Idén lehetőség nyílhat arra, hogy végre megvalósuljon a régóta várt magyar-szlovák megállapodás a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.

A szlovák és magyar felek közötti egyeztetések a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében továbbra is folytatódnak – számolt be róla az Energiaügyi Minisztérium a Facebookon. A minisztérium tájékoztatása szerint most minden eddiginél kedvezőbb lehetőségek nyílnak meg a már hosszú évek óta húzódó jogi viták rendezésére, ami akár már az idei évben megvalósulhat. Az ügy gyökerei egészen 1997-ig nyúlnak vissza, amikor a hágai Nemzetközi Bíróság mindkét felet felelősségre vonta a kezdetben közösen tervezett, de végül csak a szlovák fél által megvalósított projekt kapcsán.

Ötödik alkalommal üléseztek a bős-nagymarosi vízlépcső ügyével kapcsolatban az érintett országok, Szlovákia és Magyarország kormánybiztosai, hogy a két fél számára is kedvező megoldást találjanak. A tegnapi megbeszélés helyszíne Pozsony volt, ahol a magyar érdeket Czepek Gábor képviselte, aki 2024 márciusától felel az ügyért a magyar kormányban. A szlovák delegáció változatlanul Peter Molda kormánybiztossal állt elő.

A 2023-as év első megbeszélésén elsősorban a bősi erőmű által termelt áram átvételi ára volt a középpontban, ahol lényeges előrelépéseket sikerült elérni.

A rendszeres egyeztetések eredményeként 2025-ben minden eddiginél kedvezőbb lehetőségek nyílnak a hosszú ideje elhúzódó jogi konfliktus kölcsönösen előnyös megoldására.

- olvasható a tárca hivatalos nyilatkozatában.

A szakmai konzultációk lezárultát követően a két tárgyalódelegáció február elején ismételten miniszteri szinten ül össze.

A bős-nagymarosi vízlépcső egy különleges építkezés, amely a Duna magyar és szlovák területeinek közös szakaszát hivatott optimálisan kihasználni. E projekt fő célkitűzései közé tartozott az energiatermelés növelése, a hajózási lehetőségek fejlesztése, valamint az árvízvédelem hatékonyságának fokozása. Az építmény tehát nemcsak a víz energiaforrásként való hasznosítását szolgálta, hanem a folyó menti területek biztonságának megőrzését is szem előtt tartotta.

A projekt kivitelezéséről Magyarország és Csehszlovákia (később Szlovákia) 1977-ben kötött egy államközi megállapodást. Az építkezés azonban gazdasági nehézségek és környezetvédelmi aggályok miatt csúszásba került. Miután a magyar kormány a folyamatosan növekvő társadalmi és környezetvédelmi tiltakozásokra reagálva felfüggesztette a nagymarosi gát építését, 1992-ben véglegesen felmondta a megállapodást. Ezzel szemben az akkori Csehszlovákia nem állt meg: továbbra is haladt a már kidolgozott tervei megvalósításával, és egyoldalúan elterelte a Duna fő ágát a bősi erőmű működtetése érdekében.

Az ügy a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, ahol 1997-ben mindkét érintett felet felelősségre vonták. A bíróság arra kötelezte őket, hogy a nagymarosi építkezés 1989 óta fennálló, tisztázatlan nézeteltéréseiket rendezzék.