Lepra világnapja: meglepő, de a világ minden táján kétpercenként egy újabb beteget diagnosztizálnak ezzel a kórképpel.

A lepra kórokozója általában a nem megfelelő higiéniás körülmények között jelenik meg, a fejlett országokra ezért nem jellemző a betegség.

Január utolsó vasárnapja a lepra elleni harc nemzetközi napja, amit nem véletlenül ünnepelünk. A lepra, ez a régi és félelmetes betegség, továbbra is sújtja a világ számos pontját, és fontos, hogy figyelmet fordítsunk rá. Az Index összegyűjtötte a leprával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára.

Az emberiség egyik legősibb betegségéhez évezredes előítéletek társulnak - írja a portál, felidézve: a lepra Európában a középkor végéig okozott járványos fertőzéseket, majd a 16. századtól fokozatosan kiszorult kontinensünkről. Ma már az emberek 95 százaléka immunis a betegséggel szemben, az elmaradott régiókban, a legnincstelenebbek körében viszont továbbra is felüti fejét a fertőzés. Így Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában sok millióan szenvednek ma is ebben a betegségben.

Örömteli hír, hogy az elmúlt két évtizedben körülbelül 100 ezerrel csökkent a leprás esetek száma. Ennek ellenére sajnos évente még mindig körülbelül 200 ezer embernél fedezik fel a betegséget. A WHO adatai alapján naponta 700-800 új diagnózist állítanak fel, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden ötödik érintett gyermek. Ez figyelemreméltó, és hangsúlyozza a betegség elleni küzdelem fontosságát.

Riskóné Fazekas Márta, a Lepramisszió - Magyarország vezetője az Indexnek nyilatkozott, és hangsúlyozta, hogy a betegségben szenvedők számának meghatározása rendkívül nehéz feladat. Ennek oka, hogy sok érintett fél a társadalmi kirekesztéstől, ezért gyakran titkolják a betegség tüneteit.

A szakember hangsúlyozta, hogy azokban a régiókban, ahol a lepra továbbra is gyakori jelenség, a helyiek hiedelme szerint a betegség a szenvedő saját tetteinek következménye. Úgy vélik, hogy a beteg valamilyen átkot vonzott magára, amelyet az istenek vagy szellemek róttak ki rá. Globálisan nézve, India számít a legnagyobb járványügyi kockázatú területnek, hiszen a világ leprás eseteinek körülbelül 80 százalékát itt diagnosztizálják. Éppen ezért a magyar misszió itt is aktívan részt vesz a leprás betegek szűrésében és gyógyításában.

Az Index a cikkében egy nagyon fontos következményre is kitér a leprával kapcsolatban. Eszerint 2-3 millióra tehető azoknak a száma, akik a leprával összefüggő fogyatékossággal élnek, miközben a korai stádiumban gyógyszerrel ez megelőzhető lenne. Ehhez azonban tisztában kell lennie a betegeknek a legelső árulkodó jeljel, ami nem más, mint a külső foltok megjelenése a bőrön, majd az idegkárosodás következtében a területen való fájdalomérzet megszűnése. Ekkor még maradandó károsodás nélkül gyógyítható lenne a betegség. Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy a szűrés elég nehézkes, mivel a fertőzés hosszú ideig, vagyis akár 20 évig is lappanghat. Védőoltás pedig még nincs ellene, noha a Nemzetközi Lepramisszió végez ilyen jellegű kutatási programokat.

A Lepramisszió – Magyarország igazgatója hangsúlyozta, hogy a leprát okozó kórokozó általában a nem megfelelő higiéniás viszonyok között terjed, ezért a fejlett országokban ez a betegség ritkán fordul elő. Riskóné Fazekas Márta különböző példákat említett, különösen Dél-Koreát, ahol húsz évvel ezelőtt még jelentős számban diagnosztizáltak leprás megbetegedéseket, és működtek leprakórházak. Azonban a robbanásszerű gazdasági fejlődés következtében ezeket a problémákat sikerült hátrahagyniuk. Ezzel szemben azokban a helyeken, ahol a leprás megbetegedések még mindig a mindennapi élet részei, a tiszta ivóvíz biztosítása is komoly kihívást jelent – tette hozzá a hazai szervezet vezetője.