Húsvéti káosz a boltokban, amit a kormány nem érzékelt megfelelően.

Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene kis mértékben, 0,4 százalékkal nőtt éves szinten a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint, ugyanakkor havi alapon 0,5 százalékkal csökkent. A márciusi adatokat torzíthatta a húsvéthatás és az árrésstop bevezetése, ezért az áprilisi adatokkal együtt célszerű értékelni őket.

Március hónapban a kiskereskedelmi szektor forgalmának volumene a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal csökkent. Ha viszont figyelembe vesszük a naptári hatásokat, így például a húsvéti időszakot, akkor a forgalom 0,4 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakának adatait – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az kiigazított statisztikák szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző hónaphoz képest. 2025 első negyedévében, a megtisztított adatok alapján, a forgalom 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a havi kiskereskedelmi forgalmi adatok elemzése során kulcsfontosságú a publikált adatok előállításához alkalmazott módszertan megértése. Kiemelte, hogy a március és április hónapok statisztikái között várhatóan jelentős áthúzódó hatások fognak megjelenni, ami fontos szempont lehet a gazdasági trendek értelmezésében.

Az államtitkár már korábban utalt arra, hogy március hónap folyamán a kiskereskedelmi költések nominális értéke (az inflációs hatás figyelembevétele nélkül) csupán 2-4 százalékkal emelkedhetett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezzel szemben az áprilisi forgalomnövekedés, a rendelkezésre álló adatok alapján, akár 10-12 százalékra is rúghat.

A márciusi adatok jelentős mértékben torzíthatják a hivatalos statisztikát.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb márciusi adatai szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 1,2 százalékkal nőtt. Külön érdekesség, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát képviselő vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru szaküzleteké 3,1 százalékos csökkenést mutatott.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 5,9%-os növekedést mutatott. A textil-, ruházati és lábbeli üzletek forgalma kiemelkedően, 7,3%-kal emelkedett. Ezen kívül a gyógyszertárak, gyógyászati termékek és illatszerboltok, valamint a bútor- és műszaki cikkek üzletei is 4,8%-os bővülést könyvelhettek el. A használtcikk-üzletek 3,5%-kal növekedtek, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma 2,2%-kal emelkedett. Azonban a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk üzletek tekintetében 5,2%-os csökkenés figyelhető meg.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,1 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal csökkentek - összegezte a KSH. Márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1630 milliárd forintot ért el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése alapján a márciusi kiskereskedelmi forgalom visszaesése csupán egy átmeneti, technikai jelenségnek tekinthető. Ennek magyarázata a húsvét időpontjában keresendő: míg 2024-ben a húsvét március végére esett, addig idén április második felében zajlott. Ennek következtében a húsvéti nagybevásárlások hatása szinte teljes mértékben áprilisra tolódott, így a márciusi forgalom csökkenése nem utal tartós trendekre.

A két hónapot együttesen kell vizsgálni, amely alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat. Illetve azt is érdemes kiemelni, hogy 2025. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett.

A gazdasági minisztérium legutóbbi közleménye rámutatott arra, hogy a kormány által bevezetett árcsökkentő intézkedések lényeges mértékben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás élénküléséhez, valamint a magyar családok napi költségeinek érezhető mérsékléséhez. A márciusban életbe lépett árréscsökkentés következtében 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban hozzáférhető, ami jelentős megkönnyebbülést biztosít a háztartások számára. Ezen kívül a banki szektor és a telekommunikációs szolgáltatók is eleget tettek az önkéntes árkorlátozási követelményeknek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy az élelmiszereken túl mely további nem élelmiszer jellegű termékcsoportokra célszerű kiterjeszteni az intézkedést. A kormány a napokban dönthet döntést hozhat egy új árréscsökkentésről, amely a háztartási cikkeket árusító drogériákra vonatkozik majd. Az intézkedés 30 termékkategóriát érint, köztük mosószereket és tusfürdőket, és várhatóan 16-18 százalékos árcsökkenést eredményez ezeknél a termékeknél. "A cél az, hogy az áremelkedések elleni fellépés mellett tartósan támogassuk a családokat, és elősegítsük a belső kereslet élénkülését" - összegezte a minisztérium.

A gyengeség mögött részben módszertani tényezők húzódnak meg, azonban nehéz meghatározni, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a visszaesést. Ezért az adat értelmezése is bonyolulttá válik; talán célszerűbb az áprilisi adatokat együtt vizsgálni. Az márciusi kiskereskedelmi teljesítmény gyengesége mindenképpen hozzájárult a vártnál alacsonyabb első negyedéves GDP-eredményhez.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hívta fel a figyelmet arra, hogy márciusban a fogyasztásra különböző tényezők gyakoroltak hatást. A februári reálbérek növekedése nem volt annyira jelentős, mint amit a korábbi hónapokban megszokhattunk, mivel a háztartások általában márciusban költik el a februári jövedelmet. Ezen kívül a magas infláció is hozzájárult a helyzet alakulásához.

A szakértő véleménye szerint kulcsfontosságú kérdés, hogy az inflációs hatások miként befolyásolják az óvatossági motívumot, valamint hogy a háztartások költési szokásait hogyan érintik az árrésstop intézkedések. Érdemes megvizsgálni, hogy a fogyasztók keresletük alapján elkezdenek-e készletezni az olcsóbbá váló termékekből. Az infláció elleni küzdelem tehát alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyasztás növekedése továbbra is lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek az idei év során.