Innovatív intézkedésekkel igyekeznek kiszorítani a kínai vállalatokat az Európai Unió piacairól.
Az Európai Unió fokozza a külföldi állami támogatások vizsgálatát, különösen a kínai vállalatokkal szemben, a versenytorzítás elleni fellépés jegyében. Teresa Ribera versenyjogi biztos szerint az új eljárások célja, hogy az EU-ba érkező befektetések valódi innovációt és hozzáadott értéket teremtsenek. A szigorodó gazdasági intézkedések ellenére Brüsszel nyitva hagyja az együttműködés lehetőségét Pekinggel a klímavédelem terén - számolt be a Financial Times.
Az Európai Unió szigorúbban fogja ellenőrizni a külföldi cégek állami támogatásait – erről számolt be Teresa Ribera, a versenyjogi ügyekért felelős biztos, miközben Pekingben tartózkodott. Az uniós külfölditámogatás-szabályozás (FSR), amely 2023 óta hatályos, lehetőséget biztosít Brüsszelnek arra, hogy kizárja a harmadik országok által államilag támogatott vállalatokat az uniós közbeszerzési eljárásokból, felvásárlásokból, vagy akár a belső piacon történő értékesítési lehetőségekből.
Bár a szabályozás hivatalosan nem Kína ellen irányul, eddig szinte kizárólag kínai vállalatok kerültek a célkeresztbe. Ennek keretében eljárások indultak olyan cégek ellen, mint az elektromosautó-gyártó BYD, egy állami vasúti járműgyártó, valamint a napelemek és szélturbinák gyártásával foglalkozó vállalatok.
Ribera véleménye szerint a jövőbeni eljárások száma folyamatosan emelkedni fog, különösen azokban az iparágakban, ahol a külföldi befektetések iránti érdeklődés egyre fokozódik. Ezen iparágak közé tartozik az alapanyaggyártás, a vegyipar, a gyógyszeripar, valamint az autó- és akkumulátorgyártás. Kiemelte, hogy az Európai Unió célja nem a protekcionizmus erősítése, hanem az, hogy olyan befektetéseket vonzzon, amelyek valódi hozzáadott értéket, innovációt és tehetséget hoznak a kontinensre. Emellett megjegyezte, hogy Kína évtizedeken keresztül megkövetelte a közös vállalatok létrehozását (joint venture) és a technológiai tudás átadását a külföldi befektetőktől.
Szerinte ez a modell Európában is megvalósítható lehet, amennyiben sikerül elkerülni, hogy a kontinens csupán összeszerelő üzem szerepét töltse be.
Ribera a hatodik EU-Kína környezetvédelmi és klímaügyi csúcstalálkozóra érkezett Pekingbe, ahol kínai partnerével, Ding Hszie-hsziang miniszterelnök-helyettessel tárgyal. Látogatása előzménye az Ursula von der Leyen és Hszi Csin-ping közötti tervezett júliusi csúcsnak, amely a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójára esik. A találkozót azonban beárnyékolják az egyre súlyosbodó kereskedelmi feszültségek, valamint az EU rosszallása Kína oroszbarát külpolitikája miatt. Ribera szerint ugyanakkor fontos, hogy az EU és Kína fenntartsa a párbeszédet, különösen klímaügyekben.
A spanyol szakértő véleménye szerint a párizsi klímaegyezmény továbbra is fontos közös alapot képezhet a két fél számára, még ha a kölcsönös bizalom megrendült is. Ribera hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok multilateralizmustól való távolodása és a párizsi egyezményből való korábbi kilépése után Kína hajlamos saját érdemeként kezelni a globális klímafolyamatok fenntartását, ami elősegíti a tárgyalások lefolytatását.
