Gulyás Gergely véleménye szerint Magyarország liberális értékeket képvisel, míg Brüsszel illiberális irányvonalat követ.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, egy izgalmas előadás során osztotta meg gondolatait az alaptörvény többszöri módosításának hátteréről, valamint Donald Trump amerikai elnök esetleges budapesti látogatásáról. Emellett szóba került a nemzeti parlamentek szerepe és az Erasmus-támogatások fontossága is. Gulyás Gergely nem hagyta figyelmen kívül a nemzetközi eseményeket sem; véleményt formált az orosz-ukrán háború befejezéséről és a kárpátaljai magyar közösség helyzetéről is.
"A magyar állam klasszikus értelemben liberális, mivel garantálja a szólásszabadságot, és lehetőséget ad a különböző vélemények megjelenésére a közéletben. Ezzel szemben Brüsszelben épp az ellenkezője tapasztalható, ahol az illiberális tendenciák dominálnak" - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Károli Szabadegyetem szerdai előadásán Budapesten, az MTI beszámolója szerint.
Gulyás Gergely, a kormány képviselője, Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának kérdésére reagálva kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar lakosság, hasonlóan hozzá, rendkívül kritikusan szemléli az Európai Uniót. Megjegyezte, hogy az EU intézkedései és döntései között nem találhatóak olyanok, amelyeket a közvélemény helyénvalónak tartana.
"De ez nem változtat azon, hogy a 21. század világgazdasági versenyében Európának muszáj egységes gazdasági közösségben lennie, és ezt az EU tudja garantálni" - tette hozzá.
A miniszter Lengyelország esetét említette, ahol az uniós támogatások kifizetése átmenetileg leállt. Érdekes módon, a jogállami normákat lábbal tipró új kormány mégis hozzáfér a pénzügyi forrásokhoz, míg Magyarország, amely jogszerűen várakozik, még az Erasmus-támogatásokhoz sem fér hozzá.
A felvetés kapcsán, amely a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését célozza az uniós döntéshozatalban, a miniszter megjegyezte, hogy érdemes lenne visszatérni az 1979-ig érvényes gyakorlatra. Akkoriban a képviselők nem külön választáson kerültek kiválasztásra, hanem a nemzeti parlamentek delegálták őket. Jelenleg azonban csak Magyarország mutat nyitottságot e megoldás iránt.
Gulyás Gergely a korábbi alkotmányra és a jelenlegi alaptörvényre vonatkozó kérdésre elmondta, a régi alkotmány alkalmas volt arra, hogy az országot demokratikus körülmények között lehessen kormányozni, de hiányzott belőle, hogy az ország, az abban élő politikai nemzet miként gondolkozik magáról, mi a célja.
Arra a kritikára, hogy az elfogadása óta sokszor módosították az alaptörvényt, Gulyás Gergely úgy reagált, a világ változása felgyorsult, 2010-ben annak rögzítése, hogy az apa férfi, az anya nő, még nem lett volna jelentősége, de ma már ezt szükséges leszögezni, mert úgy tűnik, hogy a nyugati világ nem követi a józan ész parancsát ebben a kérdésben.
Ezen kívül uniós vonatkozású módosítások is szerepelnek, mivel reagálnunk kell az EU azon igyekezetére, hogy fokozatosan egyre több hatáskört centralizáljon.
- tette hozzá a miniszter.
Trócsányi László megjegyzésére, miszerint a bírák manapság gyakran szerepelnek a médiában, Gulyás Gergely reagált, hangsúlyozva, hogy a bírósági rendszer belső vitái között egyesek hajlamosak ezeket eltúlozni. "Az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező állítások nem állják meg a helyüket" - szögezte le, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint a bírók különösen ügyelnek arra, hogy politikai ügyekben ne fogalmazzanak meg véleményt.
A magyar-amerikai kapcsolatokról Gulyás Gergely azt mondta, amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek, mivel van egy ideológiai azonosság a hagyományos, konzervatív érték mentén.
Az orosz-ukrán konfliktus befejezése és a kárpátaljai magyar közösség sorsa kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarország elvárja a kisebbségi jogok helyreállítását, amely a 2015-ös nyelvtörvény előtti állapotokra vonatkozik.
"A miniszter hangsúlyozta, hogy Európa számára kulcsfontosságú, hogy a háború végét követően olyan biztonsági garanciák lépjenek életbe, amelyek biztosítják a kontinens védelmét."
