Itt van az Orbán-kormány új elképzelése: Magyarországot stratégiai központtá formálnák.

Budapesten zajlott le a Türk Államok Szervezetének első európai csúcstalálkozója, amely jelentős mérföldkövet jelent a térség politikai dinamikájában. Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója kiemelte, hogy Magyarország ezzel a lépéssel tovább erősítette közvetítő szerepét a keleti és nyugati világ között. A rendezvény során a szervezet növekvő stratégiai befolyása is nyilvánvalóvá vált. A geopolitikai feszültségek közepette a Türk Államok válaszként a stratégiai autonómia irányába mozdulnak el, céljuk pedig, hogy egyensúlyi állapotot teremtsenek a globális hatalmi blokkok között.

Üdvözlünk az Index Világjátszma rovatában, ahol hetente friss elemzések révén mélyrehatóan vizsgáljuk a nemzetközi politika és a konfliktusok leglényegesebb eseményeit. Szakértőink segítségével igyekszünk feltárni a globális tendenciákat, a nagyhatalmak érdekeit, és ezeknek a világpolitikai tájra gyakorolt hatásait. Csatlakozz hozzánk, és ismerd meg a világ bonyolult összefonódásait!

Május 20-21-én a budapesti Várkert Bazár különleges helyszínéül szolgált a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozójának, ahol a résztvevők fontos kérdéseket vitattak meg és erősítették a tagállamok közötti kapcsolatokat.

Magyarország a türk országokkal való szoros együttműködésnek köszönheti a biztonságos energiaellátását. Míg Európa elvesztette versenyképességét, és ma háromszor-négyszer annyit kell fizetni Európában az energiáért, mint Amerikában vagy Kínában, addig mi fenn tudtuk tartani a rezsicsökkentést, megvédve ezzel a magyar családokat

- jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

A Türk Államok Szervezete, amely korábban Türk Tanács néven volt ismert, 2009-ben alakult meg az azerbajdzsáni Nahicseván városában. E szervezet célja a türk nyelvű országok közötti együttműködés megerősítése volt. Az alapító tagok közé tartozik Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország. Később, 2019-ben Üzbegisztán, míg 2022-ben Türkmenisztán csatlakozott megfigyelőként, és 2024-re már teljes jogú taggá vált. Magyarország 2018-ban nyerte el a hivatalos megfigyelői státuszt, és azóta aktívan részt vesz a szervezet eseményein, különös figyelmet fordítva a gazdasági, kereskedelmi és energetikai kapcsolatok fejlesztésére.

Az informális csúcstalálkozó céljával kapcsolatban előzetesen az a tájékoztatás érkezett, hogy Magyarország szeretné megerősíteni közvetítő szerepét a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokban. Emellett a tagállamok vezetői a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait kívánják közösen meghatározni. A magyar miniszterelnök meghívására a rendezvényen részt vettek a következő kiemelkedő politikai személyiségek: Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság elnöke; Ilham Alijev, Azerbajdzsán vezetője; Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke; Kaszimm-Jomart Tokajev, Kazahsztán elnöke; Sadir Zaparov, Kirgizisztán elnöke; és Kubanicsbek Omuralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára.

A legutóbbi találkozón Orbán Viktor egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy Ukrajna leállította a Magyarországra tartó gázvezetéket Oroszországból. Ezzel az intézkedéssel Magyarország rendkívül nehéz, sőt tragikus helyzetbe kerülhetett volna, hiszen gázhiány és energiaellátási problémák merültek volna fel. Azonban hangsúlyozta, hogy az utóbbi években kialakított szoros együttműködés a Türk Államokkal, valamint a Török Áramlat megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy elkerüljük ezt a válságot.

Az Eurázsia Központ szakértője, Veres Szabolcs, lapunknak nyújtott mélyreható elemzést Magyarország és a Türk Államok Szervezete közötti kapcsolatokról. Az alábbi kérdésekkel fordultunk hozzá:

Az Indexnek nyilatkozó Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója rámutatott, már önmagában a budapesti találkozó megrendezése és Magyarország helyszínként való kiválasztása is figyelemre méltó esemény a szervezet történetében, hiszen a Türk Államok Szervezete fennállása óta most először került sor csúcstalálkozóra egy megfigyelő tagállamban. A budapesti esemény különlegességét tovább növeli, hogy a szervezet történetében első alkalommal rendeztek találkozót Európában is, mindez a magyar szervezés érdeme. A kutató hozzátette, a "Kelet és Nyugat találkozási pontja" mottóval megrendezett informális csúcstalálkozó fontos lehetőséget kínált az államfők számára az együttműködés elmélyítésére.

Veres Szabolcs kiemelte, hogy a budapesti csúcstalálkozó megrendezésével Magyarország megerősítette közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között. A találkozón elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely megerősíti a Türk Államok Szervezetének közös jövőképét és stratégiai irányvonalait. Megállapodás született arról is, hogy a tagállamok támogatják a szervezet Titkárságának költségvetés növelésére irányuló javaslatát, valamint a Türk Befektetési Alap projekttevékenységének elindítását, amelyet a szervezet első közös pénzügyi intézményeként hoztak létre. Emellett a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem iránt, kiállva a "Türk Zöld Jövőkép" alapelvei mellett.

A kutató véleménye szerint a szervezet előtt álló kihívások napjainkban kiemelkedő fontossággal bírnak. Az ukrajnai konfliktus, az amerikai vámpolitika kiszámíthatatlansága, valamint a globális instabilitás fokozódása közepette a Türk Államok Szervezete, gazdag természeti erőforrásaival és kedvező földrajzi helyzetével, kulcsszerepet játszik az Európa és Ázsia közötti kapcsolatok erősítésében.

A szervezet növekvő regionális befolyása ellenére továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A külső nyomások ellenére azonban a budapesti csúcstalálkozó megrendezésével egyértelmű üzenetet közvetítettek: el kell kerülni az egyetlen nagyhatalomtól való túlzott függést, és ehelyett a belső kohézió elmélyítésére, valamint a politikai és gazdasági együttműködés megerősítésére kell összpontosítani, összehangolva a tagállamok külpolitikájának gazdasági dimenzióit

"– Fogalmazott Veres Szabolcs."

Lapunk kérdésére, hogy milyen előnyökkel gazdagíthatja Magyarország részvétele a Türk Államok Szervezetében, az Eurázsia Központ kutatója kifejtette, hogy hazánk szerepe a szervezet keretein belül folyamatosan erősödik, ami a budapesti csúcstalálkozón is egyértelműen megmutatkozott. Emellett hangsúlyozta, hogy a Türk Államok Szervezete napjainkban egy olyan 21. századi modellpéldát képvisel, amely a közös történelemre, az egységre és a stratégiai együttműködésre épít.

Csaknem 15 év alatt a szervezet egy vízióból teljes értékű és működő nemzetközi intézménnyé vált. A szervezet ma már nemcsak a 2040-es jövőkép építésén dolgozik - gazdasági és kereskedelmi folyosókkal, innovációval és digitalizációval -, hanem Európa és Ázsia együttműködésének egyik kulcsszereplője is. Ami pedig Magyarország számára különösen előnyös: a kulturális, diplomáciai és gazdasági kapcsolatok mellett a Középső Közlekedési Folyosó jelentősége is egyre nő. Magyarország - Közép-Európában elhelyezkedve, Ukrajna, Románia és Ausztria között - stratégiai hídként működik a régiók között, és a Nyugat felé vezető Középső Folyosón belül is az egyik legfontosabb útvonalként jelenik meg

- fejtette ki Veres Szabolcs az Indexnek.

Veres Szabolcs emlékeztetett rá, hogy 2022. szeptember 28-án a Türk Államok Szervezete által szervezett 2. Energetikai Konferencián találkoztak Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Magyarország energiaügyi miniszterei. Már az Almatiban megrendezett eseményen is kiemelték Magyarország növekvő szerepét Közép-Ázsia, a Kaukázus és a Türk Államok Szervezete központi csomópontjaként az Európához való kapcsolódásban, nemcsak a kereskedelem és a közlekedés, hanem az energiaszektor terén is.

Magyarország számára új távlatokat nyithat a regionális központi csomóponttá válás lehetősége, amely a közép-európai energetikai infrastruktúra fejlesztésének keretében egyre inkább körvonalazódik. Ez a folyamat nem csupán gazdasági szempontból ígéretes, hanem politikai és stratégiai előnyöket is magában rejt. Az európai energiaigények folyamatos növekedésével és a biztonságos szállítási útvonalak iránti fokozódó kereslettel párhuzamosan Magyarország kihasználhatja kedvező geopolitikai elhelyezkedését, hogy jelentősebb befolyásra tegyen szert. Továbbá, ha sikerül Európa egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontjává válnia, akkor jelentős bevételekre is szert tehet. Bár Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokban időnként feszültségek tapasztalhatók, a Középső Folyosóban rejlő lehetőségek kiaknázása révén hazánk a kontinens politikai és gazdasági színpadán meghatározó szereplővé válhat.

- hangsúlyozta a kutató.

Veres Szabolcs válaszában részletesen kifejtette, hogy a Türk Államok Szervezete milyen pozíciót foglal el a mai geopolitikai dinamikák tükrében, és milyen lehetőségek várhatnak rá a jövőben. Kiemelte, hogy a helyzet bonyolultsága miatt jelenleg nehéz konkrét előrejelzéseket tenni ezzel kapcsolatban.

A geopolitikai táj az Egyesült Államok irányította euroatlanti szövetség és a kínai-orosz tengely közötti hatalmi versengés fokozódásával drámai módon átalakul. Ez a rivalizálás arra ösztönöz több helyi szereplőt, hogy átértékelje stratégiáját és jövőbeli irányvonalát. E folyamat részeként a Türk Államok Szervezete egyre hangsúlyosabb regionális szövetségként tűnik fel Európa és Ázsia határvonalán, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a térség politikai tájában.

- fogalmazott a kutató.

Kifejtette, hogy a szervezet mára öt meghatározó geopolitikai jellemzővel bír:

Veres Szabolcs hangsúlyozta, hogy noha a szervezet fejlődési lehetőségei bizonyos külső tényezők – mint például a földrajzi viszonyok – által behatároltak, a geopolitikai hatásait a régióra és a szomszédos államokra mindenképpen figyelembe kell venni.

"A szervezet megjelenése megváltoztatja a regionális rendet Közép-Ázsiában, és hozzájárul a térség főbb nemzetközi szervezeteinek stratégiai átrendeződéséhez" - jelentette ki a kutató. Hozzátette, a Türk Államok Szervezetének geopolitikai területe és tevékenységi köre jelentős átfedést mutat a kínai Övezet és Út kezdeményezéssel, és komoly hatással van a Kína-Közép-Ázsia-Nyugat-Ázsia gazdasági folyosó kialakulására.

A stratégiai autonómia a Türk Államok Szervezetének válasza a globális hatalmak közötti fokozódó versenyre, amely egyre inkább formálja a regionális politikai tájat. A világpolitikai rend átalakulásának fényében a Türk Államok egyre tudatosabban alkalmazzák ezt a megközelítést: kihasználják kedvező geopolitikai helyzetüket, hogy egyensúlyt teremtsenek a kínai-orosz tengely és az Egyesült Államok vezette euroatlanti szövetség között. Ez az egyensúlyra törekvő politika jól tükrözi a növekvő multipolaritás geopolitikai hatásait: a szervezet célja, hogy erősítse befolyását, miközben ügyel arra, hogy ne váljon túlzottan függővé egyetlen nagyhatalomtól sem.

- Fejtette ki Veres Szabolcs, kifejezetten hangsúlyozva a mondanivalója lényegét.

A stratégiai autonómia a Türk Államok Szervezetében két alapvető dimenzióban mutatkozik meg. Először is, Törökország dinamikus és önálló külpolitikájában, amely ügyesen lavíroz a NATO-tagság kötelezettségei és a kínai-orosz térségben betöltött szerepe között. Másodszor, a többi türk állam, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán, pragmatikus és többirányú (multivektor) külpolitikája is figyelemre méltó. Ezek az országok egyre inkább elmozdulnak az Oroszország által dominált orientációtól, és a regionális függetlenség irányába törekednek.

Az Eurázsia Központ kutatójának részletes háttéranyaga "Magyarország és a Türk Államok Szervezetének jelene és jövője" címmel itt olvasható.