Helyzetkép a hazai informatikai szektorról – ITBUSINESS A hazai informatikai szektor dinamikus fejlődése az utóbbi években számos lehetőséget és kihívást hozott magával. A digitalizáció folyamata felgyorsult, ami új innovációkat és technológiai megoldáso
Az informatikai szervezetek világában egyre inkább előtérbe kerül a közvetlen üzleti értékek megteremtése. A mesterséges intelligencia már számos informatikai vezető figyelmének középpontjába került; sokan kísérleteznek az új technológiával, míg mások a bevezetését tervezik. Ugyanakkor a megfelelően képzett IT szakemberek felkutatása és megtartása továbbra is komoly kihívás elé állítja az IT-vezetőket. Ezt bizonyítja az ORB:IT 2025 felmérés is, amelyet tavaly év végén, az IR:IS és az ITBUSINESS közös munkájával készítettek el.
Az öt fő témakörre – stratégia, vezetés, készségek, szolgáltatások és technológia – épülő felmérés számos esetben megerősítette a szakmai közvélekedést, amely már régóta jelen van a piacon. Például világosan kiderült, hogy az informatikai csapatok a legtöbb cégnél már nem csupán támogató szerepet töltenek be, hanem valódi stratégiai partnerek az üzleti egységekkel való együttműködés során. Ennek következtében az elvárások is fokozatosan üzleti orientáltabbá válnak, a sikeresség mérése pedig a hagyományos szakmai mutatókon túl egyre inkább üzleti szempontok figyelembevételével történik. Ez a folyamat azt jelzi, hogy az IT-szervezetek mélyebben integrálódnak a vállalati működésbe, és közvetlenül hozzájárulnak a vállalat célkitűzéseinek megvalósításához.
Az utóbbi két év slágertémája, a generatív mesterséges intelligencia egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az informatikai vezetők körében. Számos szervezet már elkezdte integrálni ezt az innovatív technológiát, vagy éppen most készül a bevezetésére. Jelenleg még a kísérletezés szakaszában járunk: az elégedettségi szint nem túl magas, de a komoly csalódottság jelei is hiányoznak.
Stratégia - összhangban az üzlettel
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az informatika szerepe messze nem csupán az IT-rendszerek fenntartására és az üzleti funkciók alapvető támogatására korlátozódik. Az informatikai terület egyre inkább integrálódik az üzleti folyamatokba, prioritásává válik az üzleti értékteremtés. A válaszadó cégek többségénél az informatikai csapat aktívan részt vesz az üzleti célok megvalósításában, és sok esetben az üzletfejlesztés területén is jelentős szerepet játszik. A nagyobb vállalatok már előrébb járnak ezen az úton, és olyan cégek is megjelentek, ahol az IT-részleg az üzlettel egyenrangú szerepet tölt be a stratégiai célok elérésében.
A sikeresség megítélése az informatikai területen számos tényezőt tükröz, és ez különösen látható abban, hogy a szervezetek hogyan viszonyulnak az IT teljesítményéhez. Meglepő módon, csupán néhány olyan intézmény található, ahol az informatika értékelése kizárólag szakmai szempontok alapján történik. A megkérdezett válaszadók körülbelül tíz százaléka már teljes mértékben üzleti szempontok szerint ítéli meg az informatikai sikert. Emellett figyelemre méltó, hogy a vállalatok egynegyedénél még a sikerkritériumok sem kerültek hivatalosan meghatározásra az informatikai részleg számára.
Miközben az informatikai részleg a vállalatok működésének szerves részeként egyre inkább részt vesz az üzleti célok kidolgozásában és megvalósításában, a vele szemben támasztott elvárások legfőképpen nem pusztán üzleti jellegűek. A vállalati vezetés elsősorban a költségek hatékonyabb kezelését és optimalizálását helyezi előtérbe, míg a szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása szintén kiemelkedő fontosságú. Ezzel szemben a klasszikus értelemben vett üzleti stratégiák, mint például az új piaci lehetőségek és innovatív üzleti modellek feltérképezése, már kevésbé tűnnek sürgetőnek.
A legnagyobb vállalatok és a kisebb cégek között egyértelmű különbség mutatkozik egy bizonyos területen. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató informatikai cégek 80%-ánál elengedhetetlen elvárás a belső és külső ügyfélélmény javítása. Ezzel szemben a kisebb válaszadók körében ez a téma jóval kevésbé hangsúlyos.
**Vezetés és a Munkaerőhiány Kihívásai** A munkaerőhiány napjainkban egyre nagyobb terhet ró a vezetőkre, akiknek nem csupán a hatékonyság növelésére kell fókuszálniuk, hanem arra is, hogy megtartsák és motiválják a meglévő munkavállalókat. A globális gazdasági helyzet, a demográfiai változások és a technológiai fejlődés együttesen alakítják a munkaerőpiacot, és a vezetőknek alkalmazkodniuk kell ehhez az új környezethez. A munkaerőhiány kezelése érdekében a vezetőknek innovatív megoldásokat kell találniuk. Ez magában foglalja a munkakörnyezet javítását, a rugalmas munkafeltételek bevezetését, valamint a folyamatos képzési és fejlődési lehetőségek biztosítását. A tehetséges munkavállalók vonzása érdekében a cégeknek nemcsak versenyképes juttatásokat kell kínálniuk, hanem egyértelmű karrierutakat és pozitív vállalati kultúrát is. Ezen kívül a vezetőknek figyelmet kell fordítaniuk a csapatdinamikára és a munkavállalók elégedettségére. A nyitott kommunikáció és a visszajelzések rendszeres megosztása hozzájárulhat a csapat kohéziójához, ami segít csökkenteni a fluktuációt. A munkaerőhiány tehát nem csupán problémát jelent, hanem lehetőséget is a vezetők számára, hogy kreatívan és stratégiai szemlélettel alakítsák a jövőt.
A kitűzött célok megvalósítását leginkább a munkaerőhiány, másodsorban a gazdasági környezet és a pénzügyi korlátok nehezítik. A felmérésben részt vevő informatikai vezetők háromnegyede rendkívül kihívásnak tartja a munkaerő toborzását – a 57 válaszadó közül 43-an 8 és 10 közötti értéket adtak a nehézségi szintre egy tízfokozatú skálán. A munkaerő megtartásának helyzete valamivel kedvezőbb. Összességében a vezetők alig egyharmada (20 fő) érzi úgy, hogy rendkívül nehéz a munkavállalók megtartása, ők a legmagasabb, 8-10 közötti pontszámot adtak. A többség (18 informatikai vezető) 7-es értékelést adott, ami arra utal, hogy ők viszonylag magabiztosak abban, hogy megfelelő munkakörülményeket és juttatásokat tudnak biztosítani a náluk dolgozó informatikai szakemberek számára.
A 2024-es év során, a munkaerőpiaci kihívások ellenére, a cégek többsége sikeresen növelte létszámát: a megkérdezett vállalatok 74 százaléka (42 cég) jelezte, hogy az informatikai csapatuk bővült az előző évben, és hét esetben a növekedés meghaladta a tíz százalékot. A jövőre nézve azonban még mindig viszonylag nagy a bizonytalanság ezen a területen. A válaszadók egyötöde még bizonytalan abban, hogy 2025-ben milyen irányba és mértékben változik a létszám; míg 70 százalékuk bővítési terveket sző, addig alig 20 százalék számít csökkenésre.
Készségek - van tér a fejlődésre.
A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a munkaerőpiac problémái nem csupán a tehetségek megtalálásával és megtartásával kapcsolatosak. A munkatársak tudásának és készségeinek szintje is aggályos, különösen, ha az üzleti kihívásokra gondolunk. Az informatikai vezetők 40%-a a tízfokozatú skálán mindössze 7-esre értékelte a csapata teljesítményét, míg az 57 válaszadó közül csupán hárman adtak maximális, 10-es pontszámot arra a kérdésre, hogy a meglévő készségek mennyire felelnek meg az üzleti igényeknek. Ez a helyzet arra figyelmeztet, hogy sürgős fejlesztésekre van szükség a munkaerő képzése terén.
Még az sem lehet mondani, hogy csupán egy-egy tudáselem hiányozna, ráadásul a hiányosságok alapvetően befolyásolhatják a napi munkavégzés hatékonyságát. Közel egyforma mértékben említették a megfelelő szemlélet (DevOps, ITIL, egyebek) hiányát, a kommunikációt és az agilitás elégtelenségét, de érdekes módon hasonlóan gyakran került szóba a technológiai ismeretek (például a felhőtudás) hiánya is - ezt a válaszadók 21 százaléka említette hiányosságként.
A csapat tudásszintjének fejlesztésére a belső tudásmegosztás kiemelkedő lehetőséget kínál, és a megkérdezett cégek szinte mindegyike alkalmazta ezt a megoldást. A vállalatok körülbelül kétharmada online kollaborációs eszközöket, mint például a Microsoft Teams vagy a Confluence, használ a tudásmegosztás elősegítésére. Örömteli, hogy a kisebb szervezetek is aktívan részt vesznek a tudás átadásában; körükben a rendszeres workshopok és szemináriumok aránya eléri a 25 százalékot, és a mentori programok is egyre népszerűbbek a tapasztalatok megosztására. A legnagyobb cégek között pedig már található néhány, amely mesterséges intelligenciával támogatott rendszereket integrál a tudásmegosztási folyamataikba.
Szolgáltatások - az automatizáció elengedhetetlen pillérei
A tudás és az együttműködés elengedhetetlen a modern informatikai szervezetek működésében, hiszen a belső és külső ügyfelek részéről megfogalmazott elvárások folyamatosan emelkednek. Különösen hangsúlyos a "digitalizáció, automatizáció és mesterséges intelligencia alkalmazásának fokozása" – a megkérdezett intézmények 79 százaléka jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos elvárások az utóbbi időszakban növekedtek. Ezen belül 28 százalékuk nagymértékű változásról számolt be, míg 51 százalékuk kis mértékű növekedést tapasztalt. A jobb alkalmazások használata és az ügyfél-elégedettség javítása sem marad el jelentőségben: 72 százalékuk számára a fejlettebb alkalmazások használata, míg 65 százalékuknál az ügyfélélmény javítása vált kiemelt fontosságúvá.
A fenntarthatósági elvárásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a 250 főt vagy annál többet foglalkoztató informatikai cégek jelentősen eltérnek a felmérés általános eredményeitől. Ezeknél a szervezeteknél a válaszadók 76%-a tapasztalta, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos követelmények kis- vagy akár nagymértékben megnövekedtek. Úgy tűnik, hogy a nagyobb informatikai vállalatok, amelyek szélesebb körű infrastruktúrával rendelkeznek, még nagyobb hangsúlyt kell, hogy fektessenek a fenntartható működésre.
Érdekes megfigyelni, hogyan birkóznak meg az informatikai szervezetek a fent említett kihívásokkal. Az IT-részlegek számos nehézséggel néznek szembe, amikor az elvárásoknak próbálnak megfelelni, és egyik fájdalompont sem tűnik kiugróan dominálónak. A válaszadók szinte azonos arányban említették az együttműködés fontosságát az üzleti szegmensekkel, a technológiai lemaradás leküzdését, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fokozását. Ezen kihívások mellett alig lemaradva szerepel a biztonsági kockázatok csökkentése és a folyamatok optimalizálása is.
Technológia - terjedőben az MI
Bár a jól felkészült és megfelelő készségekkel rendelkező szakemberek elengedhetetlen szerepet játszanak az informatikai és üzleti célok megvalósításában, egyértelmű, hogy a szervezetek számára nélkülözhetetlenek a szükséges technológiai háttér és eszközök is. A kutatás utolsó szakaszában arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen technológiákat alkalmaznak, mennyire elégedettek ezekkel, és milyen fejlesztések megvalósítását tervezik a jövőben.
A vállalatok körében a kibervédelmi rendszerek és a software-as-a-service (SaaS) megoldások a legelterjedtebbek, azonban ezek használata sem mondható általánosnak. A spektrum másik végén található blokklánc-technológiák és Function-as-a-Service (FaaS) megoldások mindössze 16, illetve 18 százalékos penetrációval bírnak, és a visszajelzések alapján a felhasználók nem éppen elégedettek ezekkel. Ezzel szemben a Big Data elemzések, az infrastruktúra-szolgáltatások (IaaS), valamint a DevOps és konténerizációs technológiák már széles körben elterjedtek, és a cégek jellemzően "többnyire" vagy "teljesen" elégedettek a tapasztalataikkal.
Úgy tűnik, hogy a vállalatok egyre inkább próbálják integrálni a generatív mesterséges intelligenciát a működésükbe, ám a kezdeti eredmények vegyesek. Az 57 informatikai vezető közül, akik részt vettek a felmérésben, 32-an jelezték, hogy már használják ezt a technológiát, de csupán heten nyilatkoztak úgy, hogy teljes mértékben elégedettek a megoldás hatékonyságával. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a kisebb cégek lemaradásban vannak ezen a téren: ők közülük csupán minden második szervezet alkalmazza a generatív mesterséges intelligenciát, míg a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál ez az arány meghaladja a háromnegyedet.
A következő 1-2 év során 21 különböző szervezet tervezi a mesterséges intelligencia integrálását vagy bővítését az IT-szolgáltatási folyamataikban. Jelenleg 11 vállalat már sikeresen bevezette ezt a technológiát, míg 18 másik helyszínen éppen folyamatban vannak MI-projektek. Érdekesség, hogy még mindig 12 olyan szervezet létezik, ahol egyelőre nem tervezik a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az MI potenciális felhasználási területei közül a legkiemelkedőbbek az adatelemzés és prediktív analitika, az ügyfélszolgálati megoldások (mint például chatbotok) és a munkafolyamatok optimalizálása. Emellett sokan érdeklődnek az adminisztratív feladatok automatizálása és MI-alapú döntéstámogató rendszerek bevezetése iránt is.
Schopp Attila egy különleges személyiség, akinek története egyedi és figyelemre méltó. Az ő életútja tele van kihívásokkal és sikerélményekkel, amelyek inspirálóan hatnak másokra is. Attila nemcsak a saját területén, hanem a közösségében is aktívan részt vesz, mindig keresve a lehetőséget, hogy segítsen másoknak. Gondolkodásmódja és elkötelezettsége példaértékű, így nem meglepő, hogy sokan tekintenek rá mentorukként. Az ő élete és munkássága egy igazi inspiráció, amely arra ösztönöz bennünket, hogy soha ne adjuk fel álmainkat.
