Macron figyelmeztetett: "Európának határozottan kell fellépnie, mert ha kishitűen viselkedik, az Egyesült Államok nem fogja komolyan venni."

A francia elnök Párizsban a globális politikai helyzetet elemezve a "stratégiai függőség" kockázataira hívta fel a figyelmet.

Világpolitikai kérdésekről ismertette álláspontját a francia elnök Párizsban a külföldön dolgozó francia nagykövetekkel tartott találkozóján. A "stratégiai függőség" veszélyeire figyelmeztetve Emmanuel Macron önálló és erős európai védelmi ipart sürgetett.

Macron hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad a védelmi iparát kizárólag amerikai technológiákra és ipari megoldásokra építenie. Figyelmeztetett arra is, hogy ha Európa kishitűséget tanúsít, akkor az Egyesült Államok, amelyet Donald Trump vezet, nem fogja tiszteletben tartani a kontinens törekvéseit.

A megválasztott amerikai elnökről szólva Macron azt is mondta, Trump elnök "tudja, hogy van egy szilárd szövetségese, Franciaország, amelyet nem becsül le, egy olyan szövetséges, amely hisz Európában, és világos ambíciót hordoz a transzatlanti kapcsolatok iránt.

A 2025-ös globális diplomáciai kilátásokat elemezve Macron különös figyelmet szentelt a szíriai események alakulásának, a közel-keleti geopolitikai helyzetnek, az afrikai Száhel-övezet kihívásainak, valamint az ukrajnai konfliktusra is. Az utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy nem számít "gyors és zökkenőmentes" megoldásokra, és megerősítette, hogy a területi vitákról folytatott tárgyalásokat kizárólag az ukrán fél bevonásával lehet lefolytatni.

Macron véleménye szerint az Egyesült Államoknak kellene kezdeményeznie Oroszország meggyőzését a tárgyalások megkezdésére, míg Európának fontos szerepet kell vállalnia abban, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajna számára.

Szíriával összefüggésben Macron úgy vélte, "nem szabad naivitással tekinteni" az arab országban zajló változásokra, egyúttal ígéretet tett arra, hogy Párizs nem hagyja magára a nyugati erőkkel szövetséges kurdokat a terrorizmus elleni harcban. Hozzátette: Franciaország támogatja Szíria "hosszú távú átalakulását" egy szabad országgá, amely tiszteletben tartja az etnikai és vallási sokszínűséget, illetve az eltérő politikai nézeteket.

Beszédében Macron Iránt a Közel-Kelet legnagyobb stratégiai és biztonsági kihívásaként emelte ki, utalva arra, hogy Teherán milyen mértékben támogatta Oroszországot a Moszkva által Ukrajna ellen indított háború során, valamint a régió fegyveres csoportjainak nyújtott segítségére is. Megjegyezte, hogy a síita állam kérdése kulcsszerepet fog játszani a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során, és hangsúlyozta az iráni nukleáris program által jelentett fenyegetéseket is.

Franciaország afrikai szerepvállalásáról azt mondta, Párizs helyesen cselekedett, amikor a terrorizmus elleni harc hegyében 2013 óta katonákat állomásoztatott a kontinensen, "azonban az afrikai vezetők elfelejtették ezt megköszönni". "Egyik sem lenne ma szuverén ország, ha Franciaország nem mozgósította volna a saját hadseregét" - jelentette ki a Száhel-övezet államaira célozva.

A francia államfő a globális felmelegedés elleni küzdelemre leselkedő veszélyekre is felhívta a figyelmet, amelyek szerinte erősödnek Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével. Felidézte, hogy Trump már az előző elnöki ciklusa során azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban korlátozni szándékozó párizsi klímaegyezményből. Macron szerint "ma a helyzet még súlyosabb", mert Trump, miközben a vonatkozó egyezményekből való kilépést hangoztatja, "gátlástalanul fokozná a fosszilis tüzelőanyagok tömeges kitermelését".