Gumiparagrafus az önkormányzatok fölött: a kormány költségvetési biztost delegálhat a településekhez.

Navracsics Tibor, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, nem tudta megnyugtatni az önkormányzati vezetőket a legújabb kormányzati tervekről folytatott zártkörű egyeztetés során. Az önkormányzatok gazdálkodását érintő javaslatokkal kapcsolatban továbbra is sok a kétely és az aggodalom. A leginkább vitatott elképzelés szerint július 1-től a Magyar Államkincstár egy meglehetősen homályos jogi alapra hivatkozva, határozatlan időre jogosult lenne költségvetési biztosokat delegálni az önkormányzatokhoz.

Navracsics Tibor miniszter keddi tájékoztatóján ismertette, hogy a Versenyképes Járások Program keretében a kormány a települések iparűzési adójából 65 milliárd forintot vonna el és csoportosítana át egy külön alapba. Erre pályázhatnának az önkormányzatok.

A pályázatok elbírálása során a járás polgármestereinek kétharmados többségi egyetértése elengedhetetlen. Amennyiben ez nem valósul meg, a települések lehetőséget kapnak arra, hogy konzorciumot alakítsanak. Ha viszont a konzorciumi tagok között sem születik meg a szükséges kétharmados egyetértés, a források elosztásáról végső soron közvetlenül a miniszter dönthet.

Október 1-jétől kezdődően a megyei jogú városok, a főváros és a kerületi önkormányzatok számára kötelező lenne, hogy a megelőző év költségvetési kiadásainak 5%-át meghaladó pénzeszközeiket a Magyar Államkincstárhoz utalják. Ezt a kötelezettséget fokozatosan kiterjesztenék minden önkormányzatra: 2027-től a városi önkormányzatokra, míg 2028-tól minden helyi hatóságra vonatkozna.

Navracsics bejelentette, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) keretein belül 6,5 százalékos éves kamatot kínál, amely lehetőséget ad arra, hogy költségek nélkül hozzáférjünk a befektetett összeghez. Bár ez az ajánlat kezdetben vonzónak tűnhet, fontos megjegyezni, hogy a kamatszint hosszú távon nem biztosított, ami kockázatokat rejthet magában.

A javasolt intézkedés révén körülbelül 400 milliárd forinttal javulhat az államháztartás egyensúlya. Az OTP és az MBH Bank, mint a legnagyobb önkormányzati számlavezető pénzintézetek, valószínűleg más szolgáltatásaik áremelésével fogják pótolni a kieső bevételeket – tájékoztat a Szabad Európa.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 14 konkrét pontban fejtette ki ellenérveit. Álláspontjuk szerint a javasolt törvény alkotmányos problémákat vet fel, mivel ellentétes az önálló önkormányzati gazdálkodás alapelvével, amelyet az Alaptörvény is hangsúlyoz.

Problémát okoz az is, hogy az önkormányzatok számos olyan pénzügyi tételt kezelnek – mint például az illetékek –, amelyeket mindössze beszednek, majd továbbítanak. Amennyiben a kincstár ezeket az összegeket elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza őket, az jelentős hosszabbítást eredményezhet az ügyintézésben, valamint anyagi károkat is okozhat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint e helyzet növeli annak a kockázatát, hogy az önkormányzatok önhibájukon kívül késlekednek a fizetési kötelezettségeik teljesítésével.

A legnagyobb aggodalmat keltő törvénymódosítási javaslat értelmében a Magyar Államkincstár elnöke jogosult költségvetési biztost kinevezni azon önkormányzatok esetében, ahol "súlyos, romló pénzügyi és gazdasági helyzetet" észlelnek. Azonban a jogszabály nem határozza meg egyértelműen, hogy miként minősíthető egy önkormányzat pénzügyi állapota "romlónak" vagy "súlyosnak", ami jelentős bizonytalanságot teremt a helyi vezetők és a közszolgáltatások fenntartói számára.

A költségvetési biztos gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezne, hiszen minden kiadáshoz az ellenjegyzése lenne szükséges. Ráadásul a törvénymódosítás szerint a biztos maga dönthetne arról, hogy véleményeit és megállapításait nyilvánosságra hozza-e - ami éppen az átláthatóságot veszélyeztetheti.

Az önkormányzati vezetők attól tartanak, hogy a homályosan megfogalmazott kritériumok lehetőséget adhatnak politikai alapú kinevezésekre. Bennfentes források szerint az első célpont a Fővárosi Önkormányzat lehet, de a jövőben bármely önkormányzat sorra kerülhet. A magyar helyhatóságok jelentős része jelenleg is anyagi gondokkal küzd, részben a helyi adóbevételek kormányzati elvonása és az alacsony központi finanszírozás miatt. Sok önkormányzat folyamatosan kénytelen folyószámlahitelt felvenni, ami tovább nehezíti gazdálkodásukat.