"Eljött az idő a megosztásra, de a fosztogatás már régóta zajlik... Az internet népe sajnos nem hagyta magát meggyőzni."

A családtámogatási ígéretek, az infláció alakulása és a költségvetés számai ezen a héten ismét élénk diskurzusokat generáltak Facebook-oldalainkon. Néhányan kétségeiket fejezték ki a pénzügyi alapokkal kapcsolatban, míg mások a gazdasági intézkedések következményeit elemezték. Összegyűjtöttük azokat a cikkeket, amelyek a legtöbb reakciót váltották ki az Mfor és a Privátbankár közösségi platformjain.

A közéleti és gazdasági témák nemcsak olvasottságot, hanem élénk vitákat is kiváltanak - különösen a közösségi médiában. Beszóltam a Facebookon című rovatunkban hétről hétre bemutatjuk, mely cikkeink mozgatták meg leginkább az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalain követőinket. A kommentek segítenek megérteni, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az olvasókat, és milyen szempontok mentén gondolkodnak egy-egy témáról. A hozzászólások tartalmán nem változtattunk, csak a helyesírást javítottuk - ezek a kommentelők véleményei, nem a szerkesztőségé.

Szerdán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a 2026-os költségvetés stabil alapokon áll. Lesz pénz a 13. havi nyugdíjra, családi adókedvezményre, oktatásra, egészségügyre, rezsivédelemre és fegyverpénzre is. Szerinte nincs választási költekezés, a hiány jövőre 3,7 százalékra csökkenhet.

"Csak remélem, hogy nem fosztogatásba torkollik a dolog..." - mondta Gyöngyi, aggodalommal a hangjában.

Emília keserű tapasztalataira reflektálva így fogalmazott: "Soha ne higgy a szavaknak, mert a valóság gyakran épp az ellenkezője! Tehát várható egy osztogatás, de a fosztogatás már régóta zajlik..."

Farkas mindent egybevetve kifejezetten pesszimista: "A saját zsebéből biztosan nem fog adakozni, a kassza pedig köszönhetően neki, teljesen kiürült."

"Mivel már mindent elosztottak egymás között" - jegyezte meg Csilla, ezzel is hozzájárulva a pesszimisták - nyilvánvalóan számos - csoportjához.

János véleménye szerint: "A folyamat már elindult! Csak éppen megfeledkeztek a munkásokról!"

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kifejtette az idei költségvetés főbb vonásait. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a 2025-ös büdzsé a családok támogatásáról és a háborúval szembeni ellenállásról szól. Júliustól jelentős, ötven százalékos emelés várható a gyermekek után járó adókedvezményekben, emellett a gyed és a csed mentesül az adók alól. Továbbá januártól életre szóló adókedvezményben részesülnek azok a családok, akik legalább két gyermeket nevelnek. A kormány célja, hogy a magyar családok anyagi helyzete ne romoljon sem a háború, sem a piaci kihívások hatására. További részletekért érdemes ellátogatni a hivatalos forrásokhoz.

A Privátbankár által közzétett Európai Inflációs Körkép alapján Magyarország májusban is a legrosszabb helyezettek között végzett: a 27 uniós tagállam közül a 25. helyen állt az inflációs rangsorban. Az árrésstop ellenére az árak ismét felfelé kúsztak, míg a környező országokban, például Csehországban és Szlovéniában, alacsonyabb drágulást tapasztaltak. Összességében 17 európai országban nőtt az infláció május hónapban, a legnagyobb emelkedést Ukrajnában, Észak-Macedóniában és Romániában regisztrálták. A kamatkörnyezet enyhült: 26 országban csökkent az alapkamat, főként az EKB döntéseinek következtében. Magyarország 6,5%-os kamatrátájával továbbra is a legmagasabbak közé tartozik. A teljes cikket itt olvashatja el.

"De miért csinálhat Brüsszel azt, amit akar? Ők nem büntethetők?" - vetette fel Marika, kommentjére pedig több tudat válasz érkezett.

Az EU és a magyar infláció közötti kapcsolatot olvasónk nem részletezte, de érdemes néhány dolgot tisztázni. Először is, "Brüsszel", azaz az Európai Unió, amelynek Magyarország teljes jogú tagja, nem képes közvetlenül befolyásolni egy tagállam inflációs rátáját. Az infláció mértéke elsősorban a belső gazdasági politikától függ. Mivel Magyarország nem része az eurózónának, az Európai Központi Bank monetáris politikájának hatásai nálunk csak közvetett módon érvényesülnek. A hazai inflációt inkább a helyi intézkedések, mint például az árstopok, az adóváltozások, a forint árfolyama, valamint a jegybank kamatpolitikája alakítja. Az EU szerepe inkább abban nyilvánul meg, hogy kereskedelmi kereteket szab, támogatáspolitikai intézkedéseket kínál, és makrogazdasági iránymutatásokat ad, de a tagállamok önállóan felelnek az ár- és költségstruktúráik kialakításáért.

Marikának feltették a kérdést, hogy miért indokolt Brüsszel büntetése, mire azt válaszolta: "azt, amit csinál." A válasz mögött azonban balladai homály rejlik, ezért érdemes tisztázni a helyzetet. Brüsszel, azaz az Európai Bizottság és az uniós intézmények, elsősorban gazdasági támogatások elosztásával és szabályok betartatásával foglalkozik. Magyarország például 2021 és 2027 között körülbelül 22 milliárd eurónyi uniós támogatásra számíthat a kohéziós politikán keresztül. Ezen felül a Helyreállítási Alap keretében több mint 10 milliárd euró is járna, ám eddig csak korlátozott összegek érkeztek. Az EU azért tartja vissza a helyreállítási alap kifizetéseinek jelentős részét, mert a magyar kormány nem teljesítette maradéktalanul a jogállamisági és igazságügyi reformokra tett vállalásait.

Amennyiben mélyebb betekintést szeretne nyerni az infláció témájába, javaslom, hogy látogasson el az Mfor weboldalára, ahol részletes cikkeket talál. A Privátbankár oldalán szintén érdekes írások várják, amelyek bővítik a tudását a témában.

Kollégáimmal folyamatosan áttekintjük a hét legérdekesebb eseményeit a „Ez Viszont Privát” című – kifejezetten szubjektív – podcastunk keretein belül. A héten...