Karácsony Gergely kijelentette, hogy a következő évre szánt költségvetési tervezet célja megvédeni a főváros önállóságát.

A jövő évi költségvetési tervezet célja, hogy megőrizze Budapest önállóságát és pénzügyi forrásait. Ennek érdekében a főpolgármester, Karácsony Gergely a szerdai budapesti sajtótájékoztatón bejelentette: a főváros 2025-ben kizárólag annyi szolidaritási hozzájárulást fog fizetni, amennyi támogatást az államtól kap a feladatainak ellátásához.

Karácsony Gergely kifejezte aggodalmát a 2025-ös állami költségvetéssel kapcsolatban, amelyet az önkormányzatiság "további leépítésének" nevezett. Szerinte a tervezet nemcsak folytatja a források elvonását az önkormányzati szférából, hanem még inkább felerősíti ezt a tendenciát.

"Ezért a fővárosi önkormányzat költségvetése a város önrendelkezésének megőrzését célozza" - nyilatkozta a főpolgármester. Hozzátette, hogy olyan költségvetési javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, amely "megóvja a város értékeit, fenntartja az önrendelkezést és biztosítja a város pénzügyi stabilitását".

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az "önrendelkezés költségvetése" figyelmen kívül hagyja a főváros nettó befizető pozícióját. Kifejtette, hogy a büdzsé tervezete azt sugallja, az Alkotmánybíróság döntésének alapján a fővárosi önkormányzat csupán annyi "szolidaritási adót" köteles fizetni, amennyi az állami normatíva szerint jár neki.

"Egyetlen fillérrel sem többet. Ha úgy gondolják, a jövő évi költségvetést úgy alakítjuk, hogy az állami forrásokból származó, bár egyelőre jogszabályban még nem véglegesen meghatározott elvonások összege pontosan annyi legyen, amennyi támogatást kapunk az államtól feladataink ellátásához. Az ezen felüli, elkobzó jellegű túladóztatást sem fogjuk figyelembe venni a költségvetés tervezésénél" - mondta a főpolgármester, aki hangsúlyozta, hogy ha ezen az úton haladnak, akkor is "rettenetesen szigorú költségvetési gazdálkodásra lesz szükség".

Karácsony Gergely emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék év elején közzétett jelentése a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetéről "sokan meglepődtek", hiszen valójában a főváros korábbi, az elmúlt évek költségvetési állapotáról kialakított véleményét tükrözte.

A fővárosi költségvetés korlátozott mozgástere elsősorban annak köszönhető, hogy az előző önkormányzati ciklus során két jelentős sokk hatott a pénzügyi helyzetre, amelyek még inkább szűkítették Budapest lehetőségeit. Az első csoportba tartozik a koronavírus-járvány, az energiaválság és az infláció, míg a második csoport azoknak a kormányzati lépéseknek a következménye, amelyek nemhogy enyhítették volna a problémákat, de éppen ellenkezőleg, "tetézték a bajt", és a legnehezebb időszakban vonták meg a várostól a szükséges forrásokat - fogalmazott.

Mint a főpolgármester kifejtette, a főváros kiadásai és bevételei között 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben "brutálisan kinyílt az olló": a kiadások az előbb említett okok miatt nőttek, a bevételek azonban nominálisan is csökkentek, hiszen a kormány az iparűzési adó megfelezésével és a szolidaritási hozzájárulás "brutális emelésével" épp a legnehezebb időpontban "fosztogatta" az önkormányzatot.

A főváros peres eljárást kezdeményezett a kormánnyal szemben, vitatva a Budapestre kirótt "kormányzati terhek mértékét". Az érvelésük középpontjában az állt, hogy ezek a terhek ellentétesek az alaptörvénnyel és a nemzetközi megállapodásokkal. A Fővárosi Ítélőtábla határozottan "elkobzó" jellegűnek minősítette azt a kormányzati gyakorlatot, amely lényegesen megnehezítette a főváros fennmaradását - emlékeztettek a döntésre.

Karácsony Gergely a fővárosi önkormányzat állami támogatásainak és elvonásainak mérlegéről beszélve rámutatott, hogy 2018-ban a főváros még körülbelül 20 milliárd forintos többlettel büszkélkedhetett. Azonban a helyzet 2021-re drámaian megváltozott, és az önkormányzat költségvetése már negatív tartományba került. 2024-re a várakozások szerint a hiány elérheti a 34 milliárd forintot. A jövő évi központi költségvetés tervezete pedig tovább rontja a helyzetet, hiszen „több mint 50 milliárd forintos mínuszt” valószínűsít az önkormányzat számára.

"A főpolgármester kijelentette, hogy ilyen költségvetési tervet sem elképzelni, sem megvalósítani nem kívánnak. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság világosan rávilágított: alaptörvény-ellenes, és a helyi önkormányzatok európai chartájával is ellentétes, ha egy önkormányzat huzamosabb ideig nettó befizetővé válik a költségvetés szempontjából, azaz ha az állami támogatások és az elvonások közötti egyenleg folyamatosan a negatív tartományban mozog az önkormányzat számára."

Karácsony Gergely nyilatkozata alapján a közgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslat célja a város működőképességének megőrzése, valamint a közszolgáltatások 2024-es finanszírozásának biztosítása. A tervezet kiemelkedő eleme a közösségi közlekedés támogatása, amelyre a következő évben 169 milliárd forintot terveznek fordítani. Emellett a reálbérek megőrzését célzó béremelés is szerepel a jövőbeli terveik között.

A főpolgármester nyilatkozott arról, hogy "a költségvetési tervezetben a beruházások és felújítások viszonylag szerény mértékben jelennek meg". A tervezetben azok a döntések kerülnek végrehajtásra, amelyeket a főváros korábban hozott meg, és a legfontosabb elem közé tartozik a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvényének visszavásárlása. Ezen felül a tervezetben szerepel a részvételi költségvetési projektek megvalósítása, valamint a Flórián téri felüljáró felújításának finanszírozása is – tette hozzá.

Karácsony Gergely kifejtette, hogy összességében ez egy rendkívül szigorú költségvetés, amely elsősorban a város működőképességének megőrzésére összpontosít. Hozzátette, hogy ez nem zárja ki a jelentős fejlesztések lehetőségét a jövőben, hiszen a választási kampány során is hangsúlyozta, hogy a következő években 300 milliárd forint értékű európai uniós fejlesztési forráshoz juthat a város.

Bejelentették, hogy jövőre megkezdik Budapest történetének legfontosabb köztisztasági fejlesztési programját, amelyet a Budapesti Közművek finanszíroz saját forrásaiból. A projekt keretében nagymértékben modernizálják a köztisztasági eszközöket, és a ciklus végére kicserélik azokat a szemeteseket, amelyek már elavultak.

Kérdésekre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a közgyűlés december 18-i ülésén elfogadja a költségvetést.