Felmérés: A magyar lakosság jelentős része kétségekkel tekint az infláció csökkentésére, így akik tehetik, aktívan lépéseket tesznek.

Tízből hat magyar szerint most éri meg belevágni a lakásfelújításba, mert úgy vélik, később magasabb költségekkel kellene számolniuk - derült ki egy reprezentatív kutatásból, amely rámutat: az elmúlt évek visszafogottsága után érezhetően erősödik a felújítási kedv. A lakástulajdonosok mintegy harmada már idén tervez ilyen munkálatokat. Többségük megtakarításból fedezné az adódó költségeket, míg minden ötödik felújító pénzintézeti hitellel egészítené ki forrásait. Az építőipari vállalkozások szakszövetségének számításai szerint az energiahatékonysági törvény módosításának hatására komoly lendületet kaphat az épületfelújítás. Ugyanakkor a pénztárszövetség szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok nem tolonganak az ingatlancélú felhasználásért.

A magyar lakosság körében egyre nagyobb az elvárás az építőipari infláció folytatására, így sokan, ha anyagi lehetőségeik engedik, nekilátnak az elmúlt években esetleg elhalasztott projektjeik megvalósításának. Ezt támasztja alá a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatása is. A felmérés szerint a lakástulajdonosok 29%-a tervez kisebb-nagyobb felújításokat az idén, ami 12%-os növekedést jelent a három évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez a tendencia a felújítás iránti erősödő érdeklődést jelzi.

A felújítások jelentős része, egészen pontosan 66 százaléka, családi házakat érint, és a felújítást tervezők csupán negyede fókuszál kizárólag egyetlen feladatra. A többség, átlagosan négy különböző teendőt tűz ki célul: a leggyakoribb választás a festés és tapétázás (57 százalék), míg a felújítást tervezők körülbelül egyharmada a konyhát és a fürdőszobát szeretné szebbé varázsolni. Ezen kívül negyedük a burkolatok cseréjét, a külső felújítást (például színezés vagy vakolás) vagy a nyílászárók cseréjét is tervezi.

Sokan a felújítással egyidőben háztartási gépeket vagy bútorokat is beszereznének, így téve teljessé otthonuk megújítását. A felmérés szerint a lakosság 31 százaléka tervezi idén háztartási gép vásárlását, ötödük valamilyen nagygépet is venne, 22 százalékuknál pedig a bútorbeszerzés a téma. Háztartási gépekre átlagosan 196 ezer, bútorokra 237 ezer forintot szánnának.

A hitelfelvétel során leginkább a jelentősebb átalakítási projektek finanszírozása kerül fókuszba. A lakásfelújítást tervezők körében végzett felmérések szerint az érdeklődők fele 1 millió forint alatti költségekkel számol, míg a másik csoport tagjai lényegesen magasabb összegekre készülnek a munkálatok lebonyolítása érdekében.

Bár az új tervezet 700 ezer forinttal magasabb, mint a 2022-es előirányzat, reálértéken figyelembe véve a kiadások valójában csökkenést mutatnak. Azok közül, akik ambiciózusabb felújítási tervekkel rendelkeznek, sokan hitel felvételét fontolgatják otthonaik átalakításához. A lakásfelújítást tervezők 19 százaléka tervez banki hitelt igényelni, jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsön formájában. Ezek a személyek általában nagyobb volumenű munkálatokra készülnek, hiszen az átlagos költségvetésük 3,9 millió forintra rúg, amelynek több mint felét hitelből kívánják fedezni. Mindazonáltal a beruházások legfőbb finanszírozási forrása továbbra is a megtakarítás és a havi bevétel, ám az érintettek körülbelül egyharmadának nem áll rendelkezésére elegendő tartalék, ha a felújítási költségek meghaladják a tervezett keretet.

A vidéki otthonfelújítási program (VOP) jelentős hatással van a felújítási tervek alakulására, különösen az 5 ezer fő alatti településeken. Az állami támogatás elérhetősége ösztönözheti a lakosokat, hogy nagyobb arányban fektessenek be ingatlanjaik korszerűsítésébe, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében. Ezen kívül a SZÉP-kártyát érintő idei szabálymódosítás is új lehetőségeket teremtett, lehetővé téve, hogy bizonyos felújítással kapcsolatos termékeket vásároljanak az egyenleg terhére, aminek következtében egyre nő az érdeklődés a felújítási projektek iránt.

Emellett az állampapírból származó kamatokat is sokan fordítanák lakásfelújításra, az állampapírral rendelkező felújítók egyharmada legalább részben ebből finanszírozná a kiadásokat.

A magyar ingatlantulajdonosok többsége általában ötévente, vagy még ritkábban vállalkozik felújításra. Az idei évben tervezett munkálatok során a megkérdezettek felének legfeljebb egy hónapra van szüksége, míg egyharmaduk ennél hosszabb, de maximum fél éves időtartammal számol. A lakásfelújítás iránt érdeklődők leginkább a költségeket befolyásoló kihívásoktól félnek:

Sokan aggódnak a stressz miatt is, a családi vagy párkapcsolati konfliktusoktól való félelem a felújítók 25 százalékánál van jelen.

Az Index beszámolója szerint az Országgyűlés jóváhagyta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását, amely új lehetőségeket nyithat meg a lakásfelújítás terén a jelenlegi nehéz piaci környezetben. Ez a lépés nemcsak az anyaggyártók számára teremt kedvező feltételeket, hanem elsősorban a helyi kivitelezőknek is munkalehetőségeket biztosít.

A törvénymódosítás több jelentős szigorítást tartalmaz - mutatott rá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Ez a megnövelt kötelezettség azt tükrözi, hogy a következő évek során jelentősen nagyobb energiamegtakarítást kell bizonyítottan elérni a végső energiafelhasználóknál.

Ez az intézkedés várhatóan jelentős mértékben felpezsdíti az épületenergetikai korszerűsítések piacát, amely által a lakóépületek felújítási aktivitása is növekedni fog. Emellett új impulzusokat ad az építőiparnak, különösen a felújítások szegmensében. A szigorítás következtében életre kel a Hitelesített Energiamegtakarítások (HEM) piaca, ami új lehetőségeket teremt a támogatott épületenergetikai korszerűsítési programok számára.

A módosítás új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR), és azon belül kiemelten a lakossági- és középületek ingyenes, vagy rendkívül kedvezménye árú felújításának - véli Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának - egyben az Újház Zrt. - elnöke.

A piaci várakozások alapján a módosítás következtében

A padlásfödémek szigetelésének folytatása várhatóan nemcsak hogy megmarad, hanem a nagyobb értékű beruházások, mint például a homlokzati hőszigetelések, a nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítések, valamint ezek kombinációinak száma is növekedni fog - emelte ki Juhász Attila.