"Gyurcsányék érkezése, a NER megjelenése, és mindez végül elhalt, mint a hamu a szélben."
Disztópikus regény, ami eközben napjainkban játszódik, a borítón pedig Magyarországot látjuk. A hírek, tartalmak elérését korlátozzák, állami társkereső alkalmazás csap le mindenkire, az államon kívül munkát találni, egyáltalán megélni sem lehetséges a Nem hagylak itt története szerint. Kalapos Éva Veronika, számos nagy sikerű gyerekkönyv és a Nem hagylak itt szerzője elmesélte, hogy kiadója főszerkesztőjével nagyjából két évvel ezelőtt kezdtek beszélgetni az oktatásról, akkor kezdett durvulni az egész: tüntetések, sztrájk, tanárok elbocsátása. Azon viccelődtek, hogy még a végén a diákok fognak tanítani, ez adta az ötletet, hogy mi lenne, ha egy történet erejéig tényleg így volna. - Egyébként rég szerettem volna ifjúsági disztópiát írni, nagyon bírom a műfajt: tök jó arra, hogy az ember minden félelmét, elrugaszkodott ötletét beleírja - mondta a Magyar Hangnak adott interjújában.
Az író az utóbbi pár évben - mint kifejtette - erősen tapasztalja, hogy kezdenek visszatérni a kádári reflexek. A miniszterelnök harci retorikája ellen pedig úgy próbál fellépni az ellenzék, ahogy tud. - Azon gondolkozom most, éltünk-e valamelyest másféle államban... Talán a rendszerváltás után egy kicsit. Aztán jöttek Gyurcsányék, jött a NER, és hamvába holt az egész - mondta.
Beszélt arról is, hogy tapasztalata szerint a fiatalabb generáció jelentős része kifejezetten tudatos, érdekli őket a közélet és politika, "csinálják ezeket a baromi jó podcasteket, Insta-oldalakat, Youtube-csatornákat". Mintha ők maguk nevelnék tudatos gondolkodásra a saját generációjukat.
