Háborús környezetben a forint sorsa - Kiderül, merre tartunk a jövőben?
Bár a forint próbálkozott az erősödéssel, az iráni-izraeli konfliktus hirtelen közbeszólt, és ismét visszazuhant a korábbi, szűk keretei közé. A kérdés most az, hogy sikerül-e bármilyen irányba kikacsintania ebből a helyzetből. Ennek kimenetele főként a háborús események alakulásától és a beérkező makrogazdasági mutatóktól függ. Az előbbire sajnos nem igazán van befolyásunk; ha a feszültség tovább fokozódik, az a kockázatkerülő magatartás következtében mindenképpen kedvezőtlenül fogja érinteni a forint árfolyamát.
Az elmúlt három évben már megszokhattuk, hogy az orosz-ukrán háború eseményei jelentős hatással vannak a tőzsdei és pénzpiaci árfolyamokra, különösen a kelet-közép-európai térségben. Hiába voltak reményeink arra, hogy a konfliktus lassan a végéhez ér, a helyzet egyelőre változatlan maradt. Az ukrajnai harcok mellett az utóbbi napokban az izraeli-iráni feszültség is felerősödött, ami újabb ingadozásokat okozott a piacokon. Az olaj ára például drámaian megugrott az elmúlt héten, és a jövőbeli kockázatok között szerepel a háború eszkalálódása, valamint a Hormuzi-szoros Irán általi esetleges lezárása, ami tovább növelheti a piaci bizonytalanságot.
De a devizapiacon is megjelent a feszültség, az izraeli bombázások elindulásával globális kockázatkerülés jelent meg, ami a feltörekvő piaci eszközökre negatív hatással volt, a dollárt viszont átmenetileg erősítette. Ezzel együtt az amerikai deviza továbbra is gyengülő trendben van az euróval szemben, az év eleje óta több mint 10%-kal értékelődött le, ugyanakkor látszik, hogy egy-egy hír milyen kilengéseket tud okozni.
A múlt héten a háborús feszültségek mellett szinte szó nélkül vették tudomásul a befektetők, hogy Donald Trump nyomása ellenére a Fed nem változtatott a kamaton. Várhatóan a következő napokban is a friss makrogazdasági adatok és jegybanki döntések mozgatják majd a piaci hangulatot a geopolitika mellett.
