A köztársasági elnök közvetlen megválasztásának támogatottsága a lakosság körében kétharmados mértékben áll fenn.

Manapság ismét a figyelem középpontjába került a köztársasági elnök szerepe és alkalmassága, sőt, már pletykák is szárnyra kaptak egy esetleges váltásról. Mindez mögött a köztársasági elnök megválasztásának módja, a közvetett elnökválasztás tartósan felmerülő problémája húzódik meg. A legutóbbi Medián által végzett közvélemény-kutatás nyáron készült, és a témát alaposan körüljárta - olvashatjuk az intézet weboldalán. Az adatok szerint a magyar lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Különösen a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a megyei jogú városokban élők és a Tisza-szavazók körében volt magasabb a tájékozottság.

Annak ellenére, hogy Magyarországon három és fél évtizedes hagyománya van a köztársasági elnök közvetett megválasztásának (erről 1989-ben az emlékezetes "négyigenes" népszavazás döntött), ma ezzel csak a magyarok 29 százaléka ért egyet, kétharmaduk pedig úgy véli, hogy közvetlenül, népszavazás útján kellene államfőt választani. Novák Katalin lemondását követően számos ellenzéki párt kezdte el követelni a közvetlen köztársaságielnök-választást, illetve az Alaptörvény módosítását, köztük a Momentum, az MSZP, a DK és a Jobbik (a ballibeknek ez inkább új, aktuálpolitikai téma, a valódi jobboldalon már régebb óta napirenden van, és egyébként tavaly kezdeményezett miatta Alaptörvény-módosítást a Mi Hazánk - a szerk.). Később a Novák Katalin bukását is kiváltó kegyelmi botrányból kinővő Tisza Párt is zászlajára tűzte a nép általi közvetlen államfőválasztást. Ezek után nem csoda, hogy pártszimpátia szerint igen megosztott a társadalom az elnökválasztás módjában: a Tisza szavazóinak csak 12 százaléka, a többi ellenzéki párt szavazóinak és a párt nélkülieknek pedig csak 21 százaléka elégedett azzal, hogy az Országgyűlés választ államfőt, míg a Fideszesek többsége, 61 százaléka gondolja azt, hogy jól van ez így. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy még a fideszesek harmada is jobban örülne, ha népszavazással dőlne el a magyar államfő személye. A kérdésben legtájékozottabb diplomások egy kicsit mérsékeltebbek a kérdésben: "csak" 54 százalékuk váltana közvetlen köztársaságielnök-választásra, 37 százalékuk inkább maradna a mostani rendszernél. A magas végzettséggel rendelkezők mellett az 50 év felettiek támogatják az átlagosnál egy hajszállal jobban a jelenlegi választási mechanizmust, ugyanakkor ebben a kérdésben alig vannak különbségek a demográfiai csoportok között, a társadalom kétharmada a környező országokban is elterjedt közvetlen köztársasági elnökválasztás mellett tette le a voksát.

Módszertan: A felmérés lebonyolítására a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet június 3. és 6. között került sor, amely során 1000 fős országos, reprezentatív mintát kérdeztek meg telefonon. A mintában előforduló kisebb torzulásokat a KSH által szolgáltatott adatok felhasználásával matematikai módszerrel, azaz súlyozással korrigálták. Ennek köszönhetően a minta pontosan tükrözi a szavazásra jogosult lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti eloszlását. A közzétett adatok hibahatára a teljes minta esetén a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék. Kapcsolódó információk: - A Sándor-palota "biztonsági garanciákat alakított ki" a jövőbeli "orosz kivezetések" ellen - Sulyok Tamás igyekszik megnyugtatni a fideszellenes fiatalokat - Sulyok Tamásék nem kívánták megbántani az oroszokat - hiszen még az is elképzelhető, hogy az aztékok lőtték Munkácsot.