Egy új molekula forradalmasíthatja a rákterápiákat, és olyan területeken nyújthat segítséget, ahol a kemoterápia már nem bizonyul hatékonynak.
Francia tudósok egy innovatív molekulacsaládot fejlesztettek ki, amely az eddigi kísérletek szerint eredményesen képes mérsékelni a daganatok nagyságát.
Jelenleg a rákellenes kezelések legtöbbje a gyorsan szaporodó tumorsejteket célozza meg, de nem pusztítják el azokat a specifikus sejteket, amelyek képesek alkalmazkodni a kezeléshez, és amelyek nagy eséllyel áttétet képezhetnek a szervezetben. Pedig a daganatos megbetegedések mintegy 70 százalékáért az áttétek a felelősek.
Ezen a problémán szeretne változtatni egy francia kutatócsoport. A Curie Intézet, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet tudósai nemrég egy új molekulaosztályt fejlesztettek ki, amely elpusztítja a sejtmembránt, ezáltal pedig sejthalált idéz elő.
A kutatók a gyógyszertoleráns, perzisztáló tumorsejtekre összpontosítottak, melyekben jelentős mennyiségben található a CD44 nevű fehérje. Ennek a fehérjének köszönhetően ezek a sejtek hatékonyan hasznosítják a vasat, ami nemcsak fokozza agresszivitásukat, hanem lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak a hagyományos terápiákhoz is.
Ezek a sejtek ennek következtében érzékenyebbek a ferroptózisra, egy vas által katalizált sejthalál-folyamatra, amely oxidációt és a membránlipidek lebomlását okozza. A kutatók felfedezték, hogy a vas reakcióba léphet a hidrogén-peroxiddal, aminek következtében a sejtmembránt károsító kémiai anyagok termelődnek. A sejthalált végül az okozza, hogy a sejt nem képes regenerálni a sejtmembránt.
A kutatók ezt a felfedezést alapul véve hozták létre az új molekulaosztályt, amely képes aktiválni a ferroptózist. A molekulák egyik része a sejtmembránt célozza meg, míg a másik része a vashoz kezd kötődni, majd növeli annak reaktivitását. A fentomicin (Fento-1) nevű molekulát úgy tervezték meg, hogy világítson a sötétben, így a mikroszkópok segítségével sikerült nyomon követni a hatásmechanizmusát.
Az emlődaganatos sejtekre irányuló laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók megfigyelték, hogy a daganatok mérete jelentős mértékben csökkent. Emellett a hasnyálmirigyrákos és szarkómás betegektől származó minták esetében is kedvező eredményeket mutatott a legújabb fejlesztés. Ezek a daganatos megbetegedések különösen kihívást jelentenek, mivel a kemoterápiás kezelések általában nem bizonyulnak eléggé hatékonynak ezen esetekben.
A kutatók kiemelik, hogy a jövőben elengedhetetlenek lesznek a klinikai vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a molekula működésének valós körülmények közötti megfigyelését. Azonban az eddigi eredmények már most ígéretesnek mutatkoznak.
A vizsgálat eredményét a Nature című tudományos lapban publikálták.
