Felfedeztek egy új kisbolygót a Neptunuszon túli titokzatos világban!
A Naprendszer legkülső területein, rendkívüli pályán keringő kisbolygóra bukkantak a csillagászok. A májusban nyilvánosságra hozott, hivatalos tanulmányban még nem szereplő felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygóközpontja is hitelesítette.
A 2017 OF mozgásának leírásához a szakemberek hét éven át végeztek méréseket chilei és hawaii teleszkópokkal. A kisbolygó mozgásának meghatározása azért nem ment egy csapásra, mert az elnyúló pálya nagyon hosszú keringési idővel jár: az égitest mintegy 25 ezer év alatt kerüli meg a Napot.
Amennyiben az átlagos Nap-Föld távolságot, más néven csillagászati egységet (AU) használjuk, akkor a 2017 OF jelű égitest pályájának legtávolabbi pontján 1600-szor akkora távolságra található a Naptól, mint mi magunk. A legközelebbi pozíciója körülbelül 44,5 csillagászati egységre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy még a Neptunusz, a Naprendszer legkülső bolygójának 30 csillagászati egységre eső pályájánál is távolabb helyezkedik el. Érdekes módon azonban a Plútó, amely 49 csillagászati egység távolságban kering, ennél beljebb található.
Ha már a Plútó szóba került: a mérések szerint a 2017 OF legutóbb 1930 körül járhatott a pályája Naphoz közeli pontján, akkoriban, amikor a Plútót felfedezték. Kezdettől fogva viták övezték, hogy helyes-e a Naprendszer kilencedik bolygójának tekinteni a Plútót, amit végül 2006-ban soroltak vissza a kisbolygók közé.
Ez a téma különösen izgalmas, hiszen az újonnan felfedezett kisbolygó is szerepet játszik a Naprendszer kilencedik bolygójával kapcsolatos találgatásokban. A Neptunusz, bolygórendszerünk legkülső tagja, 1846-ban került a tudományos középpontba, és azóta is tart a találgatás, hogy létezik-e még egy bolygó, és ha igen, hol található. Az X-bolygó elmélete például azt sugallta, hogy egy fényes gázbolygó rejtőzhet valahol a mélyben, de eddig nem sikerült nyomára bukkanni.
A jelenlegi hipotézisek egy Föld tömegének ötszörösét-tízszeresét kitevő bolygót feltételeznek 400-800 csillagászati egység körül. Gravitációjával az évmilliárdok alatt már vélhetően feltakarította a keringési pályája közelében tartózkodó kisebb égitesteket. Ha nem látjuk, az azért lehet, mert egy óriási bolygó magja, de az is lehet, hogy egy kóbor bolygó volt, vagy idegen csillagrendszer pereméről sodródott át.
A kilencedik bolygó egyelőre feltételezés, mivel közvetlen ismeretünk nincs ilyenről. A tudósok ugyanakkor látnak közvetett bizonyítékokat a Neptunuszon túl keringő kisbolygók elcsúszott pályáiban. Szakmai berkekben sem adnak jó oddsokat annak, aki arra fogadna, hogy nem létezik. Bár a tudományos fogadások iránt érdeklődőket megfoghatja, hogy a lehetséges végeredmények között felmerült, hogy egy sötét anyagba burkolt ősi fekete lyuk kering a Naprendszerben, vagy a módosított newtoni dinamika a megoldás, ami szerint csupán arról van szó, hogy félreértjük a világegyetem működését.
A 2017 OF annyira különbözik a megszokott égitestektől, hogy szinte kiugrik a történetből. Pályája éles ellentétben áll azokkal a jellemzőkkel, amelyeket a transzneptunuszi objektumok pályái mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a szimulációk alapján, ha valóban létezne egy kilencedik bolygó, akkor annak gravitációja már több mint százmillió évvel ezelőtt kiűzte volna a kisbolygót a Naprendszerből.
A technológia folyamatos előrehaladásának köszönhetően mostanáig csak most kezdjük feltérképezni az ilyen típusú kisbolygókat. A Naprendszerünkben tehát még számos titokzatos égitest rejtőzik, amelyek felfedezésére izgatottan várunk.
A 2017 OF keringési idejének csak egy százalékában van elég közel ahhoz, hogy észleljük. Ennek az egy égitestnek a létezése arra mutat, hogy még száz hasonló méretű és pályájú égitest lehet, amik most még túl messze járnak
- emelte ki Sihao Cheng, a Princeton Egyetem asztrofizikusa.
