Újabb uniós forrást kapott a szlovák-magyar villamosenergia-projekt, amely tovább erősíti a két ország közötti energetikai kapcsolatokat.

Hétfőn beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság összesen 1,25 milliárd eurót biztosít 41 határon átnyúló energetikai projekt számára. E támogatás keretében a Danube InGrid szlovák-magyar kezdeményezés is részesült forrásokban, amelyek célja a villamosenergia-piacok integrációjának elősegítése az intelligens hálózati technológiák alkalmazásával – áll a Magyar Energiaügyi Minisztérium hivatalos közleményében.

A Danube InGrid a nyertes pályázók egyike, amely most szlovákiai alállomás-építésekkel, anti-drón rendszerek létesítésével és az előrejelzések pontosságát hazánkban is növelő meteorológiai állomások telepítésével folytatódik.

A két nyertes ország közel 33 millió euró támogatást kap a program második ütemére.

A Danube InGrid projekt egy izgalmas együttműködés Szlovákia és Magyarország között, amelyet az Európai Bizottság közös érdekű projektként (PCIs) is elismer. A projekt fő célja a két ország villamosenergia-piacának kölcsönhatásának és integrációjának elősegítése, amelyet az intelligens hálózati technológiák alkalmazásával kívánnak megvalósítani. A Danube InGrid keretében a magyar E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (EED), a MAVIR és az MVM csoport, valamint a szlovák Západoslovenská distribučná (ZSD), a Slovenská elektrizačná prenosová sústava (SEPS) és a Východoslovenská distribučná (VSD) cégek működnek együtt a projekt sikeres megvalósítása érdekében.

A Danube InGrid, a CEF keretein belül, hozzájárul a villamosenergia-hálózat irányításának koordinációjának javításához. Célja a hálózati kapacitások fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások integrálásának elősegítése. E kezdeményezés nemcsak a zöldenergia-termelők számának növelését támogatja, hanem erősíti az ellátásbiztonságot is a határ mindkét oldalán.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) kulcsfontosságú uniós finanszírozási eszköz az európai zöld megállapodás (Green Deal) megvalósításában, és az Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött szén-dioxid-mentesítési célkitűzéseinek fontos támogatója. Támogatja a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatok fejlesztését a közlekedés, az energia és a digitális szolgáltatások területén.

A szaktárca közlése szerint már a projekt első fázisa is számos fejlesztést tett lehetővé: