Az Ukrajna biztonsági garanciái nem csupán egy ország sorsát, hanem Európa jövőjét is meghatározzák. Vasárnap Londonban találkoznak a kontinens vezető politikai szereplői, hogy megvitassák, miként folytathatják az ukrajnai konfliktus kezelését, valamint az Egyesült Államokkal fennálló egyre feszültebb viszonyt. Kallas javaslata, miszerint a szabad világnak új vezetőre van szüksége és Ukrajna védelmében kulcsszerepet kell vállalnia, éppen akkor hangzott el, amikor az Egyesült Államok elkezdte visszavenni a nemzetközi támogatását. Raphaël Glucksman, a szocialista EP-képviselő a France Info rádión kifejtette, hogy Kallas megnyilvánulására reagálva "mostantól cselekvésekre és határozott lépésekre van szükség, nem csupán hangzatos szavakra".
Glucksman arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy sürgősen intézkedjen a több mint 200 milliárd euróra rúgó, befagyasztott orosz vagyon Ukrajna védelmének támogatására történő felhasználása érdekében. Egy uniós forrás az Euronewsnak elmondta, hogy "az orosz vagyon lefoglalásának ellenzői száma folyamatosan csökken", és reménykednek abban, hogy például Friedrich Merz, valamint az új német vezetés eltérő nézőpontot képvisel majd ebben a kérdésben.
Az Európai Néppárt egyik forrása az Euronewsnak az orosz vagyon feloldásáról azt mondta, hogy ha meg is hozzák ezt a döntést, akkor is hosszú folyamat, mire abból tényleges segély lesz.
Az Euronews angol nyelvű portálja szerint az EU-s fővárosok aggodalommal tekintenek a lefoglalt vagyontárgyak felhasználására, mivel ennek következményei befolyásolhatják Európa megbízhatóságát. A kontinens eddig a világ egyik legbiztosabb befektetési célpontjának számított. Egy uniós forrás az Euronewsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "ha kitör a harmadik világháború, Európa a megtakarítások szempontjából még inkább kiszolgáltatott hellyé válik."
