**Luca-napi szokások: A Luca széke és a jeles nap jelentősége** Luca napja, amely minden év december 13-án kerül megünneplésre, nem csupán a karácsonyi készülődés előszobája, hanem számos érdekes hagyomány forrása is. E jeles napon a Luca széke, vagyis a
A Gergely-naptár bevezetése előtt, december 13-án ünnepeltük Luca napját, amely az év legrövidebb napja volt. Ez a különleges nap a karácsonyi ünnepkör egyik legérdekesebb eseményévé vált, tele hiedelmekkel, boszorkánysággal és jövendölésekkel. De vajon mit is jelent Luca napja, és milyen babonák kapcsolódnak hozzá? Luca-napján a hagyományok szerint a sötétség és a világosság harca állt a középpontban, és sokan vélték úgy, hogy ez a nap különleges erőket hordoz. Az emberek különböző szokásokat követtek, mint például a Luca-gyertya meggyújtása, amely az otthon védelmét szolgálta. Ezen a napon a fiatal lányok jövendölni próbáltak, hogy megtudják, kit fognak férjül venni, és sokan készítettek Luca-búzát is, melynek csíráztatása a bőséget szimbolizálta. A babonák között szerepeltek olyanok is, amelyek a ház védelmére és a termékenység biztosítására vonatkoztak, mint például a Luca-napi szokások, amelyek megakadályozták a boszorkányok ártó tevékenységeit. A nap végén sokan várták az éjfélt, amikor a hagyomány szerint a boszorkányok ereje a legnagyobb volt, így különböző rituálékat hajtottak végre, hogy megvédjék magukat a sötét erőktől. Luca napja tehát nem csupán egy egyszerű decemberi dátum, hanem egy varázslatos, misztikus időszak, amely tele van hagyományokkal és hiedelmekkel, összekapcsolva a múltat a jelennel.
Luca-napja alkalmából felelevenítjük azokat a szokásokat, amelyekről utoljára talán nagyszüleinktől hallhattunk. A magyar néphagyományban az összes Luca-hagyomány közül a legismertebb talán Luca széke, amelyről úgy tartják, hogy karácsonykor az éjféli misén megmutatja a boszorkányokat. Na, de ne szaladjuk ennyire előre, lássuk a legfontosabb babonákat!
A hiedelmek szerint ezen a napon vette kezdetét Luca székének elkészítése, melynek határideje karácsonyra esett. A mesterek kilenc különböző fából - kökényből, borókából, jávorkából, körtéből, somból, jegenyefenyőből, akácból, cserből és rózsafából - faragták meg ezt a különleges bútordarabot. Az elkészült székek három-, négy-, hat- vagy akár tizenhárom lábbal rendelkeztek, és egyetlen szög sem található rajtuk. A szék összeállítása 13 darabból állt, és a mesternek pontosan 13 nap állt rendelkezésére a munka befejezésére. A hosszadalmas folyamatból fakadóan született a mondás, miszerint „olyan lassan készül, mint Luca széke.”
... az éjféli misén, amikor a hold fénye az erdő fáinak ágaiból szőtte az árnyakat, a bátor férfiak szeme elé kúszott a sötétség. Hirtelen, mint a régi legendák szörnyetegei, megjelentek a boszorkányok, szarvakat viselve, hogy megjelöljék magukat e baljós órában. A férfiak, akik nem akarták, hogy a varázslatok fogságába essenek, gyorsan menekülni kezdtek. Mákot szórtak szét az úton, egy ősi trükk, amely az ártó lelkeket vonzotta, miközben ők maguk biztonságos távolságba húzódtak. A ház ajtajára, belülről, egy titkos bűbájt rejtő pentagrammot rajzoltak, amely a boszorkányszög titokzatos erejével védte meg őket. E csillag, mely öt egyenlő szárú háromszögből állt, ősi szimbólum volt, amely a gonosz erők ellen emelte fel a védelmet. A szék, amelyen a varázslónők ültek, tüzet kapott, lángjai az éjszakát világították meg, jelezve e sötét időszak végső elűzését. A férfiak szívében remény ébredt, hiszen a boszorkányok hatalma végre megtört.
A nők számára ez egy dologtiltó nap volt annak idején. Tilos volt ezen a napon tüzet gyújtani, kenyeret sütni, mosni, szőni, fonni. Ez egy időjósló nap is volt. A karácsonyig hátralévő tizenkét napon figyelték az időjárást; minden nap a következő év egy-egy hónapjára adott útmutatást. Ha pedig ezen a napon egy cserépbe búzát vetettek, és abból karácsonyig minden szem kikelt, az a következő évre bőséges termést jelentett. A fiatal legények és lányok házról házra járva lucáztak, rigmusaikkal megvarázsolták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek.
