Ezeknek a szektoroknak a megfelelő finanszírozása lehet az a kulcs, ami segíthet a magyar gazdaságot a mélypontjáról való felemelkedésben.

Ez itt az "On the Other Hand", a Portfolio véleményrovatának különleges szegmense. Az itt megjelenő cikkek a szerzők egyéni nézőpontját tükrözik, amelyek nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani saját gondolatait a témában, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A publikált cikkek a következő linken érhetők el.

Nemrég jelent meg a portfolio.hu-n Bethlendi András írása, amelyben azt mutatta be a szerző historikus adatok alapján, hogy egyrészt mely hazai iparágak járulnak hozzá potenciálisan nagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez és melyek kevésbé, másrészt hogy az egyes ágazatok közül melyek stabilizálják jobban a növekedést, és melyek azok, amelyek fokozzák a gazdasági kilengéseket. Az elemzés kétdimenziós felosztása alapján négyfajta kategóriába sorolhatóak a főbb ágazatok, ami a fejlesztéspolitika számára kínál új döntési szempontokat.

Az írásban említett néhány elemzési korlát, mint például az egyéb gazdaságpolitikai célok relevanciája, fontos szempont, ám a szerzők nem a korlátok mélyreható vizsgálatára törekedtek. Fő céljuk az iparpolitikai gondolkodás keretének bővítése volt. A cikkben szereplő limitációk alapján mi is szeretnénk kiemelni egy újabb szempontot, amely különös figyelmet érdemel írásunkban: az egyes ágazatok eltérő erőforrás-igénye és a forráskereslet változása. E téma vizsgálata, valamint az idei növekedési pálya új perspektívába helyezése inspirálta írásunkat, amely szorosan kapcsolódik Bethlendi András által kidolgozott koncepcióhoz.

Cikkünk célja, hogy mélyebb bepillantást nyújtson a hazai iparágak helyzetébe, és feltárja a magyar vállalati szektor idei terveit és várakozásait. Ezen információk alapján kívánjuk megvilágítani, milyen pályán haladhat a gazdaság 2025-re, és milyen forráskeresleti igények merülhetnek fel a pénzügyi szektor irányába. E kutatás alapját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által végzett kérdőíves vállalati felmérés, az MFB-INDIKÁTOR képezi.

Az idei gazdasági növekedést jelentős mértékben befolyásolja a vállalati szektor teljesítménye, amely szorosan összefonódik a cégek költségszintjével és az elérhető árbevétellel. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés keretében a vállalatok által adott válaszok, különösen az árbevétellel kapcsolatos becslések, fontos támpontot nyújtanak a várható teljesítmény megítéléséhez. A kutatásban részt vevő vállalkozások előrejelzéseket tettek arról, hogy 2025-ben milyen ütemű éves árbevétel-változásra számítanak.

A kapott válaszok természetesen több szempontból sem feleltethetőek meg sem az egyes cégek, sem az egyes iparágak és sem a teljes magyar gazdaság idei várható teljesítményének. Ennek talán a két legfontosabb oka: egyrészt a költségek idei alakulása minden egyéb körülmény figyelmen kívül hagyásával is komoly szerepet játszik az árbevétel idei szintjének alakulásában, másrészt a 2024 végén megfogalmazott vállalati elképzelések 2025-ben való realizálódására nincs semmilyen garancia a december végéig bekövetkező esetleges sokkok mellett.

Az adatfelvétel ugyanakkor két komoly előnyt jelent a prognóziskészítés szempontjából: az adatbázis egyrészt a legtöbb konjunktúrakutatástól eltérően enged ágazati mélységbe lefúrni, másrészt a válaszadók demográfiai jellemzői (cégméret, ágazat, regionális fekvés) alapján történő átsúlyozása következtében reálisabb képet adhat az egyes iparágakról, mint egy a válaszok egyszerű számtani átlaga alapján számolt egyszerűbb konjunktúraindex.

Ahogyan a lenti ábra is mutatja, a válaszokból nyert súlyozott átlag alapján

Az idei évre vonatkozóan az ágazatok árbevétel-növekedésének várakozásai jelentős eltéréseket mutatnak: míg a turizmus és vendéglátás szektorban csupán 1,8%-os növekedést prognosztizálnak, addig a művészet és szórakoztatás területén egy figyelemre méltó, 17,3%-os bővülésre számítanak.

Az MFB-INDIKÁTOR felmérés keretein belül vizsgált ágazatok száma jóval meghaladja a Bethlendi-féle összehasonlításba bevont iparágak körét. Fontos megjegyezni, hogy a pénzügyi szektor és a bányászat nem szerepel a felmérésben, utóbbi esetében a viszonylag alacsony számú elérhető cég áll a háttérben. A két kutatás összehasonlítása révén, amit színezéssel is kiemelünk, világosan látszik, hogy...

További összevetésre ad módot az ágazati árbevétel-várakozások nagysága mellett azok relatív szórásának a vizsgálata is.

Az MFB-INDIKÁTOR legfrissebb felmérése alapján a 4. csoportban tapasztalható szórás jelentősen meghaladja a többi ágazatét. Ez arra utal, hogy az ebbe a csoportba sorolt szektorok, akárcsak az előző években, idén is jelentős volatilitással fognak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

A legmarkánsabb eltérés a Bethlendi-féle tipológiához képest, hogy a 3. kategória a sokéves átlagtól eltérően alacsony szórás mellett teljesíthet idén, aminek realizálódása a gazdasági növekedésre nehezedő kockázatok csökkenéseként értelmezhető.

Az 1. és 4. csoport összecsapása a múlt történelmi eseményeinek tükrében idén is újraéledhet, ami azt jelenti, hogy...

Az eddigi hagyományokat követve, a gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben és stabil, alacsony volatilitás mellett hozzájáruló iparágak valószínűleg nem változnak drámaian az előző két évtizedhez képest.

A növekedést alig támogató iparágak továbbra is ugyanazok maradtak, és ezek a szektorok nemcsak hogy csekély hozzájárulást nyújtanak, de még jelentős kockázatokkal is járnak, ahogyan azt az előző évek során tapasztalhattuk.

Érdemes külön is kiemelni azt is, hogy az oktatás elvált a 2. csoport többi ágazatától és kifejezetten magas árbevétel-növekedési várakozások fogalmazódtak meg, valamint a továbbra is jelentős növekedési potenciállal bíró adminisztratív szolgáltatások esetében az előző évekhez képest kisebb mértékű volatilitásra lehet készülni.

Az 1. és 4. szegmens ágazatai sajátos ellenpólusai egymásnak mindkét kutatás szerint. Az MFB vállalati adatfelvétele alapján arra is válasz kereshető, hogy ez a differencia érvényesül-e a beruházási és a forrásbevonási szándék alakulásában. Előbbi csoportban az oda tartozó ágazatok 24-35%-a, a másodikban pedig 23-34%-a jelzett beruházási szándékot 2025-re, azaz nem fedezhető fel érdemi különbség. A forrásbevonási kedvet tekintve azonban markáns az eltérés: az 1. csoportban 18-21% az idei évre külső forrás bevonását tervezők aránya, míg utóbbiban 25-33%, azaz nagyjából másfélszer intenzívebb a forráskereslet.

A két iparági csoport közötti eltérés nem csupán az idei forrásigényekben mutatkozik meg: az utolsó előtti, 2023. őszi felmérés által vizsgált, 2024-re vonatkozó forráskereslet is tükrözi ezt a különbséget. A legutóbbi kérdőíves adatgyűjtés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a gazdasági növekedés ingadozásait inkább felerősítő ágazatokban (a 3. és 4. csoportban) a forrásbevonás iránti hajlandóság hagyományosan magasabb az átlagnál. Ez a helyzet azt sugallja, hogy

A növekedést stabilizáló ágazatok iránt a vállalatokban tapasztalható kereslet viszonylag alacsony, azonban ez a szegmens jelentős szerepet játszhat a gazdasági növekedés stabilizálásában. A pénzintézetek számára érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani e specifikus igények kielégítésére, hiszen ezáltal hozzájárulhatnak a gazdasági egyensúly megteremtéséhez.

A felmérés alapján tehát összességében az egyes iparágak gazdasági növekedést serkentő és a növekedés kilengéseit befolyásoló képessége 2025-ben alapvetően hasonló lehet, mint az elmúlt mintegy két évtizedben, ugyanakkor kisebb eltolódás is megfigyelhető: az adminisztratív szolgáltatások esetében csökkenhet a gazdasági növekedés kilengéseihez való hozzájárulás, míg az oktatás részéról a növekedési potenciál erősödése érzékelhető.

Az iparági jellemzők további információkat szolgáltatnak arról, hogy a növekedés ingadozásait mérséklő szektorokban – mint például az 1. és 2. szegmens, kivéve az energiaipart, a víz- és hulladékgazdálkodást – viszonylag alacsony a tőke bevonásának szándéka. Az elemzések alapján világossá válik, hogy az infokommunikáció, valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek három szempontból is a fejlesztéspolitika alapköveivé válhatnak: egyrészt jelentős növekedési potenciált hordoznak, másrészt képesek tompítani a gazdasági növekedés ingadozásait, és harmadrészt a külső forrásokra való támaszkodásuk is viszonylag mérsékelt.

Más megközelítésből nézve: az első ágazati szegmens jelenleg visszafogott finanszírozási igényeinek fokozottabb támogatása, valamint a forráskereslet ösztönzése azt jelenti, hogy ezzel együtt

A befektetési tevékenység olyan szektorokban mutathat emelkedést, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából kiemelkedően fontosak, és amelyek nem veszélyeztetik a gazdasági növekedés stabilitását.

Az MFB 2009 nyara óta rendszeresen végez kérdőíves vállalati felméréseket, amelyek többek között a hazai cégek beruházási, forrásbevonási terveit, korlátait, piaci várakozásait mérik fel. A legutóbbi online adatfelvételre 2024. szeptember 19 - október 16. között került sor, ahol 4343 cég vállalta a részvételt. A kitöltés önkéntes, a válaszok anonimizált és aggregált módon kerülnek feldolgozásra. A felmérésekben évek óta több ezer vállalat vesz részt, a válaszok alapján mind idősoros, mind keresztmetszeti elemzésekre mód nyílik.

Az eredmények egy része elérhető az MFB weboldalán, valamint több szakmai tanulmány is készült a válaszok feldolgozására támaszkodva:

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hajlandósága a külső tőkeforrások bevonására (Köz-gazdaság, 2015(1):113)

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok nemzetközi piacokra lépését számos kihívás nehezíti, különösen a külföldi értékesítési folyamatok során. A Külgazdaság című folyóirat LVII. évfolyamának 2013. januári-februári számában részletesen tárgyalják ezeket az akadályokat, amelyek közé tartozik a piaci ismeretek hiánya, a nyelvi és kulturális különbségek, valamint a szabályozási környezet bonyolultsága. E nehézségek leküzdése érdekében a vállalatoknak innovatív megoldásokat és stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy sikeresen navigáljanak a nemzetközi kereskedelem világában.

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozási döntéseinek empirikus elemzése (Gazdaság és Pénzügy, 2015/3. szám) rendkívül fontos kutatási téma. A tanulmány célja, hogy mélyrehatóan feltárja, hogyan formálják a vállalatok pénzügyi döntéseiket a különböző gazdasági környezetekben és piaci kihívások közepette. Az elemzés során figyelembe vették a vállalkozások eltérő igényeit és lehetőségeit, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést és a döntéshozatali folyamatokat. Az eredmények értékes információkkal szolgálnak a vállalkozói szféra számára, segítve ezzel a hatékonyabb pénzgazdálkodást és a fenntartható növekedést.

- A COVID-19 világjárvány hatásai és a magyar vállalatok hitelkeresletének önkéntes korlátozása (Pénzügyi Szemle, 2023. negyedik szám)